Napi 300 ezer tonna - ha ez tényleg így van, a szójaárak felfelé ívelnek majd! - Agrárszektor

Manapság nem tudni, mit lehet komolyan venni az USA kormányzata részéről, de ha ezúttal nem blöffölnek, akkor év végéig 12 millió tonna (!) szója megy Kínába. Ez alighanem felforgatja a mezőgazdasági piacokat.

A kínai piacon ismét jelentős fejleményekről számoltak be: A COFCO Group, az állami mezőgazdasági kereskedő vállalat, november 17-én bejelentette, hogy közel 20 szállítmány amerikai szójababot rendelt meg a decemberi és januári szállításokra, az Egyesült Államok csendes-óceáni és Mexikói-öböl menti kikötőiből. Ezzel a lépéssel Kína – egyes források szerint – körülbelül 1 millió tonna amerikai szójababot vásárolt, ami az első jelentős tranzakció a két ország vezetői találkozója óta.

Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma nemrégiben közzétette, hogy Kína várhatóan 2025 végéig 12 millió tonna amerikai szójababot vásárol, és ezt követően évente 25 millió tonna elérése a célja. Noha Kína hivatalosan még nem erősítette meg az összes vállalását, a szójaimport vámok csökkentése és három amerikai exportőr importtilalmának feloldása máris pozitív lépésként értékelhető. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az amerikai gazdálkodók az idei évben jelentős veszteségeket könyvelhettek el; erről bővebben a "Katasztrófa: 20-30 évvel visszaveti a gazdákat a vámháború" című cikkünkben olvashatnak.

Ez a mennyiség megmozdíthatja a globális szójapiacokat.

A kínai kereslet bővülése közvetlen nyomást gyakorolhat az USA-ból exportálható szójamennyiségre, és indirekt hatással a világpiacra is - különösen azokban az országokban, amelyek jellemzően amerikai szójára épülnek.

Másrészt, a globális kereskedelem terén Brazília és Argentína szójabab-kínálata már korábban is a diverzifikáció érdekében nőtt, azonban most az Egyesült Államokból történő exportélesítéssel egy új egyensúlyi helyzet formálódhat.

Harmadrészt az árak emelkedésében a készletek fékeződése és a növekvő kereslet együtt játszik szerepet. Például Argentínában azonnali kikötői ár 424 dollár/tonna lett, Brazíliában 436 dollár/tonna, míg az USA-Kína tranzakció hírére a chicagói jegyzések a 401-416 dollár/tonna sávba kerültek.

Magyarországon a szója termelők szempontjából ez a fejlemény lehetőség és figyelmeztetés egyszerre. Az exportorientált takarmányipar és a hazai termelés költségei szempontjából a világpiaci áremelkedés költség- és jövedelemoldalon egyaránt éreztetheti hatását. A hazai ár ugyanis - írja az AKI PÁIR minapi jelentése - november első hetében az áfa és szállítási költség nélküli termelői szinten 153,9 ezer forint/tonna volt: ez 11 %-kal elmarad az előző év azonos időszakától.

Az amerikai-kínai szójaügylet potenciálisan árfelhajtó tényező lehet a középtávú piacon. Főleg akkor, ha a kínai mennyiségek ténylegesen megérkeznek, és az amerikai készletekre komoly igény nehezedik. Ugyanakkor a hosszabb távú árakra a termelési kilátások, készletszintek és más globális szereplők aktivitása is hatással lesz. Magyar termelőként érdemes arra készülni, hogy a szója nem marad "olcsó fehérjenövény" örökké - a világpiaci változások már most kopogtatnak.

Agrárágazat Tudástár: USA és Kína szója kereskedelme - a globális piacon akár 12 millió tonna keresletnövekedés is beindíthatja a folyamatokat. A kínai importigény felfutása jelentős áremelkedést generálhat, amely a középtávú hazai termelői árakat is befolyásolhatja.