Az Orbán-kormány jövőre több mint 4000 milliárd forinttal kívánja megemelni az államadósságot, ami azt jelenti, hogy Magyarország devizában fog eladósodni.

A jövő évben az államadósság várhatóan átlépi a 63 800 milliárd forintos küszöböt. Ez a cifra majdnem háromszorosa annak az összegnek, amit 2010-ben regisztráltunk.

Az államadósság ügyében nem várható megállás, hiszen a kormány a következő évre jelentős államháztartási hiányt prognosztizál, amely az államadósság drámai növekedésével jár együtt – derül ki a parlament elé terjesztett költségvetési javaslatból. Az előterjesztett tervezet szerint az államháztartási hiány eléri a 4122 milliárd forintot, ami meghaladja az idei évre becsült 3900 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy a következő évben nem csökken, hanem éppen ellenkezőleg, nő az államháztartás pénzforgalmi hiánya, amelyet valahogyan finanszírozni kell – más lehetőség híján az államadósság növelésével. (Alternatív megoldásként a privatizáció merülhetne fel, de az Orbán-kormány gyakorlatilag az összes lényeges cégrészvényét átengedte különböző alapítványoknak, így ez az irányvonal nem járható.)

A benyújtott költségvetési tervből világosan kiderül, hogy 2024. december 31-én az államadósság várhatóan eléri az 59 836 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy az idei év során 4 700 milliárd forinttal nőtt a tartozás. 2025 végére a kormány már 63 855 milliárd forintos adóssággal számol, ami 4 019 milliárd forintnyi további növekedést jelent. Ez a szám némileg elmarad a tervezett 4 122 milliárdos hiánytól, de ennek a különbségnek nincs komoly hatása. A százmilliárdos eltérés könnyen kezelhető a likviditásmenedzsment megfelelő megoldásaival. A közel 64 ezer milliárd forintos államadósság azt is jelzi, hogy az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta gyakorlatilag háromszorosára növelte az adósságot, hiszen 2010 közepén a kormányzást 22 363 milliárd forintos adóssággal kezdték meg.

Persze a mostani forint és az akkori forint össze sem hasonlítható, hisz például az eurót akkor 280 forinton jegyezték most meg 400 forint felett, ez devizában felvett adósság értékelésnél fontos. Többek közt ezért is használják a közgazdadaászok a GDP-arányos adósságmutatót. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint 2010-ben az Orbán-kormány hatalomra kerülésekor 83,6 százalékos GDP-arányos államadóssággal vette át a kormányzást, ami idén júniusban 76,1 százalék volt. A kormány arra számít, hogy az év végéig jelentősen csökken az adósságmutató a törlesztéseknek köszönhetően, így az idén decemberben 73,2 százalék, jövő év decemberében pedig a bruttó hazai termék 72,6 százalékára csökken - vagyis a GDP-arányos adósság lényegesen előmarad a 2010-es szinttől.

Sokan kétségbe vonják a kormány által közzétett statisztikák hitelességét, és az Európai Bizottság az első számú kétkedő. A Bizottság nemrégiben publikálta őszi gazdasági előrejelzését, amely lényegesen borongósabb képet fest a magyar gazdaság állapotáról, mint amit a kormány vár. Míg a kormány 2025-re 3,4%-os gazdasági növekedést prognosztizál, Brüsszel szakértői csupán 1,8%-os bővüléssel számolnak. A lassabb növekedési ütem következtében a költségvetési hiány és az adósság alakulása között is jelentős különbségek mutatkoznak. Az Európai Bizottság elemzése szerint nemcsak, hogy csökkenésre nem lehet számítani, hanem az államadósság mutatói is emelkedni fognak: a tavalyi 73,5%-ról idén 74,5%-ra nőhet az államadósság aránya a GDP-hez viszonyítva, és a következő évben is ezen a szinten stagnálhat, csak 2026-ra várható a csökkenés.

A kormány számai valóban nem teljesen konzisztensek, ugyanis például jövőre a kamatkiadások növekedésével számolnak - ez derült ki a Költségvetési Tanács elemzésből. Az idén magyar állam várhatóan 3572 milliárd forintot költ kamatkiadásokra, jövőre ezzel szemben 3836,1 milliárddal számol. A KT is jelzi, hogy az kormány által várt idei adósságcsökkenés várhatóan nem következik be - így a jövő évi adósságpálya egy magasabb szintről indul, bár ők hisznek abban, hogy 2025-ban csökkenhet a mutató. Igaz a GDP-arányos adósság csökkenésének vannak kockázatai akár a vártnál lassabb GDP-növekedés miatt, akár a forint leértékelődése miatt. A kormány a jövő évi devizaadósságot 397,5 forintos euróárfolyammal kalkulálta ki - ezzel szemben az euró jelenleg 405-410 forintos sávban ingadozik - vagyis ez is magasabb adósság valószínűséget növeli.

Újabb devizahiteleket vehet fel a kormány

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szokásos ütemtervének megfelelően csak december közepén osztja meg a jövő évi adósságfinanszírozási tervét, azonban a költségvetési törvényhez benyújtott információk alapján már most is nyilvánvaló néhány fontos részlet. A kormány szándéka, hogy jövőre fokozza a devizában való eladósodást, hiszen a tervezett új adósság egyharmadát, pontosan 33 százalékát a devizapiacokról kívánja fedezni. A kabinet jelentős mértékben számít új devizahitelek bevonására, összesen nettó 872 milliárd forint, azaz körülbelül 2,1 milliárd euró új devizakölcsön felvételével tervezi a finanszírozást. A közelmúltban tapasztalt trendek is figyelembe veendők: míg korábban a magyar állam jellemzően a nagy nemzetközi pénzügyi intézményekre (mint az Európai Unió, az IMF vagy az Európai Beruházási Bank) támaszkodott, az Orbán-kormány most más irányba tereli a forrásokat, elmozdulva a kevésbé átlátható orosz (például a Paks 2-hitel) és a legújabb fejleményként a kínai hitelpiac felé. Például, a tavaszi időszakban a magyar kormány egy milliárd eurós hitelt vett fel egy kínai kereskedelmi banki konzorciumtól, amelynek feltételei még mindig nem tisztázottak. Mindezek fényében nem zárható ki, hogy ezek a pénzügyi tranzakciók 2025-ben is folytatódnak, figyelembe véve a tervezett devizahitel-felvételi célokat. A kormány előrejelzései alapján emellett a devizakötvény állományt is 476 milliárd forinttal (körülbelül 1,1 milliárd euróval) kívánják bővíteni. Mivel 2025-ben több kötvénylejáratra is sor kerül (japán jenben, kínai jüanban és euróban kibocsátott magyar devizakötvények összesen 1,4 milliárd euró értékben), ezeket is refinanszírozni kell, így jövőre körülbelül 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátásra is lehet számítani, a tervezett 2,1 milliárd eurónyi hitelfelvételen felül.