Unokáink valószínűleg már nem élvezhetik ezt a különleges gyümölcsöt: csupán néhány helyen találkozhatunk vele.

50 felett tilos ilyen fürdőruhát viselni a francia nő szerint - Nem mindenki ért egyet a szabályaival

Manapság egyre nehezebb jó ízű málnát találni a piacon, és ami van, azt is aranyárban mérik. Sajnos a klímaváltozás és a munkaerőhiány miatt ez a gyümölcs ma már igazi ritkaságnak számít hazánkban.

Bár egykor a nyár egyik legnépszerűbb gyümölcse volt, manapság már csupán ritkán, főként Nógrád, Heves, Zala és Vas vármegyék apró ültetvényein bukkannak fel.

Ennek hátterében az áll, hogy a málna rendkívül érzékeny a hőstresszre. Az utóbbi években a nyári hőmérsékletek gyakran elérik a 35-40 fokot, ami már-már megszokottá vált. Ez a szélsőséges meleg nem csupán a gyümölcsök mennyiségére, hanem azok minőségére is kedvezőtlen hatással van.

A megoldás kulcsa az árnyékolásban rejlik, legyen szó mesterséges sátrakkal való árnyékolásról vagy természetes agrárerdészeti rendszerekről. Az utóbbi megközelítés lényege, hogy a gyümölcsösökbe fákat ültetnek, amelyek nemcsak árnyékot biztosítanak, hanem hűsítik a mikroklímát is, így védve a növényeket a szélsőséges időjárási körülményektől.

A ribiszke és a szeder viszont eddig jobban alkalmazkodtak a környezeti változásokhoz: a ribiszkét körülbelül 1000 hektáron, míg a szedret 30-40 hektáron termesztik hazánkban. A bogyós gyümölcsök egyik klasszikus fellegvára továbbra is Nógrád vármegye, de Győr-Moson-Sopron megyében is találkozhatunk lelkes termelőkkel.