Ukrán kémkedési ügy: titkos szolgálati jelentés érkezett a Nemzetbiztonsági Bizottsághoz.

Újabb nevek bukkantak fel az ukrán kémbotrány néven elhíresült ügyben - derült ki a Nemzetbiztonsági Bizottság legutóbbi, július 2-i ülését követően. Sas Zoltán, a testület elnöke, közösségi oldalán számolt be arról, hogy a polgári titkosszolgálatok részletes tájékoztatást nyújtottak a nyomozás jelenlegi állásáról, és újabb befolyásolási kísérletek célpontjait azonosították. A szolgálatok elemzései alapján egyre világosabbá válik az ukrán hálózat működésének jellege - a potenciális célpontok között parlamenti képviselők, különböző médiaprofesszionálisok és kormányzati dolgozók is szerepelnek.

Újabb mérföldkőhöz érkezett az ukrán kémbotrány néven elhíresült ügy: a Nemzetbiztonsági Bizottság július 2-i ülésén részletes tájékoztatást kapott a polgári titkosszolgálatoktól a vizsgálat jelenlegi állásáról. Sas Zoltán, a testület elnöke, közösségi oldalán osztotta meg a legfrissebb fejleményeket, amelyek alapján a szolgálatok újabb szereplőket azonosítottak a befolyásolási kísérletek céltáblájaként.

A testület ülésén a szolgáltatások munkatársai alaposan ismertették az úgynevezett kémbotrány egyes szakaszait, emellett friss információkat osztottak meg az ukrán hálózat működéséről is. A nyomozások eredményei alapján egyre tisztábbá válik a külföldi befolyásolási kísérletek mibenléte - állapítja meg az elnöki nyilatkozat.

A kutatási tevékenység során sikerült részletesen feltárni az ukrán hálózat ambícióit, valamint az általa befolyásolt egyének csoportját is.

A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a szolgálatok által nyújtott tájékoztatás alapján a célkeresztbe került személyek köre széles spektrumot ölel fel. Ebbe beletartoznak nemcsak a jelenlegi és korábbi országgyűlési képviselők, hanem médiaszakemberek, gazdasági vezetők és állami intézmények munkatársai is.

A bizottsági ülés keretében külön figyelmet kaptak az orosz-ukrán és a közel-keleti konfliktusok aktuális fejleményei, hangsúlyozva, hogy ezek a térségek milyen mértékben alakítják a globális biztonsági helyzetet. A szakértők részletesen bemutatták az érintett régiók eseményeit, kiemelve, hogy ezek milyen hatással vannak Magyarországra és a világpolitikára.

Sas Zoltán kiemelte, hogy bizottsági elnökként csupán olyan ügyekről tud tájékoztatást nyújtani, amelyekről a titkosszolgálatok hivatalos információkkal rendelkeznek. Hozzátette, hogy minden olyan kérdést, amelyben jogi keretei megengedik, eddig is nyíltan kommunikált a közvéleménnyel, és ez a jövőben sem fog változni.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) korábban azt állította, hogy lelepleztek egy Nyugat-Ukrajnában működő magyar katonai hírszerző hálózatot. Kémkedés miatt két magyar állampolgárt letartóztattak, akik korábban az ukrán hadsereg alkalmazásában álltak, most pedig hazaárulással vádolják őket. A két ország között diplomáciai egyeztetés indult, majd Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy Magyarország kiutasított két, diplomáciai fedésben dolgozó ukrán kémet, akik Ukrajna budapesti nagykövetségén látták el feladatukat.

Nem sokkal később Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is jelentkezett, így az ukrajnai letartóztatásra adott magyar válaszra megérkezett a reakció: két magyar diplomatát kiutasítanak Ukrajnából.

Orbán Viktor a június 13-i esemény kapcsán összehívta a Védelmi Tanácsot, hogy megvitatják a felmerült kérdéseket. Az egyeztetés részleteiről egy videóban számolt be, amelyben a szóban forgó pártot nem nevezte meg, de a vágóképek egyértelműen a Tisza Pártra utaltak. Magyar Péter a közösségi médiában később azt nyilatkozta, hogy ha az ellene felhozott vádak alapja valós lett volna, akkor azonnali büntetőeljárásnak kellett volna elindulnia, ám szerinte ilyen eljárás nem indult el. A bűnüldöző hatóságokat arra kérte, hogy sürgősen indítsanak vizsgálatot O. Viktor Mihály, a Fidesz elnöke ellen, hivatali visszaélés gyanújával.

Május 20-án a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok újabb két ukrajnai kötődésű személyt azonosítottak, akiket kémkedéssel gyanúsítanak. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője részletesen ismertette az ügy hátterét: Tseber Rolandot az ukrán hírszerző szolgálat "illegális" tisztjeként, míg Holló Istvánt az ukrán katonai hírszerzés ügynökeként emelték ki a hatóságok figyelmében.

Tseber nemzetbiztonsági jelentések szerint aktívan építette kapcsolatait, több vezető ellenzéki politikussal és más parlamenti pártok tisztségviselőivel találkozott, emellett ukrajnai látogatásokat szervezett számukra. Szijjártó Péter külügyminiszterrel is találkozót kezdeményezett, aki helyett Magyar Levente tárgyalt vele. Több találkozóra azonban nem került sor, mert csak a tárgyalás után nézett utána az elhárítás Tseber hátterének.

A másik érintett személy, Holló István, aki kizárólag ukrán állampolgár, már régóta a magyar elhárítás figyelmének középpontjában áll. Kocsis kifejtette, hogy Holló aktívan részt vett a magyar hadsereg energetikai rendszerének feltérképezésében, ami hírszerzői tevékenységére utal.