Kockázatos illúziók terjednek, és így száguldanánk az államcsőd szélén.

Magyar Péterrel együtt most már az ellenzék teljes spektrumából egyre többen követelik az áfacsökkentést. Azonban a populista retorikán túl olyan intézkedéseket szorgalmaznak, amelyek valójában a gazdagabb rétegeket részesítenék előnyben, és súlyos költségvetési hiányt okoznának. A magasabb keresettel rendelkező emberek jellemzően többet költenek, ami azt jelenti, hogy több forgalmi adót is fizetnek. Meglepetésként hat a baloldali ellenzék részéről, hogy az áfacsökkentés mellett érvelnek. Ráadásul tudományos adatok is alátámasztják, hogy éppen a jelenlegi kormány próbálkozott a forgalmi adó mérséklésével, de ez nem hozott érdemi eredményeket. Ezen kívül egy új szereplő is csatlakozott a "vonatra": a Tisza Párt vezetője, aki a Diákhitel Központ élén még a jelenlegi gazdaságpolitika támogatója volt.

A Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik és a Momentum mellett most már a Tisza Párt is határozottan arra törekszik, hogy a kormány mérsékelje az általános forgalmi adót (áfa). A javaslat mögött húzódó politikai szándék könnyen érthető, hiszen ellenzéki pártként egyszerűbb ilyen típusú ígéreteket megfogalmazni. Ki ne vágyna arra, hogy kevesebb adót kelljen fizetnie? Ráadásul, mint ellenzéki politikus, kifejezetten kedvező, ha a kormány bevételei csökkennek.

Elsősorban érdemes tisztázni, hogy 1988. január 1-jétől kezdve rendszeresítették a személyi jövedelemadó (szja) és az áfa bevezetését. A forgalmat terhelő adók kapcsán fontos megjegyezni, hogy ez az állam számára szinte az egyetlen hatékony eszköz arra, hogy a szürke- és feketegazdaságban rejtőzködő jövedelmeket megadóztathassa. Akár "feketén" kapott bérrel, akár fiktív számlák révén szerzett vagyonnal rendelkezik valaki, a boltban vásárlás során az áfa megfizetése elkerülhetetlen.

A rendszerváltást követően, a különböző kormányok időszakában, a jogalkotók felfigyeltek arra, hogy a szürke- és feketegazdaság megadóztatásának egyetlen módja a jogszabályok szigorítása. Ez különösen fontos lett, hiszen az illegális gazdasági tevékenységek aránya drámaian megnövekedett az egész országban. Miközben az Orbán-kormányok folyamatosan a munkaalapú társadalom mellett érveltek, és ennek szellemében a személyi jövedelemadó csökkentésére törekedtek, az alacsony szja egy magas forgalmi típusú adóval való kombinálása hozzájárult a gazdaság hatékonyságának növeléséhez. Ez különösen érvényes volt Magyarországra a rendszerváltás utáni időszakban, amikor a gazdaság szerkezetének átalakítása sürgető feladattá vált.

Adótörténeti nézőpontból elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol Magyarországon az áfa valóban kiemelkedő szerepet játszik az európai adórendszerek között. Ebben a cikkben részletesen kifejtjük, hogy a gazdaság fehérítésének folyamata után a forgalmi típusú adók mérséklése szinte lehetetlenné vált. Érdekes módon a Fidesz-kormányok törekvése a áfa csökkentésére nem vezetett tartós eredményre.

Surányi György, volt jegybankelnök, aki nem éppen a kormánypárti nézetek híve, 2021-ben így fogalmazott: "Egyre hangosabbá válnak azok a vélemények, amelyek a 27 százalékos áfa csökkentését sürgetik. Bár elismerem a szándék jóságát, amely a szegénység enyhítésére és a középosztály támogatására irányul, mégis hibás döntésnek tartom az áfa mérséklését. Ha a kormánynak van olyan adópolitikai lépése, amely összességében helyes, akkor az éppen az áfa emelése vagy legalábbis az általános csökkentés határozott elutasítása volt." Ezzel a megjegyzésével Surányi hangsúlyozta, hogy a gazdasági stabilitás érdekében nem helyes az áfa csökkentésére törekedni.

Ne siessünk ennyire előre. A második Orbán-kormány a "Megújuló Magyarország adópolitikája - Az adórendszer átalakítása érdekében tett lépések" című dokumentumban határozta meg adópolitikája fő irányvonalát. Az adóterhek középpontját a jövedelmeket sújtó adókról fokozatosan a fogyasztási és forgalmi adókra, valamint a káros externáliákat figyelembe vevő adókra helyezték át.

Majd a 2014-től rengetek terméknél áfacsökkentés következett (nagy testű élő és vágott állatok, baromfihús, tej, tojás stb.). A mérsékléseket az Állami Számvevőszék részletesen vizsgálta. Elemzésükben külön kiemelték:

"A kormányzati intézkedések hatása az árak alakulására csupán részleges, hiszen a fogyasztói árakat elsősorban a kereslet és a kínálat dinamikája, valamint a termelők és kereskedők piaci helyzete alakítja - fogalmazott az Állami Számvevőszék a legújabb elemzésében. E megállapítást számos nemzetközi kutatás is megerősítette, amelyek linkjeit a cikkünk végén találják. Érdemes azonban konkrét példákat is említeni az ÁSZ-jelentés alapján:"

Nem szeretnénk tovább sorolni a tételek az Állami Számvevőszék részletesen ismertetett az empirikus, kézzel fogható, és az emberek által meg is tapasztalt tényeket. Ennek alapján bizonyíthatóan kijelenthető:

Ahogy már említettük korábban, ha egy terméket szombaton bruttó 120 forintért értékesítettek, amelynek 20 forint az áfa tartalma, akkor a vasárnapi 10 forintos adócsökkentés nem fogja megváltoztatni az árképzést. A kereslet és a kínálat már kialakult a 120 forintos áron, így a kereskedők nem látják okát az árak csökkentésének. Legfeljebb átmenetileg, a piaci verseny következtében tapasztalható árcsökkenés, de ezek a változások várhatóan visszatérnek az eredeti szintre.

Ráadásul az ellenzéki pártok, sőt, meglepő módon közgazdászok és volt gazdasági döntéshozók is, e kijelentéseik révén arról tanúskodnak, hogy láthatóan nincsenek tisztában azzal, hogy Magyarországon jelenleg az árakat főként a kínálati oldal befolyásolja. Ez a jelenség hozzájárul az inflációhoz, miközben a kiskereskedelmi egységek profitmaximalizálási törekvései is szerepet játszanak ebben a folyamatban.

Zárásként emeljük ki Surányi György korábban közzétett írásának néhány figyelemre méltó gondolatát. Ez a neves közgazdász arra a következtetésre jutott, hogy a csökkentés semmilyen társadalmi csoportnál nem eredményez érdemi jövedelemnövekedést, ugyanakkor jelentős bevétel kiesést okoz a költségvetés számára. Például, ha az áfa mértéke 27 százalékról 25 százalékra csökkenne, az körülbelül 450-500 milliárd forinttal, valamint a GDP 0,9 százalékával növelné meg a költségvetési hiányt. Ezt egy idézettel is szemléltetjük:

Képzeljünk el egy teljesen irreális forgatókönyvet, ahol az áfakulcs csökkentése tartós árcsökkenést idéz elő. Ebben a valószínűtlen szituációban világosan megmutatkozik a nemes szándék ellentmondása. Ha valaki havi 100 000 forint nettó jövedelemmel bír, akkor az áfa 2 százalékpontos csökkenése után mindössze 2000 forinttal gyarapszik a jövedelme. Ezzel szemben, aki havi 1 000 000 forintot keres, annak a jövedelme tízszeresen, 20 000 forinttal nő, feltéve, hogy teljes összegét elköldi. Így a szándékolt cél, miszerint a társadalmi egyenlőtlenségek csökkennének, éppen ellenkező hatást vált ki: nő a jövedelmi és vagyoni olló, miközben az alacsonyabb jövedelműek helyzete alig változik érdemben. Ahhoz, hogy valódi javulás következzen be, sokkal drámaibb intézkedések szükségesek, miközben a költségvetési helyzet már így is kedvezőtlenül alakul.

A volt jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a magas áfa és az általánosan emelkedett adókulcsok gyakran a tax evasion és tax fraud vádjainak megalapozásaként szolgálnak. "Ez a megközelítés jellemzően megalapozott, ám jelen esetben nem igaz. A kormány másik helyes döntése az online számlázás bevezetése volt." Végezetül kiemelte: "A nemes szándék csupán a szükséges, de nem elegendő előfeltétele a helyes döntés meghozatalának. Az általános áfacsökkentés – akárcsak egy adott termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó szelektív áfalevonás – szinte mindig téves irányba terel."

A jelenlegi ellenzék nem csupán olyan intézkedések iránt érdeklődik, amelyek közgazdaságilag nem a kívánt irányba mutatnak, hanem emellett empirikus bizonyítékokkal is szembeszállnak, amelyek világosan megcáfolják az állításaikat.