Az autóellenesség Magyarországon politikai ideológiává formálódott.
Bevételszerzés és aránytalanság - ez jellemző Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának elnöke szerint arra a folyamatra, amellyel a főváros és jó néhány kerület jogi, egyben pénzügyi eszközökkel megpróbálja kiszorítani az autósokat Budapestről. Egyre több rendelet, bevezetett intézkedés mutat arra, hogy a zöldpolitikára, a környezetvédelemre hivatkozva egyre jobban ellehetetleníthetik a fővárosi autózást, ez azonban az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakkal megy szembe.
Valóban véget érhet hamarosan a tömeges autózás kora, ahogy korábban a Népszavának Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke jósolta? A kocsival rendelkezők tényleg leszoktathatók-e csupán jogszabályokkal, célzottan drágított adókkal, parkolási díjakkal, a parkolóhelyek elvételével, s az így csökkentett közterületi várakozóhelyek megfizettetésével? Ezek a lépések igazságosak és alkotmányosak, és valóban zöldek, környezet- és levegőbarátak-e? Többek között ezekre a kérdésekre próbáltunk meg választ keresni a másik oldal, ha úgy tetszik, az autósok "jogi képviselőjével", érdekvédőjével, Kovács Kázmér ügyvéddel.
Kétségtelen, hogy az idő múlása drámai változásokhoz vezetett, és a rendszerváltás körüli években tapasztalt helyzet ma már a múlté. Akkoriban az autóhasználat körüli kérdések kiemelt jelentőséggel bírtak, hiszen az ország közútjain a régi, keleti gyártmányú járművek helyét gyors ütemben átvették a nyugati autómárkák. Ennek következtében a magyar lakosság is sokkal könnyebben juthatott hozzá autókhoz, ami már nem számított különleges kiváltságnak – nyilatkozta a Magyar Autóklub (MAK) jogi és érdekvédelmi bizottságának elnöke. Az évek során az autózás elterjedt, és míg korábban szimbolikus jelentőséggel bírt, a fiatalabb generációk számára ma már inkább egy megszokott, hétköznapi tevékenység lett, amelyhez nem társul az a különleges aura, mint hajdanán.
Az ügyvéd véleménye szerint a politika egyre határozottabb lépéseket tesz a gépkocsihasználat csökkentésére. Ez a tendencia a fiatalok és a kerékpározók számára kevésbé tűnik zavarónak vagy károsnak.
A választások idején a politikai pártok egy része az identitásának megerősítésére a zöldpolitika irányvonalát választotta, különös figyelmet fordítva a gépkocsihasználat csökkentésére. Ez a törekvés nemcsak a pártok, hanem a támogatóik ideológiai meggyőződéseivé is vált, és így közösségformáló erővé nőtte ki magát - emelte ki a jogász. Rámutatott arra is, hogy Magyarországon, és globálisan is, a zöldpolitika és a környezetvédelem egyre nagyobb szerepet kap, ami teljesen indokolt. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a problémák, mint általában, a részletekben bújnak meg, és a megvalósítás során az arányosság kérdése gyakran háttérbe szorul.
A város fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy új parkolókat és metróvonalakat építsünk. Ezek hiányában a közlekedési problémák csak fokozódni fognak.
A MAK bizottsági elnöke arra is kitért, hogy amikor külföldi példákkal állnak elő az autózás visszaszorítását hangsúlyozók, akkor kiragadnak egyes elemeket azokból. - A Lánchíd lezárásánál, pontosabban az autózás megtiltásánál felhozták Párizst, de figyelmen kívül hagyták, hogy a francia főváros hídkapacitása csaknem kétszerese a budapestinek. Amikor fővárosunkban a parkolási díjak emeléséről döntenek, és az osztrákokra hivatkoznak, figyelmen kívül hagyják, hogy Bécsben a P+R parkolóhelyek és parkolóházak kapacitása megközelítőleg négyszer annyi, mint a magyar fővárosban. Az ugyancsak emlegetett Amszterdam sem rendelkezik olyan földrajzi tényezőkkel, mint Budapest, a két város domborzati viszonyai egészen eltérőek, aminek a kerékpározás széleskörűsége szempontjából van jelentősége. A fővárosban vagy a kerületekben az autózást érintő szigorításoknál megelőző hatástanulmányoknál nincsenek szakmai egyeztetések, de nem találkozunk ilyennel utólag sem, az intézkedések hatásait tekintve - bírálta ekképpen az érintett döntéshozókat Kovács Kázmér.
