Az elemzők véleménye szerint, ha Ukrajna csatlakozik, jelentős számú ukrán munkavállaló érkezhet Magyarországra.

Ukrajna lehetséges csatlakozása az Európai Unióhoz és a schengeni övezethez forradalmi változásokat idézhet elő a munkaerőpiacon. Az utazási és határátlépési procedúrák egyszerűsödése révén az ukrán munkavállalók könnyebben juthatnak el Magyarországra és Nyugat-Európába. Mivel Magyarország földrajzi közelsége miatt vonzóbb célponttá válhat, a hazai munkaerőpiac számára ez komoly kihívásokat jelenthet. A helyi munkavállalók versenyképessége csökkenhet, ami aggasztó helyzetet teremt a magyar munkaerő számára.

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban folytatott beszélgetés során kifejtette, hogy Magyarország nem lenne képes több százezer vendégmunkás befogadására. Ezt a helyzetet Ukrajna EU-csatlakozása könnyen előidézheti. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány elsődleges célja a magyar állampolgárok munkalehetőségeinek biztosítása. Ezen a témán belül említést nyert a kormány által kezdeményezett véleménynyilvánító szavazás is, amely Ukrajna uniós tagságával kapcsolatos.

Ukrajna csatlakozása súlyos következményekkel járna a munkaerőpiac számára.

Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője a Világgazdaságnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban jelenleg is sok ukrán munkavállaló található, akik folyamatosan hozzájárulnak a gazdasági élethez. Az egyes tagállamok között megkötött megállapodások biztosítják a jogi kereteket, amelyek alapján ezek a munkavállalók dolgozhatnak. Jelenleg az EU több mint kilencven országgal rendelkezik olyan szerződésekkel, amelyek garantálják a munkavállalók egyenlő feltételeit és jogait.

A háború kitörése előtt, 2021 végén, az Eurostat adatai szerint mintegy 1,57 millió ukrán állampolgár tartózkodott az EU-ban munkavállalás céljából, főként Lengyelországban, Olaszországban és Csehországban. A háború kezdete óta több mint 6,3 millió ukrán hagyta el az országot, akik közül sokan az Egyesült Királyságban, Svédországban, Dániában és Hollandiában találtak munkalehetőséget.

A legfrissebb statisztikák alapján megállapítható, hogy az ukrán munkavállalók többsége főként az ipari szektorban, feldolgozóipari üzemekben, építőipari projektekben és a vendéglátás területén talál munkát. Emellett jelentős számú ukrán dolgozó foglalkozik mezőgazdasági időszakos munkákkal is, ezzel hozzájárulva a különböző ágazatok dinamizmusához.

Magyarország, mint tranzitország, kulcsszerepet játszik a közép-európai logisztikai és kereskedelmi hálózatban. Földrajzi elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a különböző régiók közötti áruforgalom zökkenőmentesen valósuljon meg. Az ország infrastruktúrája, beleértve a fejlett közúti és vasúti hálózatokat, valamint a modern repülőtereket, hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország vonzó célpont legyen a nemzetközi vállalatok számára. Ezen kívül a gazdasági és politikai stabilitás, valamint a kedvező adózási feltételek még inkább erősítik Magyarország tranzit szerepét a nemzetközi kereskedelemben. Az ország városai, mint Budapest, Debrecen vagy Szeged, nemcsak gazdasági központok, hanem kulturális és idegenforgalmi vonzerővel is bírnak, ami tovább növeli a tranzitforgalmat. A jövőben a digitális technológiák és a fenntartható megoldások integrálása még inkább fokozhatja Magyarország szerepét, mint a régió logisztikai csomópontja.

A KSH adatai szerint 2024-ben 27 388 ukrán állampolgár tartózkodott Magyarországon, ami csökkenést mutat a 2023-as 36 017 főhöz képest. Ennek oka, hogy Magyarország többnyire tranzitországként szolgál az ukrán menekültek számára, akik inkább Nyugat-Európában keresnek hosszútávú munkalehetőséget.

A Magyarországon maradó ukrán állampolgárok munkavállalása főként az ipari ágazatokra koncentrálódik, köztük sokan betanított munkakörben dolgoznak. A nők főként az ápolásban és a vendéglátás kisegítő munkaköreiben, a férfiak pedig az építőiparban és a feldolgozóiparban találnak munkalehetőséget.