Nem lejátszott mérkőzés: Terézvárosban életbe lép az Airbnb-tilalom

Soproni Tamás, Terézváros polgármestere úgy véli, hogy az ingatlanárak növekedése mérséklődhet a közeljövőben. Ezzel szemben a szállásadók arra készülnek, hogy az Alkotmánybírósághoz és a kormányhoz benyújtják kérelmüket. Terézvárosban januártól életbe lép az Airbnb-tilalom, de a végső küzdelem még hátra van.

Terézváros a jövő év januárjától megfontolja, hogy betiltsa az "Airbnb" típusú rövidtávú lakáskiadást, amelyet magánszemélyek és cégek jellemzően online platformokon, például az Airbnb-n keresztül végeztek. Az önkormányzat döntését részben a lakáspiaci helyzet és a lakossági panaszok indokolták. A tiltó rendelet már tavaly, egy online szavazás eredményeként született meg, amelyet a kerületi lakosok körében tartottak. Azonban a Fővárosi Kormányhivatal szerint a rendelet nem volt jogszerű. A Kúria viszont azt állapította meg, hogy a rendelet nem ütközik a törvényekbe.

Az Airbnb-ről szóló vita nem egyedülálló Európában: a nagyvárosokban vált tömegessé a társasházakban történő szálláskiadás, amit több város is korlátozott vagy egészen megtiltott az ingatlan- és bérleti árak emelkedésére vagy a lakossági panaszokra hivatkozva. A terézvárosi tilalom bejelentése után voltak viták mindkét érv kapcsán.

A tilalommal a szállásadókat képviselő Magyar Apartmankiadók Egyesülete (Make) szerint súlyosan sérülnek a szálláshelyet üzemeltető vállalkozók jogai, holott a kisvállalkozóként Airbnb-t üzemeltetők számára sokszor a megélhetést jelentette a szálláshely-szolgáltatás. Az érdekképviseleti vezető a Népszavának már jelezte: szervezetük az Alkotmánybírósághoz fordul, és megkísérli elérni a kormánynál, hogy módosítsa a rövid távú lakáskiadást szabályozó kormányrendeletet, amely lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy korlátozzák a rövidtávú lakáskiadás lehetőségét, meghatározva, hogy hány napra lehet ilyen célra lakást kiadni. Ám a rendelet nem határoz meg minimumot - a terézvárosi önkormányzat ezért csökkenthette nulla napra a kiadható napok számát.

Schumicky Balázs a Magyar Hangnak kifejtette, hogy a kormány szándékai között nem szerepelt a tiltás, mégis Terézváros ezt a jogszabályt alkalmazta. A szervezet célja, hogy a kormány határozzon meg egy minimális küszöbértéket, amely alatt az önkormányzatok nem csökkenthetik a kiadható napok számát. Schumicky szerint ez különösen fontos, mert Terézváros esete könnyen mintául szolgálhat más települések számára. „A kormány érdeke is, hogy a budapesti szálláshelyek fele ne tűnjön el a piacról” – tette hozzá.

Soproni Tamás, Terézváros önkormányzatának képviselője a Magyar Hangnak nyilatkozott, kiemelve, hogy a Kúria alaposan megvizsgálta a kérdést alkotmányjogi szempontból. Az álláspont szerint a lakók nyugalmának védelme érdekében indokolt lehet a társasházakban folytatott szállásadói tevékenység korlátozása, és ez nem tekinthető a vállalkozás szabadságának aránytalan megsértésének. Bár a szállásadók lehetőséget kaptak arra, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljanak, a polgármester véleménye szerint ez csupán "időhúzás" lenne, ráadásul a kereseteknek nincs halasztó hatályuk. Az önkormányzat már előkészületeket tesz a januártól érvénybe lépő tiltó rendelet bevezetésére.

Az online szállásközvetítő platformok Soproni Tamás szerint "egyáltalán nem lesznek együttműködőek" - 2020-ban egy egyeztetésen kértük az Airbnb-t, hogy legalább az illegális, engedély nélkül működő szálláshelyeket szűrjék ki, de akkor sem történt előrelépés - mondta a polgármester. Ettől függetlenül a közeljövőben megküldik a szállásközvetitő oldalaknak az engedéllyel rendelkező szálláshelyek listáját, így a platformok maguk is ki tudják szűrni, hogy kik azok, akik illegálisan adnának ki lakást.

A tiltó rendelet betartásával kapcsolatban úgy véli, hogy nem kell komolyabb problémáktól tartani, mivel a szálláshely-szolgáltatók többsége jogkövető magatartást tanúsít. Azt is hangsúlyozza, hogy az engedély nélkül működő szálláshelyek üzemeltetői számára súlyos következményekkel, akár milliós nagyságrendű NAV-bírságokkal is szembesülhetnek. Ezért úgy gondolja, hogy az ilyen jelenségek nem fognak elterjedni.

Soproni Tamás véleménye szerint már most, a szabályozás hatályba lépése előtt is tapasztalhatóak a hatások az Airbnb-tilalom terén. - Az elmúlt egy év során Terézváros ingatlanjainak ára 8%-kal nőtt, míg a VII. kerületben ez a szám 14%, a VIII. kerületben pedig akár 18%-ra is rúgott - idézte a polgármester. Szerinte ez a jelenség annak tudható be, hogy az ingatlanpiac már reagálni kezdett a közelgő tilalomra, és a korábban Airbnb-ként üzemelő lakások most újra megjelentek a piacon.

A tilalom csupán a "magán- és egyéb szálláshelyekre" vonatkozik, így panziók, szállodák és közösségi szálláshelyek továbbra is működtethetők olyan ingatlanokban, amelyek eredetileg lakás céljára készültek, beleértve a társasházakat is. A Kúria azzal indokolta ezt a döntést, hogy a magán- és egyéb szálláshelyek korlátozása elfogadható, mivel más típusú szálláshelyek üzemeltetése továbbra is engedélyezett, így a lakástulajdonosok szabadsága nem sérül aránytalanul.

A panziók, szállodák és közösségi szálláshelyek működése szigorúbb követelményekhez kötött, például kötelező a recepció üzemeltetése. Soproni Tamás véleménye szerint ez a megközelítés jobban biztosítja, hogy a vendégek tiszteletben tartsák az együttélés szabályait. A kerületben már a tiltás bejelentésére reagálva megkezdődtek ezek a folyamatok, ám Schumicky Balázs hangsúlyozta, hogy a kisebb szálláshelyek nem képesek megfelelni az átalakításhoz szükséges jogszabályi követelményeknek. Ebből kifolyólag meglepetéssel fogadták a Kúria indoklását.