A "Libikóka" című előadás egy párkapcsolat bonyolultságait és szépségeit boncolgatja, mélyreható kritikát nyújtva a modern kapcsolatok dinamikájáról. Az alkotók mesterien játszanak a szavakkal és a színpadi mozgással, hogy bemutassák a szerelem és a konfl

Ha alaposabban megvizsgáljuk, a "Libikóka" cím alatt számos, különböző műfajú alkotás rejlik. Találkozhatunk gyerekkönyvvel, izgalmas történettel, amelyet egy hivatásos rendőr fogalmazott meg, vagy éppen egy zenés pódiumesttel, popdalokkal, valamint pszichológiai elemzésekkel. Ha már a hasonlítgatásra kerül sor, érdemes megemlíteni William Gibson azonos című drámáját, amely leginkább az utóbbihoz áll közel. Ez a színdarab a maga melankolikus, ám mégis humoros stílusában a párkapcsolatok bonyolultságát és dilemmáit tárgyalja, emellett pedig érzékletesen bemutatja a mérleghinta-elven működő hangulatingadozásokat, amelyek általában a férfi-női viszonyok jellemzői.

Az alaptörténetből Robert Mitchum és Shirley MacLaine szereplésével 1962-ben filmverzió is született, ugyanabban az időszakban pedig, itt Magyarországon a Madách Kamarában hódított magának teret Ádám Ottó rendezőnek köszönhetően a színpadokra szánt projekt. Gábor Miklós először Váradi Hédivel, később Vass Évával játszott együtt a kétszemélyes előadásban, de Spányik Éva és Bánffy György is magára öltötte Jerrynek, az átmenetileg talaját vesztett ügyvédnek, és Gittelnek, a sikertelen táncosnőnek jelmezét egykor a Kamaraszínházban, méghozzá az akkori plakátok tanúsága szerint egy mai szemmel nézve szokatlan időpontban, este tizenegykor kezdődő előadások tucatjaiban. Természetesen azóta is fel-felbukkan a darab a honi teátrumok repertoárjában, legutóbb december 13-án volt bemutatója az Art-Színtérben Csiby Gergely rendezésében, a zenés színházi közegből ismert Kardffy Aisha és Kerényi Miklós Máté közreműködésével.

Jelenet a Libikóka című előadás varázslatos világából (Fotó: Art-Színtér)

Kétségtelen, hogy a magánélet és a szakmai élet összefonódása mindig is izgalmas figyelemfelkeltő tényező volt. Gondoljunk csak Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán párosára, akik a Rebecca musicalben nemcsak a színpadon, hanem a magánéletben is házaspárként jelennek meg. Az előadásra való kíváncsiság hatalmas volt, hiszen sokan szerették volna látni, hogyan bontakozik ki a kapcsolatuk a színpadon. Azonban érdekesebb, ha azokra a pillanatokra fókuszálunk, amikor Szinetár Dóra Szabó P. Szilveszterrel dolgozott együtt. Ez a páros nemcsak szakmai szempontból volt izgalmas, hanem a közöttük lévő dinamika is különleges volt: a feszültség és a profizmus keveréke igazi színpadi varázslatot teremtett. Mindezek után érdemes megemlíteni, hogy Szabó P. Szilveszter és az Art-Színtér neve ismét fel fog tűnni, hiszen januárban érkezik a Jövőre, Veled, Itt! című musical. Itt Janza Kata és Szabó P. Szilveszter közötti kollegiális összhang különösen figyelemre méltó, hiszen bár nem házasok, a közöttük kialakult cinkosság és összhang igazi élménnyé varázsolja az előadást. Az ilyen kapcsolatok teszik igazán érdekessé a színház világát.

A Libikóka különlegessége nem csupán a magánéleti kapcsolatokban rejlik, hanem abban a lenyűgöző helyzetben, hogy musicalszínészek merészen próbálnak ki prózai szerepeket, ami az utóbbi időszakban egyre gyakoribbá vált. Bereczki Zoltán például A lepkegyűjtő című pszichothrillerben a torz lelkű főhőst olyan hitelesen alakította, hogy a közönség szinte észre sem vette a váltást a műfajok között. Alámerült a figura sötét jellemének mélységeibe, hogy felfedezze annak motivációit és belső igazságát. A szélsőséges karakterek megformálása nem csupán a zenés színészek számára hordozza a bukás vagy a siker kockázatát, hiszen a színművész teljesítménye képes megdönteni azokat az előítéleteket, amelyeket a szakma a musical- és operett-színészekkel szemben még mindig táplál. Peller Károly és Latabár Kálmán között látszólag nincs hasonlóság, mégis Peller megjelenítette a hazai színészlegenda lelkiségét A Latabárné fia című monodrámában, ahol egyedül tartotta fenn a közönség figyelmét, anélkül hogy énektudását alkalmazta volna. Magócs Ottó és Földes Tamás másik projektjükben az általuk megformált Öveges József karakterét nem csupán eljátsszák, hanem a néhai szerzetes-tanár fizika iránti gyermeki lelkesedését is megragadják, ügyelve arra, hogy alakításuk ne csússzon át a paródia területére, hanem megmaradjon az igényes prózai megoldások keretein belül. A Libikóka, amelyről éppen beszélünk, szintén kihívást jelentő prózai előadás, ahol a szálak művészi módon fonódnak össze a musicalszínészek világában. A férfi főszerepet most Kerényi Miklós Máté játssza, aki emlékezetes módon Földes Tamás nyomdokaiba lép, hiszen Tamás már 2001-ben, Székesfehérváron alakította ezt a karaktert Váradi Eszter Sára oldalán.

Jelenet a Libikóka című előadás varázslatos világából (Fotó: Art-Színtér)

Elég érv felsorakozott az előzőekben azzal kapcsolatban, hogy a két mostani közreműködő a saját jogán nyerjen említést, a civil életben hiába egy pár, így Kardffy Aishára is szerencsésebb úgy hivatkozni inkább, mint olyan színésznőre, aki tizenévesen rendre kiérdemelte az Országos Musical Bajnokság Junior kategóriájának első helyét, és már akkor jellemző volt rá a szorgalom és a tudatosság, nem csoda hát, hogy igen hamar az Operettszínház színpadán találta magát. Kerényi Miklós Máté az Anna Karenina és a Valahol Európában ősbemutatójának idején még mint gyermekszereplő debütált, mára pedig már olyan munkák vannak a háta mögött, mint a Virágot Algernonnak szellemileg visszamaradott fiatalembere, a Lévi Story! - A farmerkirály címszerepe, vagy a Kovács Adrián és Galambos Attila nevével fémjelzett A Pendragon-legenda musical Bátky Jánosa. A Libikóka Pinceszínházas verziójában Jerryt, a férfi főhőst Szervét Tibor játssza, és jól idomul darabbéli partnernőjének, Dobó Katának a védjeggyé vált, kissé fojtott játékmodorához a főként rezignáltságból építkező, ám a poénokra azért alaposan kihegyezett alakítása.

Kerényi Miklós Máté művészi kifejezésmódja viszont gyakorta expresszív, és most sincs ez másként, jól látható tehát, hogy egy előadás dinamikáját, hatásmechanizmusát a szerepértelmezés milyensége, vagy a szereplők általános kisugárzása képes determinálni. A színész a történet humoros momentumait úgy prezentálja, hogy pontosan kiviláglik az általa játszott karakter esendősége és öniróniája, a cselekmény szerinti indulatait, valamint egyéb megnyilvánulásait pedig lélekből indítja, ezért lesz hiteles, nem pedig hatásvadász a szerepformálása. A lendületessége egyébként sem ment át soha ripacskodásba, így ideális figurája a vígjátékoknak, mert mindig jelen van, és a kellő időben be is kapcsol egy fék nála, ami az ő művészi ízlését, vagy arányérzékét kordában tartja, formálja. További ismérve Kerényi Miklós Máténak a határozottsága, amely meg azt teszi lehetővé, hogy mindenre kiterjedjen a figyelme egy előadásban, ezért a közös munka során maradéktalanul rá tudja bízni magát a darabbéli játszótársa, ez a rátámaszkodás bizonyos dramaturgiai pontokon ráadásul ugyanúgy része és egyik vezérmotívuma a Gibson-féle Libikókának.

Jelenet a Libikóka című előadás varázslatos világából (Fotó: Art-Színtér)

Kardffy Aisha egy különleges varázst hoz a színpadra, hiszen bár megvan benne az a gyermeki báj, ami a fiatal lányok sajátja, mégis képes azt félretenni, amikor a helyzet úgy kívánja. Ezt már bizonyította a Veszprémi Petőfi Színházban bemutatott Mozart! musicalben, ahol a híres zeneszerző feleségének szenvedélyes, néha viharos karakterét hitelesen alakította. A rendezés által kiemelt vehemenciát Aisha mesterien hozta, és bár Gittel szerepében megjelenik a naivitás, fontos pillanatokban átlép a határokon, hiszen a karaktere fejlődésen megy keresztül a Libikóka című előadásban. Egy régi emlék idéződik fel, amikor a fiatal Bíró Eszterrel együtt játszott egy Sondheim-darabban a kilencvenes évek végén Dunai Tamás. Akkor, egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a tehetség olyan, mint egy legyező, és azt kívánta fiatal kolléganőjének, hogy legyen lehetősége minél szélesebbre tárni azt a jövőben. Kardffy Aisha legyezője már most is szélesre van nyitva a zenés színház világában, és a Libikóka projektje új lehetőségeket kínál számára, hogy a prózai színjátszás terén is kipróbálja magát. Kerényi Miklós Máté nemrégiben egy podcastban utalt arra, hogy Aisha hamarosan újabb lépéseket tesz a prózai színjátszás irányába, és ha ez a szándék valóra válik, akkor a nagyközönség is hamarosan értesülhet a fejlődéséről. Aisha tehetsége és eltökéltsége biztosítja, hogy a jövőben is izgalmas és sokszínű szerepekben tűnjön fel.

William Gibson színművében a szereplők mellett a felvázolt szituációk igencsak sokszínűek. A vígjátéki elemek fokozatosan átváltanak drámaiságba, ahogy a játékidő előrehalad. Ezért elengedhetetlen a színészi játék árnyaltsága, hogy a lélektani fordulatok ne csupán a történet szintjén érvényesüljenek. Az Art-Színtér különleges adottságai lehetőséget adnak arra, hogy a nézők közvetlen közelről figyelhessék a színművészek minden apró rezdülését. A játszóknak rendkívül érzékenyen kell reagálniuk, hiszen minden gesztusuk jól látható, és a produkció filmszerű hatása tovább fokozza az élményt.

Jelenet a Libikóka című előadás varázslatos világából (Fotó: Art-Színtér)

Csiby Gergely rendező a darabot rendkívül ötletesen gazdagította különféle gyakorlati cselekvésekkel, amelyek nem csupán a jelenetek közötti térszervezést szolgálják. Azáltal, hogy a főként elméleti diskurzusokat a mindennapi élet apró cselekedetei szakítják meg, a színmű realisztikusabbá válik. A szövegmondás során a fizikai aktivitásra való koncentráció elengedhetetlen, még akkor is, ha a mozdulatok elsőre rutinszerűnek tűnnek. Két lakás egy térben, ahol a lányos és fiús színharmóniájú ágytakarók összetolva is két külön világot jelképeznek. Rákay Tamás díszletei és jelmezei tökéletesen alkalmazkodnak a térhez, időhöz és cselekményhez, miközben segítik a színészi játékot saját jelképrendszerük és praktikus megoldásaik által. A Libikókában egy telefon erős dramaturgiai szerepet kap, amely remekül érzékelteti a két szereplő közötti fizikai távolságot, még akkor is, ha a cselekmény a kilencvenes években játszódik. Ez a választás különösen találó, hiszen ez volt az az időszak, amikor az emberek nem tudták könnyedén nyomon követni egymás tartózkodási helyét, mint ahogy ma a Lokátor alkalmazás vagy a Messenger elérhetőségi funkciója lehetővé teszi.

A szerelem törékeny természetét mindig is érzékeltük, és a technológiai újítások előtt is mindannyian kíváncsiak voltunk arra, hogy éppen hol tart a párkapcsolatunk. "A Libikóka látszólag nem több, mint ügyesen megkomponált darab két ember váratlanul változó viszonyáról." Ezt írta 1972-ben a már nem létező Film Színház Muzsika folyóirat kritikusa. A hangsúly itt a "látszólag" szón van. Mert bármelyik évben is kerül színre ez az előadás, mindig több réteg bontakozik ki belőle. Nem meglepő, hogy néhol Neil Simon vígjátékaival rokonítható a stílusa, hiszen William Gibson írásmódja magával ragadó. Így aki élvezi az általa megteremtett hangulatot, az garantáltan beleszeret a Libikókába is.

Kiemelt kép: Jelenet a Libikóka című előadás varázslatos világából (Fotó: Art-Színtér)