Mitrovits Miklós: Az elnökválasztás lengyel földön élet-halál küzdelemmé vált, és rendkívül kiélezett második fordulóra számíthatunk.

A kormánykoalíció több tagjának szemszögéből tragikus eredmények születtek a lengyelországi államfőválasztás első fordulójában, a Jog és Igazságosság által támogatott Karol Nawrocki pedig a vártnál jobban szerepelt - mondta az InfoRádióban a történész. A Lengyelország-szakértő szerint Rafal Trzaskowskinak talán nagyobb lesz a mozgástere, és jobban tud majd mobilizálni a következő napokban, ugyanis a hét végén a kormánykoalícióhoz köthető vajdaságokban alacsonyabb volt a részvétel, mint a másfél évvel ezelőtti parlamenti választáson.

A hétvégén Lengyelországban, akárcsak Romániában, elnökválasztást tartottak, amelynek eredményeként kiderült, hogy szükség lesz egy második körös voksolásra június elsején. Mitrovits Miklós az InfoRádióban beszámolt arról, hogy a már megszámlált szavazatok alapján, 99 százalékos feldolgozottságnál, Rafal Trzaskowski varsói polgármester, aki a Polgári Koalíció jelöltje, 31,2 százalékos támogatottságot szerzett. Ezzel szemben a második helyen végző Karol Nawrocki, akit a Jog és Igazságosság (PiS) párt támogat, a szavazatok 29,7 százalékát tudhatja magáénak. Így mindössze másfél százalék választotta el a két jelöltet az első fordulóban.

A történész véleménye szerint a történések nem hoztak váratlan fordulatot: a két legnagyobb esélyes valóban bejutott a második fordulóba. Azonban arra kevesen számítottak előre, hogy a verseny ennyire szoros lesz. A legtöbb közvélemény-kutató cég 4-6 százalék közötti különbséget valószínűsített, de a vasárnapi eredmények azt mutatják, hogy a két vezető jelölt közötti küzdelem messze nem zárult le.

A harmadik és negyedik pozícióban két radikális jelölt, Slawomir Mentzen (14,5 százalék) és Grzegorz Braun (6,3 százalék) zártak. A szakértők véleménye szerint Braun szereplése különösen figyelemreméltó, mivel a korábbi felmérésekben gyakran 5 százalék alatt mozgott. Mitrovits Miklós kifejtette, hogy...

A kormánykoalíció más tagjai számára a hétvégi események eredményei igencsak szomorú képet festettek. Az elvárt céltól való eltérés és a megvalósítási nehézségek árnyékot vetettek a közös munkára, ami a jövőt is befolyásolhatja. Az együttműködés szempontjából kulcsfontosságú pillanatokban megélt csalódások és kihívások újraértékelésre szólítanak fel, hogy a jövőbeni lépéseinket jobban megtervezhessük.

mivel Szymon Holownia, a szejm elnöke 4,9, a baloldali Magdalena Biejat, a szenátus alelnöke 4,1 százalékra számíthat, míg a kormányon kívüli, de szintén baloldali Együtt (Razem) párt társelnöke, Adrian Zandberg 4,8 százalékos eredményt ért el.

Az elnökválasztás első fordulóját megelőző kampány során Lengyelországban kiéleződött a szuverenisták és a globalisták közötti viták hangulata. A szakértő hangsúlyozta, hogy a kormánykoalíció fő üzenete az volt, hogy az országot kormányozhatóvá kell tenni. Ennek érdekében Andrzej Duda, a PiS jelöltje helyett olyan elnökre van szükség, aki hajlandó együttműködni Donald Tusk kormányával, elkerülve ezzel a törvények vétózását. Ezzel szemben az ellenzék számára az elnökválasztás tétje abban rejlik, hogy sikerül-e alternatívát kínálniuk a jelenlegi hatalommal szemben, és képesek lesznek-e olyan elnököt választani, aki valódi változást hozhat az ország politikai életébe.

ha győz Karol Nawrocki, akkor reményeik szerint esetleg ki lehet kényszeríteni egy előre hozott parlamenti választást.

A szakértő rávilágított, hogy a téma polarizálja a lengyel társadalmat, így valószínű, hogy a második fordulóban is kétséges kimenetre számíthatunk az államfőválasztás során.

Lengyelországban az államfő jelentős hatáskörökkel bír, és Mitrovits Miklós szerint alig található olyan európai ország, ahol ennyire kiemelkedő szerepet játszik ez a pozíció. A lengyel elnök gyakorlatilag bármelyik törvényjavaslatot megvétózhat, miután azt a szejm és a szenátus elfogadta, anélkül, hogy az Alkotmánybíróság bevonására lenne szükség. Ez azt jelenti, hogy ha a lengyel államfő nem írja alá a törvényjavaslatot, az nem léphet életbe, ami a kormányzást is megbéníthatja. A történész rámutatott, hogy az elmúlt másfél évben több olyan eset is akadt, amikor Donald Tusk kormánya nem tudta keresztülvinni a fontos törvényeket a parlamenten. Ennek következtében a jelenlegi kormány számára az elnökválasztás "élet-halál harc" lett. Az ellenzék számára pedig azért vált kulcsfontosságúvá ez a választás, mert egy sikeres eredmény esetén újra lehetőségük nyílhat a hatalom megszerzésére.

A második forduló tekintetében a legfőbb kérdés, hogy kinek a támogatására szólítják fel a szavazókat azok a jelöltek, aki nem jutottak be a következő körbe. Mitrovits Mikós elmondta: a három jobboldali jelölt - Karol Nawrocki, Slawomir Mentzen, Grzegorz Braun - első fordulós eredményeit összeadva nagyjából 51 százalék jön ki, míg Rafal Trzaskowski a koalíciós partnerek és szavazóik támogatására apellálva 50 százalék alatti eredményre számíthat. Ugyanakkor a szakértő megjegyezte, hogy

Június elsejére várhatóan megnövekszik a részvételi arány, hiszen a versengő felek akár 4-5 százaléknyi plusz szavazót is képesek mozgósítani.

A lengyel politika szakértője hangsúlyozta, hogy komoly kérdés, vajon az összes jobboldali támogató Karol Nawrockira szavaz-e, hiszen ezt a kérdést nem lehet teljes bizonyossággal megválaszolni. Felidézte, hogy Andrzej Duda az előző államfőválasztáson mindössze két százalékpontos különbséggel győzte le Rafal Trzaskowskit, így valószínű, hogy az idei második forduló is rendkívül szoros versenyt hoz.

Mitrovits Mikós véleménye szerint Rafal Trzaskowski előtt talán szélesebb lehetőségek állnak, mivel a kormánykoalícióhoz kapcsolódó vajdaságokban a hétvégén tartott választáson alacsonyabb részvételi arányt mértek, mint másfél évvel ezelőtt a parlamenti választások során. Ez arra utalhat, hogy Trzaskowski és a kormánykoalíció még rendelkezik rejtett tartalékokkal. A történész hangsúlyozta, hogy Lengyelországban továbbra is érezhető a vidék és a városok közötti feszültség: az első fordulóban a városi szavazók körében, különösen a vajdasági központokban, Trzaskowski dominálta a versenyt, míg Karol Nawrocki sok esetben a 20 százalékos támogatottságot sem érte el. Ezzel szemben a vidéki területeken és kisebb településeken Nawrocki népszerűsége kiemelkedően magas. A szakértő azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a június elsejei második forduló még szorosabb eredményeket hozhat, mint az öt évvel ezelőtti elnökválasztás.