Rácz András véleménye szerint a helyzet eszkalációt mutat, miután az Orbán-kormány blokkolta több ukrán online portál hozzáférését.

Az Oroszországra specializálódott elemző véleménye szerint Magyarország több ukrán weboldalt blokkolt, ráadásul olyan jelentősebbeket is, mint amennyi magyar portált Ukrajna zár alá helyezett. Ennek tükrében az Orbán-kormány intézkedései nem minősülnek szimmetrikus reakciónak.
Rácz András Oroszország-szakértő keddi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az ukrán médiacsatornák magyarországi betiltása nem válaszlépés, hanem inkább egy eszkalációs lépés. Kiemelte, hogy Magyarország több és jelentősebb ukrán weboldalt zárt le, mint ahány magyar oldalt Ukrajna korlátozott. Ezzel a lépéssel nemcsak Ukrajnát nem sújtják, hanem jelentős hátrányt okoznak az ukrán menekülteknek és a független sajtó számára, akik az ukrán médiát követik.
Gulyás Gergely bejelentette, hogy több ukrán portált is elérhetetlenné tett Magyarországon az Orbán-kormány
Hétfőn Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, közzétette legújabb bejegyzését, amelyben Magyarország válaszlépéseit ismertette az ukrán cenzúrával kapcsolatban. A bejegyzés hangsúlyozza, hogy a viszonosság elvének jegyében a mai naptól kezdődően tükörintézkedéseket léptetnek életbe az ukrán hírportálok ellen, amelyek így nem lesznek hozzáférhetők Magyarország területén. A döntés közvetlen előzménye, hogy Ukrajnában nemrégiben több médiaterméket blokkoltak, hivatkozva az orosz propagandára, köztük olyan magyar portálokat is, mint az Origo és a Demokrata. A témával kapcsolatban itt olvashat bővebben:
Orosz propaganda terjesztése miatt blokkolták Ukrajnában az Origót és a Demokratát
A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója keddi Facebook-bejegyzésében felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna nyolc magyar weboldal hozzáférését tiltotta le, azzal az indoklással, hogy ezek orosz propagandát terjesztenek. A legnagyobb figyelmet a jól ismert Origo és Demokrata weboldalak kapták. Ezzel szemben Magyarország tizenkét ukrán weboldal elérhetőségét korlátozta, köztük olyan jelentős híroldalakat is, mint az Ukrajinszka Pravda és a TszN.
A magyar reakció nem egy szimmetrikus válaszlépés, hanem egyértelműen eszkalatív, két fő ok miatt. Először is, míg Kijev nyolc lapot helyezett tilalom alá, Budapest ennél jóval szigorúbb intézkedést hozott, és tizenkét weboldalt zárt le. Másodsorban, ami igazán lényeges: Budapest sokkal jelentősebb ukrán weboldalakat érintett a tilalommal, mint amilyen magyar oldalakat Kijev.
- Megfogalmazta Rácz András.
Majd azzal folytatta indoklását: az Origo a 11. leglátogatottabb magyar weboldal volt, a Demokrata az első százban sincs benne, a többi pedig még ennyire sem látható, ezzel szemben a kormány által betiltott ukrán oldalak közül az Ukrajinszka Pravda a második legfontosabb ukrán híroldal, a TSzN pedig az ötödik.
Megjegyezte, a lépés Ukrajnának ugyanakkor nem okoz érdemi kárt, "hiszen az ukrán kormányt elsősorban nyilván az ukrajnai nyilvánosság érdekli, arra pedig Budapestnek nincs érdemi befolyása". A Magyarországon élő ukrán menekültek viszont rosszul járnak vele, hiszen ők innentől kezdve nehezebben érik el a saját hazájuk híreit. Jelenleg körülbelül 45 ezer ukrán állampolgárnak van menekültstátusa és további ugyanennyien élhetnek Magyarországon menekültstátus nélkül - magyarázta Rácz András. Az Oroszország-szakértő szerint továbbá a magyarországi független média dolgát is megnehezíti a lépés.
"A magyar kormány által hangoztatottak szerint Ukrajnának adott választ, de valójában a saját állampolgárain és az itt élő ukrán közösségen sikerült egy csapást mérnie."
- tette hozzá.