Adózási Paradigmaváltás: A NAV Új Eszközei a Vizsgálatokban Az adózás világában forradalmi változások zajlanak, amelyek célja a hatékonyság és az átláthatóság növelése. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új megközelítéseket alkalmaz a vizsgálatok során,

Kedden délelőtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy különleges sajtóreggelit rendezett, amelyen Vágújhelyi Ferenc, a NAV elnöke részletesen bemutatta az adóhivatal 2025-re vonatkozó ellenőrzési stratégiáit. Az esemény során számos érdekes és fontos információt osztott meg a jövőbeni terveikről és prioritásaikról.

A NAV elnöke előadásában jelentős változásokat jelentett be az adóhatóság ellenőrzési stratégiájával kapcsolatban.

A NAV feladatai kettős célt szolgálnak: egyrészt biztosítani szükséges a költségvetés bevételeit, másrészt pedig érvényesíteni az adójogszabályokat. E mellett fontos céljuk egy olyan kedvező gazdasági környezet megteremtése is, ahol a vállalkozások képesek értéket létrehozni, alkalmazni tudják a munkavállalókat, és hozzájárulhatnak a gazdasági élet pezsgéséhez.

Az elnök kiemelte, hogy idén paradigmaváltás következik az adózók és a NAV kapcsolatában: a hagyományos ellenőrzési formák mellett hangsúlyosan előtérbe kerül az adategyeztetési eljárás, amely konzultatív, partnerségi kapcsolatot jelent az adózókkal.

Ez az innovatív megközelítés lehetőséget teremt arra, hogy a NAV nyilvánosságra hozza saját kockázatelemzési megállapításait, az integritási kihívásokat, valamint az adózók működésében felfedezett lehetséges hibákat. Ennek köszönhetően az érintett felek még az ellenőrzés megkezdése előtt lehetőséget kapnak arra, hogy önellenőrzést végezzenek, vagy kijavítsák a felmerült problémákat, mindezt bírság kiszabása nélkül.

Vágújhelyi Ferenc szerint ez a módszer nemzetközi szinten is újdonságnak számít, hiszen más országok adóhatóságai jellemzően nem osztják meg előzetesen saját belső információikat az adózókkal.

A rendelkezésre álló tapasztalatok szerint eddig az adózók több mint 90%-a automatikusan végezte el a szükséges korrekciót, amikor a NAV ilyen jellegű megkereséssel fordult hozzájuk.

Az ellenőrzések három alapvető típusát emelte ki: a hagyományos utólagos revíziót, a jogkövetési vizsgálatot, valamint az új, adategyeztetésen alapuló konzultatív eljárást. Az utóbbi egy jelentős paradigmaváltást képvisel, mely során az ellenőrzési folyamat lényegében átalakul egy ingyenes tanácsadói szolgáltatássá. Ezzel a NAV célja, hogy támogassa az adózók jogkövető magatartásának erősítését.

A NAV elnöke részletesen kifejtette az adóhatóság által alkalmazott kockázatelemzési módszereket. Kiemelte, hogy ezek az elemzések két fő pilléren nyugszanak: az egyik a szigorú logikai összefüggések, míg a másik a mesterséges intelligencia által vezérelt mélytanulási algoritmusok. Fontos megjegyezni, hogy szigorúbb ellenőrzésre vagy utólagos revízióra csupán olyan esetekben kerül sor, amikor megalapozott gyanú merül fel szándékos adócsalásra.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a jövőben elengedhetetlen a NAV informatikai rendszereinek korszerűsítése, hogy lehetőség nyíljon egy valós idejű, interaktív kapcsolat kialakítására az adózókkal.

Vágújhelyi Ferenc szerint kiemelten fontos az integritási problémák korai felismerése, például amikor valaki belföldi számlákat állít ki, mégis nullás áfa-bevallást ad le, ami nyilvánvaló hibára utal. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az újítás lehetőséget biztosít az adózóknak arra is, hogy innovatív, jogilag megfelelő gazdálkodási módszereket alakítsanak ki.

A NAV a jövőben az adatvezérelt megoldásokra helyezi a hangsúlyt, de továbbra is nélkülözhetetlennek tartja az emberi szakértelmet, különösen olyan területeken, mint például a nemzetközi kapcsolt vállalkozások ellenőrzése, ahol magas fokú szaktudásra, idegennyelv-ismeretre és nemzetközi együttműködésre van szükség.

Vágújhelyi Ferenc kiemelte, hogy a levonható áfa összegének elemzése a legfontosabb, mivel ez jelentős kockázatokat hordoz magában az áfa-visszaigényléshez képest. Ennek okán e terület alapos vizsgálata elsődleges jelentőséggel bír.

Az előadás során világossá vált, hogy a NAV nem csupán hazai, hanem európai szinten is jelentős szereplőként lép fel az egységes adatkezelési irányelvek megalkotásában, különösen a digitális korszak által támasztott kihívások fényében.

A vámellenőrzések terén folyamatosan figyelemmel kísérik a gyorsan változó gazdasági trendeket, és az uniós országok között élen járnak az adócsalások visszaszorításában. Az elnök hangsúlyozta Magyarország aktív szerepét az Európai Unió keretein belül, ahol az ország fejlett infrastruktúrája és gyorsan reagáló vámszolgálata révén jelentős tranzitforgalmat irányít. Továbbá, a NAV kiemelkedő szerepet játszik a szellemi tulajdonjogok védelmében, és határozott fellépést tanúsít az illegális áruk, például dohánytermékek és gyógyszerek ellen is.

A vámellenőrzések 2025-ben is kiemelt figyelmet fordítanak a vámértékek valódiságának megállapítására, az import során előforduló alulértékelések feltárására, valamint az áfakikerülés visszaszorítására a közösségi és belföldi forgalomban. Továbbá, továbbra is középpontban áll az új gépjárművek regisztrációs adó- és áfafizetésének ellenőrzése, különösen az EU-ból és harmadik országokból érkező, hazánkban forgalomba helyezett járművek esetében.

Folytatódik a csempészáruk illegális forgalmának visszaszorítása, valamint a hazai és nemzetközi jogszabályokban meghatározott korlátozások, tilalmak következetes érvényesítése, szankciós rendelkezések betartatása.

A NAV figyelme továbbra is a kockázatos ágazatokra összpontosít, mint az építőipar, a személy- és vagyonvédelem, valamint a zöldség- és gyümölcskereskedelem. Ezen kívül a hatóság ellenőrzései kiemelten érintik azokat, akik rendszeresen importálnak, valamint azokat, akik külföldi vagy belföldi online platformokon értékesítenek. A rendezvényszervezők, a turizmus, vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás területén dolgozók, a szépségipar képviselői, valamint a jövedéki adóval érintett tevékenységeket folytatók is a NAV célkeresztjébe kerülnek.

A NAV emellett továbbra is kiemelt figyelmet fordít az áfacsalások feltárására, megszüntetésére, és az esetleges új csalási mechanizmusok kiszűrésére.

Vágújhelyi Ferenc kiemelte, hogy a NAV továbbra is arra törekszik, hogy kiegyensúlyozott és partnerséges viszonyt alakítson ki az adózókkal. Ezzel párhuzamosan azonban határozott fellépést ígér azokkal szemben, akik szándékosan és szervezett módon elkövetik az adócsalás bűncselekményét. Szerinte a bevezetett új intézkedések nem csupán a hatóság munkáját könnyítik meg, hanem lényegesen hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez is.