Fedezd fel a Néprajzi Múzeum rejtélyes világát, ahol 1862-ből származó titkos fényképek várnak felfedezésre! A Szabad Föld különleges tárlata lehetőséget ad arra, hogy betekintést nyerj a múlt lenyűgöző pillanataiba. Ne hagyd ki ezt az egyedülálló élményt
Kép: Egy látogató sztereogram fotót néz 1862-ből származó képnéző készülékkel a Magyarország színezve - Rejtőzködő fényképek 1862-ből című kiállításon a Néprajzi Múzeumban, a múzeum napján, 2025. március 5-én, Fotó: Lakatos Péter, Forrás: MTI
A "Magyarország színezve - Rejtőzködő fényképek 1862-ből" című kiállítás különleges utazásra hívja a látogatókat, bemutatva a több mint másfél évszázada ismeretlen, a londoni világkiállításon bemutatott népviseleti fényképeket. Ez a lenyűgöző fényképsorozat Magyarország korabeli településein készült, és a múzeum csütörtöki bejelentése szerint a tárlat középpontjában áll.
A fotográfia és a világkiállítás a 19. század második felében a modernitás két jellegzetes önkifejezési formája, médiuma volt. Kölcsönös szerepüket jól mutatja az 1862-es londoni világkiállítás, amelynek magyar szekciójában Tiedge János népviseleteket ábrázoló színezett fényképei is láthatók voltak. Ezek a felvételek a magyar művelődéstörténet legkorábbi fotográfiai emlékanyagához tartoznak, ám eddig csak hírből voltak ismertek. Nemrég derült ki, hogy az elveszettnek hitt képek egy része mégiscsak fennmaradt, felfedezésüket a londoni Victoria & Albert Múzeum nyilvántartásának digitalizációja tette lehetővé.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a Londonban bemutatott viseleti panoráma egy különleges, izgalmakkal teli időszak szülötte. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni önkényuralom fagyos évtizedét követően 1860 októberében egy rövid, ám jelentős alkotmányos időszak vette kezdetét, melyet a szabad véleménynyilvánítás és az országgyűlési választások jellemeztek. Az ország nemzeti kultúrája lázban égett, és egyre többen öltöztek magyar ruhába, hallgattak magyar zenét. A nemzeti intézmények, a hiányzó adóforintok ellenére, a társadalom önzetlen áldozatkészségének köszönhetően kezdtek új életre kelni és megerősödni. Ennek eredményeként Magyarország, amely az Osztrák Császárság része volt, a londoni kiállításon mégis lehetőséget kapott arra, hogy bemutatkozzon. A színes fényképek lenyűgöző pillanatképeket nyújtottak az alföldi és dunántúli polgárok, parasztok, uradalmi béresek és vármegyei szolgák sokszínű viseletéről, így a nép önmagában vált az ország megjelenítőjévé.
