Az összecsapások egyre gyakoribbá válhatnak a Kutyapárt és a Tisza között.

A fővárosi önkormányzat működése az utóbbi időszakban egyre inkább felkeltette a politikai érdeklődést, ami a pártok közötti rivalizálás felerősödéséhez vezetett. Míg korábban a közgyűlés munkája kevésbé volt átlátható a választók számára, mostanra egyre világosabbá vált, hogy melyik politikai alakulat milyen irányelveket követ és milyen célokat tűz ki maga elé. Ezt Vasali Zoltán politikai elemző nyilatkozta lapunknak, akit a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) és a Tisza Pár közötti legutóbbi konfliktus kapcsán kérdeztünk.
Vasali Zoltán rámutatott, hogy Budapest, mint Magyarország egyik legfejlettebb régiója, számos kihívással néz szembe, amelyek a város alapvető működését érintik. A költségvetési kérdések, a városvezetés feladatai, valamint a társadalmi érzékenységet megkívánó problémák – például a szociális bérlakások helyzete és az egészségügyi szolgáltatások – mind alaposan próbára teszik a politikai pártok programjait és felelősségvállalásukat. A jelenlegi konfliktus tehát nem csupán egy személyes vagy ideológiai vita az MKKP és a Tisza között; ez a helyzet hosszú távon is befolyásolhatja a fővárosi politikai tájat.
A konfliktus számomra egy politikai versenyhelyzet színterét idézi. A két párt között már régebb óta tapasztalható a kölcsönös provokáció, és az MKKP továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-ra nem tervez együttműködést senkivel. Ebből komoly rivalizálás alakult ki, ami fokozza a politikai verseny dinamikáját. A fővárosi közgyűlés egy olyan rálátást biztosít, amely megmutatja, ki milyen álláspontot képvisel a társadalmi szempontból lényeges kérdésekben és a beruházásokkal kapcsolatban. Ez a fajta átláthatóság korábban nem volt ennyire jellemző, a Kutyapárt viszont ügyesen kihasználta ezt a helyzetet. A Tisza Pártot azzal vádolják, hogy nem vállalja fel a közgyűlésbeli döntéseiből fakadó felelősséget, ami meghatározhatná az identitását. A közgyűlés nyilvánossága révén a választók számára sokkal világosabbá vált, hogy mely pártok milyen álláspontot képviselnek különböző ügyekben, és hogyan vállalják a döntéseik következményeit. Az MKKP sikeresen alkalmazkodott a megváltozott politikai környezethez, és aktív résztvevővé vált a fővárosi ügyek alakításában.
A szakértő szerint a pártoknak egyre inkább meg kell mutatniuk, hogy milyen alternatívát képviselnek a főváros üzemeltetése és fejlesztése ügyében. Az olyan közszolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések, mint a szociális bérlakásprogram vagy az iparilag szennyezett területek kármentesítése, új mércét állítanak fel számukra.
Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a Tisza Pártnak nem érdeke a Kutyapárt megerősödése, hiszen az tőle vagy a kormányváltás reményében szavazóktól vehet el támogatást. - A konfliktust tovább élezi, hogy a Kutyapárt fővárosi frakciójában helyet foglal Baranyi Krisztina, aki eléggé szurkálódós tud lenni, tekintet nélkül bárkire. Ugyanakkor Magyar Péter sem az a politikus, akit könnyen sarokba lehetne szorítani, így a konfliktus eszkalálódása nem volt meglepő - tette hozzá. Korábban úgy tűnt, hogy a két párt között létezik egyfajta informális "megnemtámadási szerződés", vagy legalábbis elkerülik egymás nyílt bírálatát. Ez azonban látványosan megváltozott: a Facebookon éles szóváltás alakult ki Kovács Gergely és Magyar Péter között, így az ellentétek a nyilvánosság előtt is egyre egyértelműbbek.
Nagy Attila Tibor kiemelte, mindkét párt a jelenlegi politikai elit ellen határozza meg magát, függetlenül attól, hogy ellenzékről vagy kormányoldalról van szó, ennek ellenére érdekeik szembe mennek egymással, különösen a fővárosi politikában. A Kutyapárt például nem mindig egyértelmű a Karácsony Gergely-féle politika megítélésében, de nemrég úgy döntött, hogy megszavaz bizonyos előterjesztéseket. A helyzet bonyolultságát mutatja, hogy a párton belül is vannak olyan politikai szereplők - például Baranyi Krisztina -, aki tartalmilag például egyetértett a Tisza Párt kifogásaival a fővárosi vezető pozíciók pályáztatásával kapcsolatban. Az elemző szerint a feszültség tovább fokozódhat a 2026-os országgyűlési választások közeledtével. A Kutyapárt célja ugyanis az, hogy bejusson a parlamentbe, ami egyértelműen keresztezi a Tisza Párt érdekeit. Ha a Kutyapárt tartani tudja, esetleg növeli támogatottságát a jelenlegi 3-4 százalékos szintről, az veszélyeztetheti a kormányváltás szempontjából kulcsfontosságú szavazatok sorsát.