Órákkal a kivégzése előtt állt az a nő, aki tudtán kívül drogot csempészett. Most azonban hősként térhetett haza, új életet kezdve.
Mary Jane Veloso 2024. december 17-én a Soekarno-Hatta nemzetközi repülőtéren lépett a szabadság küszöbére, miután hivatalosan is szabadon bocsátották. - Fotó: Juni Kriswanto / AFP
Szerdán hazatért a Fülöp-szigetekre Mary Jane Veloso, aki közel 15 éven át élt a halálsoron Indonéziában drogcsempészet vádjával. 2015-ben, mindössze néhány órával a tervezett kivégzése előtt, Indonézia elnöke felfüggesztette a halálbüntetés végrehajtását. A két gyermek édesanyját hősies bátorságáért tisztelettel fogadták szülőhazájában, ahol több mint egy évtizede harcoltak a megmentéséért. Aktivisták hangsúlyozzák, hogy Mary Jane ügye ráirányította a figyelmet a Fülöp-szigeteki vendégmunkásokra leselkedő veszélyekre, sokan közülük ugyanis az emberkereskedelem áldozataivá válhatnak.
Mary Jane Veloso alig két órával a tervezett kivégzése előtt, 2015. április 28-án, Indonéziában, egy váratlan fordulat révén megmenekült a halálos ítélet végrehajtásától. Az elnök közbelépése annyira az utolsó pillanatban történt, hogy másnap a Fülöp-szigetek több vezető lapja is címlapon számolt be a nő sorsáról, hiszen az éjfélre időzített kivégzés már a levegőben lógott. A kétgyermekes édesanya ügye világszerte felkeltette a figyelmet, és nemcsak a közvélemény, hanem hírességek is kiálltak mellette, miközben államfői szintű diplomáciai tárgyalások zajlottak a megmentéséért. Az események tükrözték a nemzetközi közösség szolidaritását, amely hatalmas hullámokat vert a médiában és a társadalomban egyaránt.
Veloso története sokak számára ismerős lehet a Fülöp-szigeteken és Indonéziában, ahol a külföldi munkavállalás gyakran az egyetlen kiutat jelenti a nehéz anyagi helyzetből. Azonban azzal is szembe kell nézniük, hogy a vendégmunkások nem ritkán emberkereskedők áldozataivá válnak, akik kihasználják őket, és rabszolgaként dolgoztatják. Veloso, aki egy szegény család tagjaként látta meg a napvilágot, mindössze 17 éves volt, amikor férjhez ment. Miután válása után egyedül kellett felnevelnie két gyermekét, 2009-ben Dubajba utazott, hogy szobalányként dolgozzon. Azonban nem sokkal később visszatért hazájába, mivel állítása szerint munkaadója megpróbálta megerőszakolni őt.
A Human Rights Watch 2014-es jelentése riasztó képet fest az Egyesült Arab Emírségekből, ahol a házimunkára felvett külföldi nőket sokszor szinte rabszolgasorban tartják. Az ilyen munkaadók rendszeresen megvonják tőlük az útleveleiket, ezzel gyakorlatilag bezárva őket saját otthonaikba. A nőknek gyakran 20 órás munkanapokat kell teljesíteniük pihenés nélkül, miközben a fizetésüket visszatartják. Emellett súlyos fizikai és verbális bántalmazásoknak vannak kitéve, és sajnálatos módon egyes esetekben a nemi erőszak áldozataivá is válnak.
Hazaérkezése után a család egyik ismerőse Malajziában munkalehetőséget kínált Velosónak, de amikor megérkezett, kiderült, hogy az állás nem áll rendelkezésre. Ekkor Maria Kristina Sergio nevű hölgy, Veloso beszámolója szerint, Indonéziába irányította őt. Mielőtt azonban elindult volna, Sergio és barátja segített neki, és ruhákat vásároltak, továbbá egy bőröndöt is kaptak tőle.
Amikor 2010. április 25-én megérkezett a Jáva szigetén elhelyezkedő yogyakartai nemzetközi repülőtérre, a vámosok meglepődve fedeztek fel 2,6 kilogramm heroint, amelyet a bőröndje falába rejtett el.
A nőt alig néhány hónappal később, októberben bíróság elé állították, ahol egy, a rendőrség által kinevezett ügyvéd képviselte őt. Még abban a hónapban bűnösnek találták drogcsempészet vádjában, és halálra ítélték. A Fülöp-szigeteki kormány később aktívan foglalkozni kezdett az ügyével, egészen az indonéz legfelsőbb bíróságig jutottak, de az megerősítette az eredeti ítéletet. Ezt követően a Fülöp-szigetek akkori elnöke kérte az indonéz államfőt, hogy gyakoroljon kegyelmet Velosóval szemben.
Veloso ügyének alakulása a következő években stagnált. Az adott időszakban az országban nem hajtottak végre kivégzéseket, azonban a helyzet gyökeresen megváltozott, amikor Joko Widodo, a drogellenes harcot kiemelten kezelő elnök vette át a vezetést. Ekkor újra elkezdték végrehajtani a drogügyekben kiszabott halálbüntetéseket. 2015 elején a Fülöp-szigeteki nő értesítette családját arról, hogy hamarosan végrehajtják a számára kiszabott halálos ítéletet.
A Fülöp-szigeteki vendégmunkások jogainak védelme érdekében a Migrante International nevű szervezet, valamint emberi jogi aktivisták és emberkereskedelem ellen küzdő ügyvédek szólaltak fel. A helyzet súlyosságára való tekintettel az indonéz és Fülöp-szigeteki politikusok ellen tüntetéseket szerveztek, és egy több mint kétszázezer aláírásos nemzetközi petíciót indítottak, hogy nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra. Ezen a fronton még Manny Pacquiao, a boksz világának egyik legnagyobb alakja is kiállt, sürgetve a helyzet megoldását és a vendégmunkások megmentését.
Azonban úgy tűnt, mindez hiábavaló, és a Fülöp-szigeteki elnök is hiába kérte az indonéz elnöktől a nő kivégzésének elhalasztását, a hatóságok végre fogják azt hajtani. Családja és két kisgyereke azzal a tudattal utazott ki hozzá meglátogatni a börtönben, hogy soha többet nem látják élve.
A kivégzés napjának hajnalán azonban egy meglepő esemény bontakozott ki.
Feladta magát a rendőrségen az őt beszervező Maria Kristina Sergio és partnere, miután állításuk szerint halálos fenyegetéseket kaptak, és beismerték, hogy Velosót átverték. Aznap a Fülöp-szigetek elnöke, Benigno Aquino ötperces személyes megbeszélésen kérte a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) csúcstalálkozóján az indonéz elnököt, hogy kímélje meg a nő életét, azzal érvelve, hogy tanúként segíthet egy drogszindikátus felszámolásában.
A nő kivégzését végül az utolsó pillanatban halasztotta el Indonézia elnöke, de nem adott kegyelmet, így a halálbüntetés azóta is ott lebegett a továbbra is a nő feje felett. 2016-ban, miután a szintén a drog elleni harcias fellépést sürgető Rodrigo Duterte került hatalomra a Fülöp-szigeteken, úgy tűnt, hogy az új elnököt már nem érdekelte annyira Veloso megmentése, és akkori hírek szerint az indonéz elnöknek azt mondta, hogy végrehajthatják rajta a kivégzést. Ez azonban olyan hatalmas közfelháborodás okozott a Fülöp-szigeteken, hogy az indonéz elnök végül ezt kénytelen volt cáfolni.
Indonéziában rendkívül szigorú törvényekkel küzdenek a kábítószerek ellen, és rendszeresen kapnak halálbüntetést a drogcsempészet miatt elítélt emberek, köztük külföldiek is. Amikor Mary Jane Veloso kivégzését elhalasztották, egy indonézen és hét külföldin hajtották végre a halálbüntetést, köztük a Bali 9 néven ismertté vált, drogcsempészeten kapott ausztrál fiatalok két vezetőjét, valamint nigériaiakat és egy brazilt is kivégeztek.
Bár az ország akkori vezetése vehemensen ellenállt a nemzetközi nyomásnak, az ilyen ügyekben végrehajtott kivégzések egyre nagyobb külföldi tiltakozási hullámot váltottak ki. Elemzők szerint a globális reakció is közrejátszott abban, hogy 2016 nyara óta nem hajtottak végre egyetlen egy kivégzést sem. Ez azonban nem jelentette azt, hogy nem ítéltek volna senkit halálbüntetésre.
2023-ban az Amnesty International jelentése alapján 114 személyt sújtott a halálbüntetés, s közülük 86 százalékot droggal kapcsolatos bűncselekmények miatt ítéltek el. A megelőző három évben is hasonló tendenciát figyelhettünk meg, hiszen 2020 óta folyamatosan több mint 110 ember került a halálsorra, döntő többségük drogokkal összefüggésben. Indonézia kormányának adatai szerint idén novemberre körülbelül 530 elítélt vár a kivégzésre, közöttük 96 külföldi állampolgár is található.
Veloso ügyében végül az hozta meg a változást, hogy a 2022-ben hivatalba lépett új Fülöp-szigeteki elnök, Ferdinand Marcos, Jr. mindent elkövetett annak érdekében, hogy diplomáciai úton elérje a nő szabadon bocsátását. Ez a lehetőség Prabowo Subianto új indonéz elnök októberi hatalomra kerülése után vált valóra. Marcos elnök november 20-án bejelentette, hogy a Fülöp-szigeteki kormány több mint egy évtizedes diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően Indonézia végre átadja a nőt hazájának, akit úgy írt le, mint aki "a körülmények áldozataként" és "a szegénység csapdájába esve kényszerült egy kétségbeesett döntésre".
A most 39 éves Veloso végül december 18-án, szerdán érkezett meg Manilába, ahol családja, köztük két fia várta, akik közül az idősebb hat, a kisebb egy éves volt, amikor édesanyjukat letartóztatták Indonéziában. Egyelőre egy női börtönbe szállították, ahol életfogytig tartó börtönbüntetését kellene letöltenie, de családja és támogatói arra számítanak, hogy elnöki kegyelmet fog kapni. Indonézia már jelezte, hogy elfogadják, ha ez utóbbi döntés születik. A hazatéréséről szóló megállapodásnak viszont az is része, hogy soha többé nem utazhat Indonéziába.
A Migrante International elnöke, Joanna Concepcion, aki 15 éve küzd a nő jogaiért, a halálsorról való kiszabadulása után Velosót úgy jellemezte, mint "minden migráns hősét, aki az emberkereskedelem megfékezéséért harcol". Liza Maza, a volt fülöp-szigeteki képviselő, szintén felszólalt az ügyben, és kiemelte, hogy Veloso "egy olyan szegény országból származó áldozat, ahol a munkaerőexport iparággá fejlődött".
Olyan sokan vannak, hogy külön kifejezés is létezik rájuk: OFW, azaz Külföldön Dolgozó Filippínók. A legfrissebb statisztikák, amelyeket a Fülöp-szigeteki statisztikai hivatal tett közzé 2023 szeptemberében, azt mutatják, hogy idén április és szeptember között 2,16 millió filippínói dolgozott külföldön. Ez szinte tízszázalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A munkavállalók 55,6%-a nő. A legfőbb célország Szaúd-Arábia, ahová a munkavállalók 20%-a utazik, míg az Egyesült Arab Emírségek a második helyen áll 13,6%-kal. Európába a filippínói munkavállalók 8,4%-a érkezik. Magyarországon a Fülöp-szigeteki elnöki hivatal tájékoztatása szerint 2023 decemberében több mint 16 ezren dolgoztak.
A Fülöp-szigeteki munkavállalók jelentős mértékben hozzájárulnak hazájuk gazdasági fejlődéséhez. 2023 során több mint 238 milliárd Fülöp-szigeteki pesót, ami körülbelül 1600 milliárd forintnak felel meg, utaltak haza, ezzel erősítve a helyi közösségeket és családokat.
