Magyarország a visszaváltási rendszerek élvonalában: a lakosság 98%-a aktívan részt vesz benne - Alternatív Energia

A nemzetközi kutatás 16 országot ölelt fel, több mint 16 ezer résztvevő bevonásával készült. A felmérés Magyarországon az Every Can Counts globális tudatossági program keretein belül valósult meg, a Made with Insight közreműködésével, 1015 ember részvételével. Az eredmények alapján kiderült, hogy Magyarország a körforgásos csomagolás és a kötelező visszaváltási rendszer terén az egyik legsikeresebb piaccá vált. A tájékoztatás szerint világszerte a válaszadók 71%-a támogatja a visszaváltási rendszereket (Deposit Return Scheme, DRS), míg 88%-uk hisz abban, hogy a visszaváltott italcsomagolások valóban újrahasznosulnak. Magyarországon a válaszadók 98%-a aktívan használja a visszaváltási rendszert, és a fenntartható csomagolás fogalmát is tudatosabban értelmezik, mint az átlag. A magyar résztvevők 54%-a rendszeresen visszaváltja az üres italcsomagolásokat, míg további 28%-uk gyakran él ezzel a lehetőséggel. Ez azt jelenti, hogy a lakosság 82%-a a mindennapi életébe beépítve használja a rendszert.

A korosztályok közötti különbségek jól tükrözik a visszaváltás megítélését: az idősebb generációk, különösen a Baby Boomerek, számára ez a gyakorlat szinte természetes, hiszen a DRS (Díjmentes Visszaváltási Rendszer) támogatottsága körükben eléri a 80%-ot. Ezzel szemben a fiatalabb, 16-28 éves Gen Z tagjai között ez a szám már csak 59%, ami arra utal, hogy számukra a visszaváltás mellett fontos a folyamat megértése és a személyes élmények. Számukra a visszaváltás nem csupán egy újabb feladat, hanem egy lehetőség, hogy kapcsolatba kerüljenek a fenntarthatóság eszméjével. A magyar válaszadók 41%-a kiemelte, hogy fontos számukra, hogy a csomagolások újrahasznosított anyagokat tartalmazzanak. A kutatás rávilágított arra is, hogy a DRS-t alkalmazó országokban, így Magyarországon is, a fenntarthatóság fogalma már nem csupán a szelektív hulladékgyűjtést jelenti, hanem magában foglalja az újrahasználhatóságot is. Ez azt jelzi, hogy a mindennapi gondolkodásban a fenntarthatóság egy sokkal szélesebb és komplexebb jelenség, amely túlmutat a puszta hulladékkezelésen.