A Stockholm-szindróma egy érdekes pszichológiai jelenség, amely során a túszok érzelmi kötődést alakítanak ki fogvatartóikkal. Ez a jelenség gyakran a stressz és a védtelenség érzésének következtében alakul ki, amikor a túszok próbálnak túlélni a helyzetü
Amíg Robert Ficót választói erős, határozott vezetőnek látják, nehéz, szinte lehetetlen őket eltántorítani attól, hogy rá szavazzanak. Ugyanez igaz Orbán Viktorra is. Ezért láthatjuk azt, hogy Orbán esetében az ellenzék a testsúlyát kritizálja, míg Fico esetében nemcsak politikusok, hanem már több mint 500 pszichiáter is pszichikai alkalmatlanságára hivatkozva szólítja fel, hogy hagyja abba politikai pályafutását.
Fico és Orbán híveinek szemében a világ legfontosabb dolgai mintha háttérbe szorulnának. Az infláció, az üzemanyag árak, az egészségügyi és oktatási rendszer működése, a boltokban hagyott pénz, a bűnözők szabadon engedése, a közbiztonság helyzete – mindezek a kérdések nem foglalkoztatják őket igazán. Sőt, az sem érdekli őket, hogy az ország hova tartozik: Európához vagy Oroszországhoz, hogy demokrácia vagy autokratikus rendszer uralkodik, hogy a politikai vezetők mennyire hazudnak nyíltan az embereknek, vagy hogy hány összeesküvés-elméletet nyomnak le a torkukon. A számukra legfontosabb tényező a vezérük ereje. Amíg erősnek és megkérdőjelezhetetlennek látják őt, addig hűségesen támogatják, függetlenül attól, hogy mit tesz. Hiszen úgy érzik, hogy a vezér megvédi őket az "ellenségektől", legyenek azok Brüsszel, Soros, migránsok, melegek, vagy bármilyen más, a politikai diskurzusban felbukkanó ellenségképek, amelyeket Orbán és Fico teremtettek. Egy olyan nem létező ellenséggel szemben, akit könnyű démonizálni, és akinek nincs lehetősége a védekezésre, egyszerűbb harcolni. A hatalom ezt az érzelmet ügyesen kihasználja, s ezzel biztosítja saját pozícióját.
De ha már az adott vezető - jelen esetben Fico és Orbán - is beáll a sorba, azok közé, akik elhiszik a hazugságokat, tehát a saját valótlanságaikat, akkor kezdetét veheti egy ördögi kör, ami egyre erősebbé, kiszámíthatatlanabbá válhat, és saját magát kezdheti el generálni. Ha kellő támogatásban részesül, akkor megállíthatatlanná és kezelhetetlenné is válhat, ahogy azt már a második világháború előtt láthattuk a náci propaganda felemelkedésénél, ami egészen a népirtásig, ártatlan emberek, gyerekek szisztematikus kivégzéséig, irtásáig vezetett, szimplán faji alapon. Bízom benne, idáig soha többé nem fajulnak el a dolgok a világon! Mindenesetre nem árt résen lenni, és folyamatosan ellenőrizni, hogy lelkileg és erkölcsileg hol tartanak ezek a vezetők a hatalom- és pénzéhségük közepette...
A felépített rendszerek fundamentumát a szavazóbázis jelentős részének igénytelensége és korlátozott látásmódja képezi. A kritikai gondolkodás teljes hiánya, valamint a vezető által hangoztatott illúziók kritikátlan visszaismétlése lehetőséget teremt arra, hogy a tényleges helyzetet és a valóságot figyelmen kívül hagyják. Így ezek az emberek könnyedén manipulálhatók a legegyszerűbb propagandával.
Mert a (lipsi) Nyugat ugyebár csak anyagi előnyöket nyújt, ha betartjuk a demokrácia alapelveit, miközben migránsok hadát uszítja ránk és "lipsiket" (liberális - sokan nem is tudják a kifejezés jelentését). Átoperáltatja a gyermekeinket, Soros áll minden rossz mögött, mindenről ő tehet - ezért választják inkább a "csak az a valóság, amit a vezér mond" életmódot, még ha az szegényebbé és kihasználhatóbbá is teszi őket. Ez az életszemlélet nem felemeli és fejleszti az embert és a társadalmat, hanem a visszafejlődésbe, a porba taszítja, beteggé teszi lelkileg. A Nyugatnak, amitől mi még nagyon messze vagyunk, kétségtelenül vannak hibái, nem is egy, de Szlovákia és Magyarország jövője a Nyugat nélkül minden szempontból tragikus lenne.
