Több százezer ukrán katona sorsa fordulhat meg a frontról az alvilág sötét mélységeibe.

Brüsszel lépései, amelyek Ukrajna gyorsított EU-tagságát célozzák, súlyosan fenyegetik az Európai Unióban élő polgárok fizikai biztonságát. Ez a megállapítás egyértelműen kirajzolódik a legfrissebb kutatások, szakértői vélemények és bűnügyi statisztikák elemzéseiből, valamint az uniós és magyar tapasztalatokból, amelyek közelmúltbeli eseményeket tükröznek. A döntések következményei messze túlmutathatnak a politikai diskurzuson, és komoly hatással lehetnek a közbiztonságra.

Lépjünk a szakmai megfontolások világába! Először is fontos hangsúlyozni, hogy a kiindulási helyzet korántsem rózsás. A bűnügyi statisztikák alapján Ukrajna gyakorlatilag maffiaállamként működik, és Európában a bűnözési mutatók szerint az egyik legrosszabb helyzetben van. Amennyiben EU-tag státuszt nyer, komoly bűnügyi káoszra lehet számítani.

A hadiállapot megszűnése Ukrajnában jelentős mértékben csökkentheti az állami kontrollt, ami kedvező környezetet teremthet a bűnözői hálózatok számára, hogy terjeszkedhessenek. Ennek következtében fennáll a veszélye annak is, hogy az ukrán alvilág új vezetési struktúrák alatt kezd el felemelkedni. A potenciális veszélyforrások száma szinte végtelen. A tanulmány például kiemelte, hogy a háború során szerzett tapasztalatok, különösen a dróntechnológia és a speciális hadműveletek terén, alapjaiban változtathatják meg a szervezett bűnözés taktikáit és elérhetőségi területeit. Az elavult fegyverek és hadianyagok a globális fegyverkereskedelem felélénkülését idézhetik elő, és ezek a készletek többek között afrikai, közel-keleti és latin-amerikai konfliktusövezetekbe juthatnak, ami potenciálisan tovább fokozhatja az Európára nehezedő migrációs nyomást is.

Horváth József, a biztonságpolitikai szakértő, a Magyar Nemzetnek adott interjújában hangsúlyozta, hogy nem csupán fegyverek, hanem a fegyverforgató emberek tömege is érkezhet. Kifejtette, hogy az orosz-ukrán konfliktus következményeként több százezer fős utánpótlás alakulhat ki a szervezett bűnözés területén. A harci cselekményekben részt vevő, de a fegyverszünet következtében munkanélkülivé váló katonák új lehetőségeket keresnek, és a maffia szívesen fogadja őket, hiszen a speciális kiképzésük és a harci tapasztalatuk értékes lehet számukra. Horváth József arra is felhívta a figyelmet, hogy ha Ukrajna gyorsított eljárással csatlakozna az Európai Unióhoz, akkor a munkaerő szabad áramlásának keretein belül gyakorlatilag korlátozás nélkül mozoghatnának a kontinensen.

Az unión kívüli bűnözés behatolása nem példa nélküli jelenség. A szakértő emlékeztetett arra, hogy amikor az illegális migrációval összefonódva észak-afrikai és közel-keleti bűnszervezetek megjelentek az Európai Unió területén, és átvették a helyi drogkereskedelmet, az uniós vezetők úgy gondolták, hogy a probléma nem az illegális migrációból fakad. Horváth József megjegyezte, hogy Brüsszelben sok mindenről esik szó, ám a szervezett bűnözés ügyében, akárcsak más témákban, sokszor elfordítják a figyelmüket a valóságtól.

A szakértő az ukrán maffia működéséről is részletesen beszélt. Kiemelte, hogy ez az egyik legjobban szervezett és legbrutálisabb bűnszervezet a világon. Az ukrán maffia - ahogyan sok más, hasonlóan kegyetlen csoport is - alapvetően két fontos eszközzel dolgozik: a hírnevével és a brutalitásával. A hírnév tudatos és alapos építkezés eredménye, amely messze túlszárnyolja a bűnszervezet valós erejét. Amikor a maffia új területekre kíván betörni, elengedhetetlen, hogy a helyi bűnözői csoportokat kiiktassa. Ennek egyik módja, ha a riválisok önként átadják a piacot, legyen szó drogokról, prostitúcióról, illegális fegyverkereskedelemről vagy cigarettáról. Ha azonban ez nem történik meg, brutális és látványos összecsapásokra lehet számítani. A kegyetlenség terén pedig a háború utáni időszakban a frontról visszatérő, munkanélküli volt katonák "segíthetnek", akik már a harctéren megtapasztalták, hogy csak a legerősebbek maradnak életben. Számukra a brutalitás nem ismeretlen fogalom; a túlélés érdekében a gyorsaság és az agresszió kulcsfontosságúvá válik.

Magyarország tapasztalatai bővelkednek abban, milyen hatással van, amikor az oroszajkú, ukrán bűnszervezetek aktivitása a színre lép. A rendszerváltás nem csupán a határok megnyitását jelentette; ezzel egy időben a szervezett bűnözés is megkezdte térhódítását. A fegyverkereskedelem, a fegyveres rablások, a pénzmosás, a prostitúciós hálózatok kiépítése, a kábítószer-kereskedelem, valamint az olajszőkítő maffia felemelkedése mind-mind az új korszak velejárói lettek. Ekkoriban jelentek meg az egykori posztszovjet államok, így például Ukrajna, kormányzati apparátusával, titkosszolgálataival, valamint korrupt politikai és rendőrségi kapcsolataikkal jól összefonódó ukrán bűnözők is.

Az 1990-es évek elején, egy különösen emlékezetes napon, a Keleti pályaudvar környékén, a moszkvai gyorsvonat érkezése után, 11 fegyveres rablás történt a Rákóczi úton. Ekkor a magyar rendőrök mindennapjaikat életveszélyben töltötték, hiszen az ukrán bűnözők, akik Afganisztán harctereit is megjárták, jól felszerelkezve, fegyverekkel érkeztek. Volt olyan eset is, amikor a fővárosi prostitúciós piac megosztásának következtében tűzharc robbant ki a Szentendrei úton orosz és ukrán bűnözők között.

Az ukrán bűnbandák már jelenleg is aktívan tevékenykednek Magyarországon, és igyekeznek jelentős károkat okozni. A közelmúltban a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely, a Kormányinfón figyelmeztetett arra, hogy az utóbbi időszakban megnövekedett a banki csalások száma, amelyek során a csalók az ügyfelek személyes adatait próbálják ellopni. A legfrissebb információk szerint a magánszemélyeknek okozott kár már nyolcmilliárd forintra rúg, ebből eddig másfél milliárdot sikerült visszaszerezni, de ez rendkívül nehéz feladat. A miniszter hangsúlyozta, hogy a csalások hátterében körülbelül 80%-ban ukrán szervezett bűnözői csoportok állnak. A kormány a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának jelentése után úgy döntött, hogy megalakít egy munkacsoportot, amelynek célja a kibertámadások megakadályozása és az ukrán szervezett bűnözés visszaszorítása.

Borítókép: Ukrán rendőrök őrzik a szervezett bűnözés elleni különleges művelet keretében lefoglalt kábítószer-szállítmányt (Fotó: NurPhoto/AFP/Vladimir Sindeyeve)