Sztojka Attila: A cigányság polgárosodásának kezdetei A cigányság története egy izgalmas utazás, amely a polgárosodás felé vezet. E folyamat során a közösség tagjai nem csupán identitásukat formálják, hanem aktívan részt vesznek a társadalmi és gazdasági

A Belügyminisztérium államtitkára pénteken Budapesten, a "A Magyar Nemzeti Roma Platform továbbfejlesztése - 2024" című nemzetközi konferencián hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évtized kormányzati intézkedései lehetőséget teremtettek a magyar cigányság számára, hogy elindulhasson a polgárosodás felé vezető úton.

2010-ben jelentős átalakulás történt a kormányzati roma politikában, amikor a segélyezési rendszert felváltotta a munkaalapú megközelítés. Ennek célja a felzárkózás és az integráció erősítése volt - nyilatkozta Sztojka Attila.

Mint elmondta: az egyik legnagyobb eredmény a romák foglalkoztatásának bővülése. Az Európai Bizottság felmérése szerint, az uniós tagállamok közül, a roma népesség arányához mérten Magyarországon dolgozik a legtöbb roma ember.

A kutatás szerint a roma férfiak 81 százaléka foglalkoztatott, míg a nők esetében 44 százalékos ez az arány, am összességében 63 százalékos foglalkoztatottságot jelent a közösségen belül. Összesítve 50 százalékkal nőtt 15 év alatt a romák munkába állása - sorolta.

Ez a változás azért következhetett be, mert a 2010 előtti politikai irányvonalakkal ellentétben – amelyek a romákat csupán szociális problémaként, nem pedig a nemzet szerves részének tekintették, és külön etnikai csoportként kezelték – most nem csupán segélyeket osztanak, hanem valódi munkahelyeket kínálnak. Ennek eredményeként a cigányság polgárosodása kézzelfogható valósággá vált.

A kormány nemcsak a lecsúszás megakadályozására összpontosított, hanem egyúttal a felemelkedés útjára is terelte a közösséget. Ennek eredményeként a cigány szó már nem csupán a reménytelenség szimbóluma, hanem a roma közösség hozzájárulhat a nemzet stabilitásához - hangsúlyozta Sztojka Attila a tanácskozáson.