"Nem találom a módját, hogy igazán szerethessem a gyermekemet" - Zavarba ejtő felismerések.

A videó megtekintéséhez kérjük, aktiválja a JavaScript-et, vagy válasszon egy olyan böngészőt, amely támogatja a HTML5 videókat.

Majdnem egy teljes éven át még magam előtt is titokban tartottam, de végül fel kellett ismernem, hogy a hitem elszállt. Az Istenbe vetett bizalmam megfakult. Az utolsó négy év eseményei, mint egy súlyos árnyék, elvették tőlem a legfontosabbakat: elveszítettem a szüleimet, a nővéremet, és a férjem életét egy baleset örökre megváltoztatta, hiszen kerekesszékbe kényszerült. A fiamról pedig kiderült, hogy egy ritka genetikai betegségben szenved, ami azt jelenti, hogy tíz év múlva már nem fog tudni járni. Mindezek a tragédiák mély sebeket ejtettek a lelkemben, és a hitemet is aláásták.

Tudom, hogy az Úr útjai kifürkészhetetlenek, de én nem bírok el több csapást és rendszeresen gondolok a legnagyobb tabura, az öngyilkosságra. Azt hiszem kijelenthetjük, hogy istentagadó lettem, ami azért is kínos, mert sekrestyés vagyok egy templomban.