Vámháború és ellátási láncok: milyen lépéseket tehetnek a vállalatok a kihívások kezelésére? A globális kereskedelem dinamikája az utóbbi években jelentős változásokon ment keresztül, különösen a vámháborúk következtében. Ezek a kereskedelmi feszültségek

A KPMG legfrissebb CEO Outlook kutatása során a világ legnagyobb piacain több mint 1300 olyan vállalatvezetőt kérdeztek meg, akik évente legalább 500 millió USD árbevételt generálnak. A válaszok alapján a vezetők aggodalmaik között a következő három év üzleti és gazdasági kilátásaival kapcsolatban a globális ellátási láncok sebezhetőségét emelték ki legfőbb kockázatként. Az utóbbi időszakban számos esemény történt, amelyek tovább súlyosbítják ezt a helyzetet: a globális tengeri szállítmányozást különböző balesetek, vállalati csődök és terrortámadások nehezítik, míg a kikötői munkások sztrájkja és a növekvő vámháború is komoly anyagi károkat okozhat. Antal Balázs, a KPMG beszerzési szolgáltatások szenior menedzsere elemzésében részletesen kifejti ezeket a kihívásokat.

2025 februárjában az Egyesült Államok kormányzata 25%-os vámtarifát léptetett életbe az Európai Unióból érkező acél- és alumíniumtermékekre, hivatkozva a nemzetbiztonsági aggályokra. Ennek az intézkedésnek az azonnali következményeként a fémiparban jelentős költségnövekedés tapasztalható, ami komoly hatással volt a gyártási folyamatokra mindkét fél részéről. A tarifák bevezetése nemcsak a termelési költségeket növelte, hanem a kereskedelmi kapcsolatokra is árnyékot vetett, miközben a globális ellátási láncok stabilitását is veszélyeztette.

Áprilisban az amerikai kormányzat további lépésként 10%-os általános vámot rendelt el minden uniós eredetű importtermékre. Bár a vámtarifa széles termékkört érint, bizonyos stratégiai fontosságú áruk - például félvezetők, okostelefonok és laptopok - ideiglenes mentességet kaptak, az amerikai ipar és a fogyasztók védelme érdekében.

Ezen kívül bejelentették egy újabb, 20%-os "reciprok vám" bevezetésének szándékát, amely az európai uniós termékeket célozta meg, azzal a szándékkal, hogy egyensúlyba hozza a kétoldalú kereskedelmi feltételeket. Azonban ennek az intézkedésnek a végrehajtását 90 napra felfüggesztették, lehetőséget adva a diplomáciai tárgyalásokra és a gazdasági érdekek harmonizálására.

A vámintézkedések, még ha ideiglenes formában is, jelentős zökkenőket okoznak a globális ellátási láncok működésében. A nyersanyagok és alkatrészek árának növekedése, valamint a szállítási bizonytalanságok több iparágat is sújtanak, különösképpen az autógyártás, az elektronikai ipar és a gépgyártás terén. E szektorokban a működési költségek emelkedése és az előre tervezhetőség csökkenése egyaránt aggasztó tendenciát mutat.

A kereskedelmi szabályozások folyamatosan változó és gyakran előre nem látható átalakulása komoly kihívások elé állítja a vállalatokat, különösen a beszerzési és ellátási láncok terén. Az emelkedő vámtarifák közvetlenül befolyásolják az alapanyagok és alkatrészek árát, ezzel csökkentve a magyar cégek profitabilitását. Ezen kívül az energiahordozók, különösen a cseppfolyósított földgáz (LNG) árának ingadozása még inkább megnehezíti a gyártási és logisztikai költségek tervezését és előrejelzését.

A hagyományos ellátási modellek, amelyek korábban stabil működést biztosítottak, ma már nem képesek megfelelő rugalmasságot és költségbiztonságot nyújtani.

A kereskedelmi megállapodások újratárgyalása és az ebből fakadó piaci instabilitás arra kényszeríti a cégeket, hogy átgondolják beszállítói struktúrájukat, és hosszú távú szerződéseiket új alapokra helyezzék. Ebben a komplex környezetben kulcsfontosságúvá válik, hogy a vállalatok alkalmazkodóképes, előrelátó és költséghatékony beszerzési stratégiákat alakítsanak ki.

A 90 napos vámfelfüggesztés csupán átmeneti megoldás a piaci bizonytalanságok tengerében, nem kínál tartós választ a vállalatok kihívásaira. Ez az időszak ugyan lehetőséget ad a beszerzési és gyártási folyamatok átgondolt tervezésére, de a vámpolitika jövője továbbra is homályos. Ha a tárgyalások nem vezetnek tartós megoldásokhoz, a felfüggesztett vámtarifák bármikor visszatérhetnek, ezzel újabb kihívások elé állítva a cégeket.

E párhuzamos fejlemények mentén olyan célzott könnyítések is létrejöhetnek, amelyek egyes termékek vagy régiók számára kedvezőbb feltételeket kínálnak. Azonban fontos megjegyezni, hogy ezek a mentességek általában korlátozottak és gyakran csak rövid távon érvényesek. A vámok alternatívájaként megjelenő állami támogatások és exportösztönző programok döntően az Egyesült Államok hazai piaci szereplőit segítik elő, így az európai és más külföldi beszállítók továbbra is sebezhető helyzetben maradhatnak.

A magyar és európai vállalatok számára egy új kihívás jelentkezik: a beszerzési döntések során egyre inkább figyelembe kell venni a kereskedelempolitikai kockázatokat. A jövőben kulcsfontosságú lehet a beszállítói portfóliók sokszínűsítése, alternatív ellátási láncok kiépítése, valamint a gyártási kapacitások regionális átcsoportosítása. Azok a cégek, amelyek most proaktívan alkalmazkodnak ehhez a megváltozott környezethez, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert egy olyan piacon, ahol a kereskedelmi feltételek folyamatosan átalakulnak.

A magyar vállalatok napjainkban egyre bonyolultabb és nehezen előrejelezhető kereskedelmi környezetben tevékenykednek. Ezt a helyzetet a vámintézkedések szélesedése, a globális ellátási láncok sérülékenysége, valamint az energiaárak folyamatos ingadozása jellemzi. Ilyen körülmények között a hosszú távú siker kulcsa egy olyan beszerzési stratégia kidolgozása, amely...

Nem csupán a kockázatok kezelésére összpontosít, hanem aktívan hozzájárul a növekedés és a hatékonyság fokozásához, lehetőségeket teremtve ezzel a fejlődéshez.

Az adatalapú, komplex beszerzési keretrendszerek – amelyek tartalmazzák az ellátási lánc alapos elemzését, a különböző beszerzési csatornák feltérképezését, a szerződéses struktúrák optimalizálását, továbbá a digitális és kockázatkezelési megközelítések alkalmazását – kulcsszerepet játszhatnak a versenyképesség fenntartásában. A célzott energiaköltség-menedzsment eszközök pedig tovább fokozhatják a pénzügyi stabilitást. Megfelelő szakmai támogatás mellett a vállalatok nem csupán reagálhatnak a piaci változásokra, hanem aktív résztvevőkké válhatnak az új piaci struktúrák kialakításában is.

A szerző a KPMG beszerzési szolgáltatások szenior menedzsere.