Schmidt Mária: Oroszországban nyilvánvalóan a választások szabadon zajlanak.

Erőteljes eszmecsere zajlott a köztévé "Ez itt a kérdés" című műsorának legfrissebb epizódjában, ahol Schmidt Mária, Szent-Iványi István és Fodor Gábor vitatkoztak, L. Simon László közreműködésével. A feszültséggel teli diskurzus 24:50-nél indult be, és több mint tíz percig tartott, anélkül, hogy a felek közötti nézeteltérések rendeződtek volna.

A Fidesz által képviselt valóságértelmezés láthatóan mély hatást gyakorol Schmidt Máriára, aki heves vitába keveredett Szent-Iványival. Utóbbi kifejtette, hogy üdvözítő lett volna, ha Joe Biden feltételei teljesülnek, és Oroszország elindul a demokratizálódás útján. Schmidt azonban határozottan elutasította ezt a nézetet, hangsúlyozva, hogy az orosz népnek magának kell döntenie arról, hogyan kíván élni, és kinek az irányítása alatt. A Terror Háza Múzeum főigazgatója kifejtette, hogy a Közel-Kelet demokratizálási kísérletei is súlyos kudarcot vallottak.

L. Simon László kifejtette, hogy fontos elfogadnunk, miszerint nem mindenki osztja a demokráciáról, jogállamiságról és államszervezetről alkotott nézeteinket. Példaként említette, amikor Szentpéterváron járt, és orosz-magyar kísérője hosszasan kritizálta Putyint, mégis őszintén elárulta, hogy rá szavaz, mert úgy érzi, hogy a vezető visszaadta az orosz nép önértékelését. "Senki sem kényszerítette arra, hogy Putyinra szavazzon; nem voltak diktatórikus módszerek, amelyek arra kötelezték volna, hogy ezt tegye" – mondta, rávilágítva, hogy a szabad választás lehetősége nem zárta ki a véleményformálást. Hozzátette, hogy az elmúlt három évtizedben nálunk is előfordult, hogy sokan "orrbefogva" szavaztak, mintegy elfojtva saját véleményüket.

Fodor Gábor ezután kifejtette, hogy nem helyénvaló senkire rákényszeríteni olyan dolgokat, amelyeket nem kíván, ugyanakkor szerinte az orosz állampolgárok helyzetét árnyalja, hogy valójában nem rendelkeznek a szabad döntés jogával. Schmidt Mária ezzel szemben "nyilvánvalónak" tartja, hogy az oroszoknak mégiscsak van beleszólásuk a saját sorsukba. Fodor viszont hangsúlyozta, hogy Oroszországban a szabad választások hiánya megfosztja az embereket attól a lehetőségtől, hogy valóban kifejezhessék akaratukat. Schmidt Mária viszont ezt másképp látja, és érvelése szerint...

"De vajon miért van ez így? Miért ne lehetne szabad a választás? Ki döntheti el, hogy egy választás valóban szabad-e vagy sem?"

Fodor azt mondta, nem ő mondja, hanem a szerencsétlen oroszok, akiknek el kellett menekülniük, de Schmidt szerint ők nem elmenekültek, hanem elmentek. Arra, hogy Putyin mit művelt az orosz sajtóval, és milyen a cenzúrája, Schmidt Mária azt mondta, hogy Angliában is van cenzúra.

"De legalább az ablakok nem nyelik el az embereket" - jegyezte meg Fodor mosolyogva. "Igaz, hogy a nyílászárók körüli helyzet Oroszországban még mindig zökkenőkkel teli" - tette hozzá Schmidt Mária, és folytatta a gondolatmenetét:

"Ne hagyjuk, hogy úgy éljünk, mintha Oroszországban cenzúra uralkodna, miközben Angliában és Németországban egyetlen komment miatt embereket visznek el, és súlyos pénzbírságra vagy akár börtönbüntetésre ítélnek."

Schmidt Mária szerint a német kancellárhelyettes 600 feljelentést tett. "Annyi angol politikai fogoly van, hogy Dunát lehetne, Temzét lehetne velük reszketeni" - mondta Fodor Gábor. Szent-Iványi hozzátette, hogy "Oroszországban 3 évre büntetik azt, aki azt mondja, hogy háború a háborúra". Schmidt Mária erre azt mondta, hogy háborúban háborús körülmények vannak, és ne csináljunk úgy, mintha "itt, nem lenne Nyugat-Európában cenzúra" és "kommentekért nem hurcolnák meg az embereket" és "a sajtószabadság rendben lenne". Azt mondta, hallgassák meg "a Roland Atkinsont, a Mr Beant, hogy ő miről beszél". (It nyilván Rowan Atkinsre gondolt.) Schmidt azt mondta, házkutatások sorát tartják Németországban azért, mert a regnáló vezetésre olyan kommenteket írnak, hogy "idióta, hülye vagy", ezért kapnak 6000 meg 9000 eurós büntetést.

L. Simon László azzal próbálta feloldani a konfliktust, hogy Oroszországot nem Németországgal vagy az Egyesült Királysággal kell összehasonlítani, hanem Ukrajnával, és szerinte és Schmidt Mária szerint Oroszországban szabadabbak a választások, mint Ukrajnában (hiszen a háború miatt elhalasztották az elnökválasztást). Szerinte a brit és orosz viszonyok összehasonlítása meddő.

Fodor ismét hangsúlyozta, hogy a választások Oroszországban nem szabadok. "De ki az, aki ezt megítéli? Ezt nekik kell eldönteniük!" - reagált Schmidt. Fodor szerint a nemzetközi normák világosan rögzítik ezt a kérdést, Schmidt viszont ironikusan megjegyezte: "Nyilván a Soros által támogatott alapítványok, igaz?" Az orosz civilszervezetekkel kapcsolatban Fodor azt is kifejtette, hogy tiszteletben tartja azokat, amelyek ezt a problémát nyíltan felvállalják.

Gulyás István műsorvezető azzal zárta le a vitát, hogy: "Ne haragudj, Gábor, de azért itt van valamiféle, megint ez az észak-atlanti hübrisz, hogy "majd mi tudjuk, hogy mi legyen", és azon vitatkozunk, hogy vajon Ukrajnában meg Oroszországban helyesek-e a demokratikus viszonyok, avagy nem, én amellett vagyok, hogy bízzuk rájuk."

A Vlagyimir Putyin által elcsalt, nem tiszta és nem szabad választási győzelmek útján 25 éve vezetett Oroszországban el sem indulhatnak valódi kihívók. Borisz Nyemcov ellenzéki vezetőt a Kreml közelében lőtték agyon, Alekszej Navalnij pedig az FSZB megpróbálta megmérgezni, majd miután koncepciós perben hosszú börtönévekre elhurcolták, mérgezéses tüneteket produkálva meghalt. Oroszországban öt évig maradhat börtönben egy tinédzser, aki Putyin-ellenes röplapokat osztogatott.