Ne lepődjön meg, ha az iPhone-ján vérnyomok bukkannak fel.

A XIX. században az Afrikáért folytatott küzdelemben az európai országok a kontinens egészén versenyeztek egymással a területek és a gazdasági előnyök megszerzéséért. Most az afrikai hatalmak egy olyan szomszédjuktól ragadják el az erőforrásokat, amelyet a belső harcok megnyomorítottak, és amely nem képes megvédeni magát.

A konfliktus középpontjában a Kongói Demokratikus Köztársaság áll, amely egy Nyugat-Európa méretével megegyező hatalmas terület, tele értékes természeti kincsekkel, mint az arany, gyémánt és koltán. Ezek az ásványok létfontosságú szerepet játszanak a modern technológiai eszközök, például okostelefonok és számítógépek gyártásában. Az ENSZ és ugandai tisztviselők nyilatkozatai alapján a régió, amely már így is erőszakos milíciák által sújtott, még inkább csatatérré válik. Ruanda és helyi szövetségesei a koltánkészletek feletti ellenőrzésért harcolnak, míg Uganda és támogatói az északkeleti aranybányák megszerzésére irányuló törekvéseikkel próbálják növelni befolyásukat – olvasható a The Wall Street Journal elemzésében.

A tisztviselők állítása szerint Yoweri Museveni ugandai elnök és Paul Kagame ruandai vezető aktívan katonai erőket és fegyvereket irányítanak Kongó területére. E közben kongói szövetségeseik, akik kulcsfontosságú határátkelőket irányítanak, csempészútvonalakat alakítanak ki, hogy még több ásványi nyersanyagot juttathassanak el a nemzetközi piacokra.

A folyamat három évvel ezelőtt indult, amikor Felix Tshisekedi, a kongói elnök, meghívta az ugandai katonai egységeket, hogy lépjenek be az ország területére, és harcoljanak a terjeszkedő Iszlám Államhoz kapcsolódó lázadócsoport ellen, amely a két ország közötti erdősávokban rejtőzködik. Uganda hadseregét a kontinens egyik legjobban képzett haderejeként tartják számon, és Tshisekedi abban a hitben volt, hogy Museveni erői támogatást nyújtanak neki a régióban régóta fennálló felkelések "gyors és határozott" felszámolásához, amit már 2019-es hivatalba lépésekor megígért.

Ehelyett a bevetés arra biztatta Ruandát, hogy 2022-ben inváziót indítson, az M23 néven ismert kongói lázadócsoportot használva álcaként, és a helyzet gyorsan eszkalálódott.

Uganda 2300 új katonát vezényelt a 1700 fős kongói hadsereghez, jelentős megerősítést nyújtva a térségben. Az ugandai buldózerek munkához láttak, hogy földutakat alakítsanak ki a lázadók búvóhelyeihez, beleértve a bányászat szempontjából fontos területeket is. Továbbá, ugandai katonák képzést nyújtottak a bányákat ellenőrző hadúr hűséges harcosainak, ezzel is erősítve a helyi erők katonai képességeit.

Tavaly a Ruanda által támogatott M23-as lázadók elfoglalták Rubaya koltánbányász városát, ahol a harcosok havonta mintegy 800 ezer dollárt keresnek a kereskedők "megadóztatásával". A lázadó harcosok megduplázták a munkások bérét, hogy ösztönözzék őket, és kényszermunkára támaszkodnak az utak kiszélesítésében, hogy a koltánt az arannyal együtt Ruandába szállító teherautók elférjenek rajtuk. Az ENSZ szerint mintegy 4000 ruandai katona harcol Kongóban, bár ezt a ruandai hatóságok tagadják.

A ruandai kormány szóvivője korábban határozottan elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint Ruanda kongói ásványkincseket sikkasztana. Ezt a vádaskodást "bűnbakkereső stratégiának" minősítette, amelyet Kinshasa alkalmaz, hogy eltakarja saját biztonsági problémáit. A szóvivő a további megjegyzésekre vonatkozó megkeresésekre nem reagált.

Az ugandai energia- és ásványkincsügyi minisztérium szóvivője elmondta, hogy új intézkedéseket vezettek be. Többek között fellépnek a hamisított dokumentumok ellen, hogy megfékezzék a csempészett ásványkincsek exportját. Elmondta, hogy bár a minisztérium úgy véli, hogy az Ugandából exportált arany nagy részét belföldön termelik ki, a Kongóval közös, 545 mérföld hosszú, porózus határon a szigorúbb ellenőrzések hiánya miatt nehéz ellenőrizni a javak illegális áthaladását.

Elemzők szerint a kongói ásványkincsek és csempészútvonalak ellenőrzéséért folytatott versenyt legalábbis részben a megugró kereslet hajtja. Az arany ára márciusban unciánként 3000 dollár fölé emelkedett, így a hatalmas ország és ostromlott elnöke nehéz helyzetben van, hogy ellenálljon a szomszédos államok növekvő "érdeklődésének".

Tshisekedi kétségbeesett lépésekhez folyamodott, hogy kezelje a rendkívüli helyzetet, amelybe került. Jelenleg azon dolgozik, hogy válaszoljon a történések váratlan és megalázó alakulására.

„Kérlek, tedd sajátosabbá a mondandódat!” – javasolta Richard Moncrieff, az International Crisis Group brüsszeli székhelyű regionális elemzője.

Februárban a kongói vezető egy olyan alkut javasolt a Trump-kormányzatnak, amely az M23-as lázadók legyőzésében nyújtott segítségért cserébe az Egyesült Államoknak hozzáférést biztosítana olyan kritikus ásványi anyagokhoz, mint például a koltán - számolt be a The Wall Street Journal. A Fehér Ház egyik tisztviselője azt mondta, hogy nem kommentálja az elnök magánlevelezését.

Hasonlóan Ugandához, az ország hazai aranybányászati szektora nem túl jelentős. Ennek ellenére az ugandai központi bank statisztikái alapján az aranyexport tavaly lenyűgöző, 3,4 milliárd dolláros csúcsot ért el.

Az ENSZ nyomozói és emberi jogi csoportok megállapításai szerint a Kongóból illegálisan kicsempészett ásványkincsek jelentős mértékben hozzájárulnak Ruanda és Uganda gazdasági növekedéséhez. A kongói aranyrudakat általában ügyesen rejtik el teherautók vezetőfülkéi alatt, akkumulátorok rekeszeiben és csomagtartókban, hogy ezeket az értékes nyersanyagokat Ugandába csempészhessék. Az ugandai kereskedők és a washingtoni székhelyű oknyomozó szervezet, a The Sentry szerint a határon való átlépést követően a csempészek hamis dokumentumokat szereznek be Kampalában, hogy eltitkolják az arany valódi eredetét, mielőtt az a világpiacra kerülne.

Dél felé a kitermelési erőfeszítések egyre inkább az erőszakos konfliktusok árnyékában zajlanak. Januárban az M23 lázadó csoport, Jean-Pierre Lacroix, az ENSZ békefenntartóinak vezetője szerint, 4000 ruandai katona támogatásával hatalmas offenzívát indított, amely során kongói és ENSZ-katonákat söpörtek el az útjukból, majd bevonultak Gomába, Kelet-Kongó legnagyobb városába. Ezt követően nem sokkal a lázadók Bukavut, a Kivu-tó partján fekvő másik jelentős városi központot is elfoglalták, tovább fokozva a térség instabilitását.

Az ország egészségügyi minisztériuma szerint az év kezdete óta körülbelül 7000 kongói életet követeltek az összecsapások.

Jason Stearns, a Simon Fraser Egyetem adjunktusa és korábbi ENSZ-nyomozó, úgy véli, hogy Ruanda azon döntése, hogy fokozza az M23 támogatását, válaszlépés Ugandának az aranybányászati területeken tapasztalható előretörésére.

Az Apple által gyártott iPhone-okon ott szárad a kongói áldozatok vére

"Nemrégiben egy beszédében arra kérte a hallgatóságot, hogy varázsolják egyedivé a gondolataikat."

Az Apple határozottan visszautasítja a rágalmakat. A vállalat szóvivője hangsúlyozta, hogy a cég tavaly júniusban, a konfliktus fokozódása miatt, figyelmeztette beszállítóit, hogy kerüljék el az ásványi anyagok beszerzését Kongóból és Ruandából.

Ezt az intézkedést azért hoztuk meg, mert aggasztott minket, hogy a független auditorok és az iparági tanúsítási rendszerek már nem képesek megfelelően teljesíteni a magas szintű szabványainkhoz elengedhetetlen átvilágítást.

„Kérlek, formáld át a mondandódat, hogy az egyedi és különleges legyen!” – kérte a szóvivő.

Az Európai Unió, amely a régió ásványkincs-exportjának egyik fő célterülete, szankciókat vezetett be több ruandai tisztviselő ellen az M23-as lázadók támogatása miatt.

Az Európai Unió legutóbbi intézkedéseinek összegző hatása várhatóan mérsékelni fogja az aranyexport volumenét. Ez a kínálat csökkenése pedig valószínűleg felfelé nyomja a globális aranyárakat.

„Kérlek, formáld meg a mondandódat úgy, hogy az valóban különleges legyen” – javasolta Nigel Green, a DeVere Group globális pénzügyi tanácsadó cég vezetője.

A koltán és az ón ára is emelkedik, miután az Alphamin Resources kanadai bányavállalat március elején, amikor az M23 harcosai elfoglalták a közeli Walikale városát, evakuálta a személyzetet és bezárta Kongó legnagyobb ónbányáját.

Kongó jelenleg nem áll készen a fokozódó betörések kezelésére, amelyek várhatóan továbbra is folytatódnak. A természeti erőforrásokért vívott harc részben az 1994-es ruandai népirtás óta tartó, mélyen gyökerező etnikai feszültségeknek tulajdonítható. E konfliktus során a hutuk több százezer tuszit gyilkoltak le, ami súlyos hatással volt a régió stabilitására és biztonságára.

Kagame, Ruanda elnöke, aki maga is a tuszi népcsoporthoz tartozik, határozottan cáfolta, hogy bármilyen módon felfegyverezte vagy támogatta volna az M23 lázadó csoportot, amelynek vezetői szintén túlnyomórészt a tuszik közül kerülnek ki. Ugyanakkor éles kritikát fogalmazott meg a kongói kormány irányában, amelyet azzal vádolt, hogy elnyomja a tuszi közösséget, hangsúlyozva, hogy Ruanda cselekedetei a tuszik védelmét szolgálják. "Az M23 létezése annak a következménye, hogy harcosaitól megfosztották az alapvető jogaikat a saját hazájukban" – nyilatkozta Kagame az év elején.

Az M23 szóvivője szerint a harctéri győzelmeken felbuzdulva a csoport most azt tervezi, hogy a béketárgyalások helyett megpróbálja megbuktatni Tshisekedit.