Végveszély - másodszor vág bele az ENSZ a műanyagszennyezés globális kereteinek kialakításába.
Ha nem jön létre nemzetközi egyezség, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) figyelmeztetése szerint a műanyaghulladék mennyisége 2060-ra várhatóan háromszorosára nő, ami komoly következményekkel jár - beleértve az emberi egészségre gyakorolt káros hatásokat is.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) irányítása alatt Genfben elindultak a nemzetközi tárgyalások, amelyek célja egy jogilag kötelező érvényű keretrendszer kidolgozása a műanyagszennyezés válságának kezelésére. A fókusszal nemcsak a globális tengerekben felhalmozódott műanyaghulladékok eltüntetésére irányul, hanem a fenntartható megoldások megtalálására is - tájékoztat az ENSZ.
Augusztus 5. és 14. között tíz napon át 179 ország delegációi tanulmányozzák a Nemzetközi Műszaki Bizottság (INC) szövegét a tervezett szabályozásra. Az országok képviselőin túl több mint 1900-an vesznek részt a megbeszéléseken, akik 618 megfigyelő szervezetet képviselnek, köztük tudósokkal, környezetvédőkkel és ipari képviselőkkel.
A genfi tárgyalások előtt a neves The Lancet orvosi folyóirat figyelmeztetett arra, hogy a műanyagokban található anyagok széles spektrumú egészségügyi kockázatokat jelentenek. A folyóirat hangsúlyozza, hogy ezek a hatások már a műanyagok előállításának kezdeti fázisától kezdve érezhetők, és az emberi élet minden szakaszában súlyos következményekkel járhatnak.
A folyóiratban hivatkozott több mint két tucat egészségügyi szakértő egyöntetű véleménye szerint a csecsemők és a kisgyermekek különösen nagy kockázatnak vannak kitéve. "A műanyagok komoly, egyre növekvő és eddig alig észlelt fenyegetést jelentenek mind az emberi egészségre, mind pedig a környezetünkre. Évente több mint 1,5 ezer milliárd dolláros egészségügyi gazdasági kárt okoznak" - olvasható a tudományos folyóiratban.
A helyzet rendkívül aggasztó: az egyszer használatos termékek, mint például a szívószálak, eldobható poharak, keverőpálcikák, táskák és a mikrogyöngyöket tartalmazó kozmetikumok, mind-mind hozzájárulnak az óceánjaink és a szemétlerakók szennyezéséhez. Ezek a mindennapi használati tárgyak hatalmas mennyiségben kerülnek a környezetünkbe, súlyosbítva ezzel a globális ökológiai válságot.
A genfi tárgyalásokat Jyoti Mathur-Filipp, a műanyagszennyezéssel foglalkozó kormányközi tárgyaló bizottság (INC) ügyvezető titkára és az INC titkárságának vezetője vezeti.
„2024-ben a globális műanyagfogyasztás meghaladta az 500 millió tonnát, amelyből 399 millió tonna hulladékká alakul” – nyilatkozta.
A legújabb előrejelzések alapján a környezetbe jutó műanyag mennyisége 2040-re várhatóan 50%-kal fog nőni. "A műanyagszennyezés következményeként felmerülő költségek 2016 és 2040 között akár 281 ezer milliárd dollárra is rúghatnak" - figyelmeztettek a szakértők.
A megállapodás támogatóit a 2015-ös párizsi klímaegyezménnyel vetették össze, hangsúlyozva a műanyagszennyezés csökkentésére irányuló potenciális egyezmény jelentőségét. Emellett kiemelték, hogy a kőolaj- és földgázipar állítólagos nyomása hátráltatja a megállapodás előmozdítását, mivel ezek az iparágak biztosítják a műanyaggyártáshoz szükséges alapanyagokat, így érdekelt a műanyagfelhasználás fenntartásában.
Eddig öt tárgyalási ülés zajlott le a műanyagszennyezés csökkentésére irányuló egyezmény kidolgozásáról. Az első találkozóra 2022 novemberében Uruguayban került sor, ahol a részt vevő országok egyetértettek abban, hogy 2024 végére konkrét megoldásokat keresnek a válság kezelésére. Ezt követően 2023-ban még két fontos konferencia zajlott le, Franciaországban és Kenyában. 2024 áprilisában pedig Kanadában ült össze a Kormányközi Tárgyaló Bizottság (INC), hogy folytassa a munkát a műanyagszennyezés problémájának orvoslásán.
A tavalyi év végén Puszan városában, Dél-Koreában zajlottak a legutóbbi megbeszélések. Ezeket a tárgyalásokat azonban felfüggesztették, miután a delegációk egyetértettek abban, hogy a jövőbeli diskurzusokat Genfben folytatják.
Azonban a műanyagszennyezésről, beleértve a tengeri műanyagszennyezést is, jogilag kötelező érvényű eszközről szóló, utolsó tárgyalási forduló megbukott Busanban. Az országok egyik csoportja ambiciózus megállapodást keresett a termelés korlátozására és a káros vegyi anyagok fokozatos kivonására. De egy - többségében olajtermelő országok - csoportja elutasította a termelési korlátozásokat, és szűkebben a hulladékkezelésre kívántak összpontosítani.
A busani kudarc óta az országok a háttérben fáradhatatlanul dolgoznak, és Genfben, az ENSZ keretein belül zajló tárgyalások során újabb lehetőséget teremtenek ennek megvalósítására - számol be róla a France 24.
"Innentől kezdődően intenzív diplomáciai tárgyalások zajlottak eddig" - nyilatkozta Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) ügyvezető igazgatója. Az UNEP helyszíne ad otthont a megbeszéléseknek, és Andersen megjegyezte, hogy a különböző régiók és érdekcsoportok közötti párbeszéd új energiát kapott.
"A legtöbb országgal, akikkel beszélgettem, így fogalmaztak: 'Azért érkezünk Genfbe, hogy véglegesítsük a megállapodást.'"
Luis Vayas Valdivieso, az ecuadori diplomata és a tárgyalások elnöke hétfőn hangsúlyozta, hogy egy hatékony, igazságos és ambiciózus megállapodás már a láthatáron van. "Bár megközelítéseink és nézeteink eltérhetnek, közös célunk mindannyiunk számára világos. Mindannyian azért vagyunk itt, mert egy közös ügyért küzdünk: egy műanyagszennyezéstől mentes jövőért" - fogalmazott.
A tárgyalásokat irányító diplomata megjegyezte, hogy a busani konferenciából származó tanulságokat figyelembe vették, és mostantól a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom is belekerülhet a legérzékenyebb témák, például bizonyos vegyi anyagok betiltása és a termelés korlátozása körüli diskurzusba.
A múlt hónapi ENSZ Óceán Konferencián több mint 95 ország minisztere és képviselője együttesen aláírta azt a nyilatkozatot, amelyet a "Nizzai ébresztő" néven ismerünk. A dokumentumban részletesen kifejtették, hogy milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy valódi és tartós eredményeket érjünk el az óceánok védelme érdekében. Kiemelték, hogy elengedhetetlen egy olyan megközelítés alkalmazása, amely figyelembe veszi a műanyag teljes életciklusát. Ez a megközelítés kötelező korlátozásokat ír elő a műanyaggyártás terén, és célja, hogy fokozatosan megszüntesse a mérgező vegyi anyagok használatát – olvasható az Euronews híradásában.
Inger Andersen, az UNEP ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a műanyagszennyezés problémájának megoldása érdekében nem elegendő csupán az újrahasznosításra támaszkodnunk. A válság leküzdéséhez átfogó rendszerszintű változásokra van szükség, hogy végre sikerüljön áttérnünk a körforgásos gazdaság modelljére.
A találkozó egyik központi célkitűzése, hogy bemutassa a műanyaghasználat csökkentésére irányuló, már sikeresen alkalmazott megoldásokat. Ennek keretében különös figyelmet fordítunk a műanyag alternatívákra, mint például a környezetbarát helyettesítők és más biztonságos megoldások.
"A műanyagszennyezési válság megoldásához le kell állítanunk a műanyagok nagy mennyiségben való előállítását" - mondta Graham Forbes, a Greenpeace küldöttségének vezetője.
A környezetvédelmi csoport és támogatóik olyan megállapodást szorgalmaznak, "mely célja a műanyaggyártás mérséklése, a toxikus vegyi anyagok eltüntetése, valamint a szükséges pénzügyi források biztosítása a fosszilis üzemanyagoktól és műanyagoktól mentes jövő felé való átmenethez" - nyilatkozta.
"A fosszilisenergia-ipar teljes erőbedobással küzd" - jegyezte meg, hozzátéve: "Nem hagyhatjuk, hogy néhány ország határozza meg az emberiség jövőjét a műanyagszennyezés tekintetében."
A múlt hét kezdetén a világ számos pontjáról érkezett több mint 60 neves tudós arra figyelmeztette a kormányokat, hogy Genfben kössenek meg olyan ambiciózus és megvalósítható intézkedéseket, amelyek sürgető szükségleteket szolgálnak ki.
"Ez nem csupán egy cselekvésre ösztönzés - ez a tudományos közösség hitelesítése" - nyilatkozta Steve Fletcher professzor, a Revolution Plastics Intézet vezetője és a Cambridge Prisms: Plastics című tudományos folyóirat főszerkesztője, ahol a felszólító nyilatkozatokat publikálták.
