Szakértő: Manapság a mentális egészségügyi problémákkal küzdeni mintha divatosdává vált volna.
TikTok-videók hatására a fiatalok csaknem fele diagnosztizálta magát egy nem létező, kitalált mentális betegséggel. Az NMHH kutatásában részt vevő középiskolások és egyetemisták 43 százaléka jutott arra, hogy ő is a VIDZ nevű betegségben szenved. A kutatók szerint mindez azt erősíti meg, hogy hajlamosak fenntartások nélkül valósként elfogadni az online térben eléjük táruló, bizonytalan eredetű információkat. A részletekről Németh Gábor Sándort, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság online platformok főosztályának jogi szakértőjét kérdezte az InfoRádió.
A kutatás egy általános kérdéskörből indult, amely az álhírek és a fiatal generációk viszonyát célozta meg. Az elején a kutatók célja csupán az volt, hogy megértsék ennek a jelenségnek a szélesebb összefüggéseit. Ahogy azonban a munka előrehaladt, világossá vált, hogy a téma további mélyebb vizsgálatot igényel. Így a fókuszálás iránya egy még specifikusabb aspektusra terelődött: az álhírek és influenszerek hatása a mentális betegségekre, valamint az öndiagnózisra. Ez a döntés lehetőséget adott arra, hogy a kutatók alaposabban feltárják, hogyan formálja a modern kommunikációs környezet a fiatalok mentális egészségét.
Németh Gábor Sándor, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság online platformok főosztályának jogi szakértője az InfoRádióban kifejtette, hogy az interneten található információk alapján történő öndiagnózis nem újkeletű jelenség. A szakirodalomban ezt a hipochondria egy speciális formájaként emlegetik, amelyet cyberhondriának neveznek.
Németh Gábor Sándor kifejtette, hogy a fiatalok vizsgálata különösen fontos, mert ők a digitális világban nőttek fel, amely miatt sok esetben érzékenyebbek az információk hitelességére. Sokuknál hiányzik az a kritikai gondolkodás, amely segítene abban, hogy más forrásokból is tájékozódjanak, például a betegségekkel kapcsolatban. Így előfordulhat, hogy inkább rettegve érkeznek a pszichológushoz egy kész diagnózissal, ahelyett, hogy előbb szakemberhez fordulnának, és alaposabban utánajárnának a problémáiknak.
A pszichológusok tapasztalata szerint, a jogi szakértő szavai alapján, a fiatalok gyakran olyan problémákkal fordulnak hozzájuk, amelyek hasonlóságot mutatnak az autizmus vagy az ADHD jellemzőivel.
"A tanulmány arra is rámutat, hogy"
a fiatal generációk körében trendi, ha valamilyen mentális betegséggel vagy spektrumzavarral rendelkeznek.
A kutatás során egy teljesen kitalált és nem létező mentális zavar, a VIDZ, azaz a virtuális identitás disszociációs zavar került bemutatásra, amit három színész egy rövid TikTok-videóban ismertettek a résztvevőkkel. A bemutatott zavar tünetei között szerepelt, hogy az érintettek gyakran elfelejtenek különbséget tenni az offline és online tevékenységeik között, és hajlamosak az online karrierjük előrehaladását fontosabbnak tartani valós életüknél. A kísérlet eredményeként a résztvevők 44 százaléka elhitte, hogy létezik ez a betegség, és sokan maguk is azonosították az említett tüneteket. Bár a jelenségek, amelyek a VIDZ mögött állnak, részben valósak, nem ennyire szélsőséges formában, így a kérdésfelvetés némileg megtévesztő volt. Németh Gábor Sándor hangsúlyozta, hogy bár ezek a viselkedési mintázatok léteznek, még nem értek el olyan szintet, amely alapján a pszichológia vagy a pszichiátria különálló diagnózisként kezelné őket.
Azt mondani, hogy 44 százalék elhitte ennek a fiktív mentális betegségnek a létezését, igazán aggasztó. Ha szélesebb perspektívából vizsgáljuk a dolgot, akkor még inkább megdöbbentő, hiszen ez arra utal, hogy ekkora mértékű hiszékenység esetén a társadalom sebezhetősége is nyilvánvalóvá válik. Ez felveti a kérdést: milyen következményekkel járhat ez a hit a valós mentális egészségügyi problémákra nézve?
másfajta álinformációról hasonló vagy akár még nagyobb lehet a hiszékenységi ráta.
A kutatás kitér arra, hogy az információs zuhatagban a fiatalok - akik a TikTok-hírfolyammal akár 3-4 órát eltöltenek - elveszítik azt a képességüket, hogy tudjanak ítélkezni afölött, hogy mi a valós és a valótlan."Nehéz dolguk is van a mesterséges intelligencia világában, ahol már bárki nagyon könnyedén, két perc alatt meghamisíthat egy beszélgetést, egy videót, egy fényképet" - tette hozzá.
Tehát fontos, hogy a gyerekeket és fiatalokat arra neveljük, hogy a valósággal való kapcsolatukat erősítsék. A kutatás rávilágít erre a szükségletre, és konkrét szakmai ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek segíthetnek a szülőknek és az iskoláknak ebben a folyamatban.
A kutatás információi megtalálhatóak a hatóság hivatalos weboldalán. Itt részletes útmutatók olvashatók arról, hogy a szülők és az iskolák milyen lépéseket tehetnek a digitális műveltség fejlesztése érdekében, ezzel segítve a gyerekek készségeinek növelését.
