Észak-Dél csúcstalálkozó a varázslatos Lappföld szívében A hófödte táj és a csillagos égbolt alatt, a finn Lappföld mesés vidékén rendezték meg az Észak-Dél csúcstalálkozót. A résztvevők a világ különböző tájairól érkeztek, hogy megvitassák a globális ki
Az olasz kormányfő hangsúlyozta, hogy nem szabad várakozni Donald Trumpra az Oroszország által jelentett fenyegetés csökkentése érdekében.
Az észak-déli csúcstalálkozót Inari városában rendezték meg, amely széles körben ismert a finnországi lapp kultúra fővárosaként.
Kaja Kallas, az Európai Unió főképviselője a sajtó képviselői előtt hangsúlyozta, hogy a védelmi intézkedések megerősítése elengedhetetlen. "Ahhoz, hogy elkerüljük a háború kitörését, sürgősen lépéseket kell tennünk a védelem terén. Fektessünk be a kulcsfontosságú képességek fejlesztésébe" - nyilatkozta.
"Oroszország közvetlen veszélyt jelent Európa biztonságára nézve, azonban a biztonság fogalma különféle összetevőkből tevődik össze. Ezek az összetevők eltérőek lehetnek a kontinens különböző részein – keleten, délen, északon és nyugaton. Mindezeket a kihívásokat azonban közös fellépéssel megoldhatjuk."
Két héttel ezelőtt az Európai Védelmi Ügynökség nyilvánosságra hozta a 2023-as évre vonatkozó védelmi adatokat, amelyek részletezik a 27 uniós tagállam védelmi költségvetésének alakulását.
A 279 milliárd eurós rekordösszeggel a kiadások 10%-kal nőttek az előző évhez képest, ami egyben a kilencedik egymást követő növekedési év. Összesen 22 állam növelte védelmi kiadásait, közülük 11 ország több mint 10%-kal.
Míg Spanyolország és Belgium 2023-ban a bruttó hazai termékük csupán 1,2%-át szentelte a védelem finanszírozására, addig az Oroszországgal határos országok ennél lényegesen nagyobb összegeket különítettek el. Lengyelország esetében ez a költségvetés 3,3%-át jelenti, Észtország 3%-ot, míg Lettország 2,9%-ot fordított védelmi kiadásokra.
A konferencián szóba került a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump közelgő kormányzása is a 2025 januárjában esedékes beiktatása előtt.
Trump folyamatosan a háború mihamarabbi lezárására ösztönözte az Oroszországgal folytatott tárgyalások által, miközben kampánya során aggasztó jeleket adott, hogy az Egyesült Államok által Ukrajnának biztosított támogatás mértéke csökkenhet.
Trumphoz közel álló tisztviselők azonban elárulták, hogy beiktatása után is folytatni kívánja az amerikai katonai felszerelések küldését Ukrajnába, míg külpolitikai csapata azt is elmondta, hogy arra kívánja ösztönözni a NATO-szövetségeseket, hogy GDP-jük öt százalékára emeljék védelmi kiadásaikat.
Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke, amikor arra a kérdésre reagált, hogy Trump milyen irányba terelhetné az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos politikáját, hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen Kijev folyamatos támogatása.
„Úgy vélem, hogy Trumpról nem érdemes figyelembe venni a pletykákat, amelyeket hallottam, különösen azokat, amik az Ukrajnával kapcsolatos legutóbbi megnyilvánulásait érintik. Ezért üzenem Oroszországnak, hogy igen, a béke érdekében dolgozunk, de nem hagyhatjuk Ukrajnát magára a béke fenntartása érdekében” – fejtette ki Meloni.
"Tehát megvárnám, hogy pontosan megértsük, mik az Egyesült Államok vagy a NATO új vezetőjének valódi szándékai" - tette hozzá.
