A világ minden táján a vezérigazgatók bizakodóan tekintenek a jövőbe,

A világ vezető vállalatainak körében végzett legújabb felmérés szerint a vezérigazgatók közel 60%-a optimistán tekint a következő évre, és arra számít, hogy a globális gazdaság növekedése felgyorsul. Ezzel párhuzamosan 42%-uk a munkaerő létszámának 5%-os bővülésével is számol - derül ki a PwC által készített 28. Globális Vezérigazgatói Felmérésből, amelynek eredményeit január 20-án mutatták be a davosi Világgazdasági Fórum keretein belül.

2024. október 1. és november 8. között 109 országban, összesen 4 701 vezérigazgató részvételével készült el az idei felmérés. A kutatás során a globális és regionális adatokat az egyes országok nominális GDP-jével arányosan súlyozták, így biztosítva a pontosabb képet. Az ágazati szintű és országos adatok a teljes minta alapján, azaz a 4 701 vezérigazgatóra vonatkozó súlyozatlan adatokra épülnek. A részletes eredmények és további információk a pwc.com/ceosurvey weboldalon érhetők el.

A vezérigazgatók körében tapasztalható optimizmus a globális gazdasági kilátásokat illetően a legutóbbi felmérés szerint 60 százalékra emelkedett, ami jelentős javulást mutat a tavalyi 38, valamint a két évvel ezelőtti 18 százalékhoz képest. A vállalati vezetők 42 százaléka úgy tervezi, hogy a következő évben növeli a munkaerő létszámát, különösen a technológiai (61 százalék), ingatlan (61 százalék), magántőke (52 százalék) és gyógyszeripari, élettudományi szektorokban (51 százalék). Ezzel szemben a létszámcsökkentést mindössze 17 százalékuk fontolgatja. A szakemberek megítélése szerint a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) inkább a munkaerő bővülését segíti elő, mintsem hogy a csökkentés irányába terelné a vállalatokat.

A bizakodás ellenére nem enyhültek a kockázatok, hiszen a makrogazdasági volatilitás (29 százalék) és az infláció (27 százalék) továbbra is a vezérigazgatók által világszerte legtöbbször említett fenyegetések, ezt követik a kiberkockázatok (24 százalék) és a szakképzett munkaerő hiánya (23 százalék). Az egyes régiók között viszont szembetűnő különbségek vannak: a geopolitikai konfliktus miatt a Közel-Keleten (41 százalék), illetve Közép- és Kelet-Európában (34 százalék) aggódnak legtöbben, Afrikában pedig az infláció a fő probléma (39 százalék).

Az idei felmérés eredményei markáns ellentmondásokat tükröznek – mutatott rá Mohamed Kande, a PwC globális vezetője. A vezérigazgatók világszerte bizakodóak a következő évvel kapcsolatban, ugyanakkor jól tudják, hogy az értékteremtés nem képzelhető el megújulás nélkül. A feltörekvő technológiák, mint a generatív AI, a geopolitikai átrendeződések és az éghajlatváltozás új üzleti ökoszisztémákat hívnak életre, amelyek új versenyhelyzeteket teremtenek. Azok a vállalatok, amelyek hajlandók merész döntéseket hozni a stratégiájukban – legyen szó a munkavállalókról, az ökológiai lábnyom csökkentéséről, az ellátási lánc optimalizálásáról vagy akár az üzleti modell újragondolásáról – lesznek a jövő sikeresei.

Az elmúlt két év tendenciáit követve a vezérigazgatók körében tapasztalható aggodalom: tízből négyen (42 százalék) úgy gondolják, hogy ha a vállalatuk nem változtat a jelenlegi stratégiáján, egy évtized múlva nem marad életképes. A szabályozási környezet folyamatosan változik, és ez különösen aggasztja őket. Ugyanakkor a vezetők nem ülnek tétlenül: az összes iparágban közel kétharmaduk (63 százalék) legalább egy jelentős lépést tett az utolsó öt évben, hogy átalakítsa, hogyan teremt értéket a vállalata. Azok, akik több reformot is végrehajtottak, kedvezőbb helyzetben vannak, hiszen 38 százalékuk új szegmensekben kezdett versenyezni, és egyharmaduk bevétele több mint 20 százalékkal nőtt ebben az időszakban.

A megújulás folyamata viszont nem éppen gyors, és a cégek többsége nem rendelkezik elegendő agilitással. A válaszadók körülbelül fele jelezte, hogy évente legfeljebb a pénzügyi és emberi erőforrásaik 10 százalékát tudják átcsoportosítani, míg több mint kétharmaduk esetében ez az arány 20 százaléknál alacsonyabb.

A vezérigazgatók a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) bevezetésének révén észlelhető előnyökről számolnak be: 56 százalékuk a hatékonyság növekedéséről tett említést, míg egyharmaduk a jövedelmezőség (34 százalék) és a bevételek (32 százalék) emelkedését tapasztalta. Ugyanakkor a teljesítmény kissé elmarad a tavalyi optimizmustól, amikor 46 százalék arra számított, hogy javulni fog a jövedelmezőség; egy év elteltével azonban csupán 34 százalék jelezte, hogy ez a várakozás valóra vált. A mesterséges intelligenciába vetett bizalom hiánya továbbra is gátat jelent a technológia széleskörű alkalmazásának, hiszen mindössze egyharmaduk bízik meg erősen abban, hogy a technológiát a vállalat kulcsfontosságú folyamataiba integrálják.

A GenAI jövedelmezőséggel kapcsolatos várakozások kedvezőbbek, mint az előző évben: a válaszadók 49 százaléka növekedést vár a következő egy évben. A megkérdezettek közel fele (47 százalék) tervezi, hogy a következő három év során beépíti a mesterséges intelligenciát – beleértve a GenAI-t is – a technológiai platformjaiba. Emellett 41 százalékuk az alapvető üzleti folyamataikba szeretné integrálni az MI-t, míg 30 százalék új termékek és szolgáltatások fejlesztésére készül.

Bár még csak az út elején tartunk, eddig egyetlen jel sem mutat arra, hogy a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) széleskörű munkalehetőség-csökkenést idézne elő a globális gazdaságban. Számos szakértő véleménye szerint a GenAI inkább a munkaerő növekedését támogatta, mintsem a csökkentését, hiszen az érintettek 17%-a tapasztalta a dolgozói létszám emelkedését, míg csupán 13%-uk jelezte a visszaesést.

Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa, kiemelte, hogy az idei felmérés egy érettebb és átfogóbb képet fest a generatív mesterséges intelligencia vállalati alkalmazásáról. A vezérigazgatók egyre inkább tudatában vannak annak, hogy a GenAI új horizontokat nyithat meg számukra, ugyanakkor tisztában vannak a kihívásokkal, amelyekkel szembe kell nézniük ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket valóban kiaknázhassák.

Az éghajlatváltozás szintén cselekvésre sarkallja a vezérigazgatókat. Az elmúlt öt év klímaberuházásainak pénzügyi hatásáról úgy nyilatkoztak, hogy ezek a lépések hatszor nagyobb valószínűséggel eredményeztek bevételnövekedést (33 százalék), mint -csökkenést (5 százalék). Emellett közel kétharmaduk arról számolt be, hogy az éghajlattal kapcsolatos beruházások - melyek elindítása igencsak nehézkes - csökkentették a költségeket, vagy legalábbis nem gyakoroltak jelentős hatást azokra.

A befektetéseket irányító vezérigazgatók a szabályozási keretek bonyolultságát emelik ki, mint a legnagyobb akadályt, amely a döntéseiket befolyásolja (24 százalék). Ezzel szemben a csökkentett megtérülés (18 százalék) és a vezetőség támogatásának hiánya (6 százalék) sokkal kisebb súllyal esik latba számukra.

Kiemelt kép: PwC's 28th Annual Global CEO Survey