Milyen kedvezményekre számíthatnak a magyar vállalkozások a kormánytól? Megérkezett az NGM hivatalos állásfoglalása!
2025. május 6-án újra felfedezzük, hogy miként formálja a LegalTech és a Digital Compliance a versenyképességet, és melyek azok a kulcsfontosságú jogi és szabályozási aspektusok, amelyek meghatározzák a vállalatok digitális jelenlétét. Az esemény keretében mélyreható diskurzusra és gyakorlati példákra számíthatunk, amelyek tükrözik a modern üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit.
A cikk a szerző személyes nézőpontját tükrözi, amely nem mindig egyezik meg a Portfolio szerkesztőségének hivatalos álláspontjával. Ha szeretné megosztani véleményét a témával kapcsolatban, kérjük, írjon nekünk a [email protected] e-mail címre.
Az alábbiakban bemutatjuk Gerlaki Bence írását, aki a Nemzetgazdasági Minisztérium Adóügyekért, Fogyasztóvédelemért és Kereskedelemért felelős Államtitkára.
Az utóbbi években a Kormány különös hangsúlyt helyezett az adórendszer versenyképességének fokozására, ami a jövőben is kiemelkedő jelentőséggel bír az adópolitikai intézkedések megtervezésénél. Az eddigi lépések eredményességét több versenyképességi rangsor is megerősíti. A Tax Foundation 2024-es adóversenyképességi listáján Magyarország a vizsgált 38 OECD-tagállam közül a 7. helyet foglalja el, míg az IMD rangsora alapján, amely számos adóparadicsomot is figyelembe vesz, hazánk az adózás versenyképessége szempontjából a 12. helyen áll az OECD-tagországok között. Ezen kívül, a listán szereplő 26 EU-tagország közül Magyarország az 5. legelőnyösebb helyet büszkélkedhet.
Az is megfigyelhető, hogy az adórendszerek versenyképességét és bonyolultságát mérő felmérések eredményei közt erős negatív korreláció mutatkozik, azaz a különböző felmérések által legversenyképesebbnek tartott adórendszerek egyúttal meglehetősen egyszerűek is.
Míg az elmúlt években a gazdaságpolitika sikerrel hozta a jelentős hozzáadott értéket termelő külföldi befektetőket Magyarországra, a gazdaságot továbbra is erős dualitás jellemzi, azaz a KKV-szektor termelékenysége az elmúlt években bekövetkezett közeledés ellenére továbbra is jelentősen elmarad a nagyvállalatokétól. A gazdaság versenyképességének erősítése érdekében ezért kiemelten fontos, hogy az adózási és szabályozási környezet megfelelően támogassa a KKV-k organikus növekedését és a legversenyképesebb vállalkozások kiemelkedését.
Az adórendszer versenyképességének vizsgálatakor elengedhetetlen tényező, hogy a kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára az adózás nem csupán pénzügyi szempontból, hanem adminisztrációs terhek szempontjából is milyen kihívásokat jelent. A probléma gyökere abban rejlik, hogy az adminisztratív kötelezettségek a vállalkozások méretéhez képest aránytalanul nagyobb súlyt rónak a KKV-knál, mint a nagyvállalatoknál, ami komoly versenyhátrányt okoz a kisebb szereplők számára. A vállalkozások éve alkalmával ezért a Kormány fokozott figyelmet szentel az adózással, könyvelési kötelezettségekkel és különféle adatszolgáltatásokkal kapcsolatos adminisztrációs terhek mérséklésére, különös hangsúlyt fektetve a kis- és középvállalkozások támogatására.
A NAV adatvagyonának folyamatos bővítése révén, amely a valós idejű adatgyűjtési rendszerekből származó információkra épít, egyre szélesebb online szolgáltatások állnak rendelkezésre. Az innováció jegyében 2017 óta működik az eSZJA platform, míg 2024-ben elindult az eÁfa szolgáltatás, amely az online számla- és pénztárgép-adatok segítségével támogatja az áfa-analitikát és a bevallások készítését. Az utóbbi évek fejlesztései során a NAV honlapja is megújult, lehetővé téve az adók egyszerű mobilalkalmazáson keresztüli befizetését, és online nyújtható be az adóelőleg-nyilatkozat is. A gépjármű-adóra vonatkozó részletfizetési kérelem szintén mobil applikáción keresztül nyújtható be, és az átütemezés is itt történhet. A jövőben további adónemek integrálása is várható a folyamatban lévő fejlesztések eredményeként. Ezen kívül készül a nyugtaadás folyamatát és adattartalmát forradalmasító eNyugta projekt, valamint az eMAP rendszer, amely a foglalkoztatással kapcsolatos adatközlések tranzakció-alapú megújítását célozza, lehetővé téve, hogy egy közös csatornán keresztül teljesítsük a különböző állami szervek felé irányuló adatszolgáltatásokat.
A vállalkozói szférában tevékenykedő szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel folyamatosan együttműködve, országszerte felmérjük és összegyűjtjük a kis- és középvállalkozások (KKV-k) javaslatait, valamint igényeit az adminisztráció csökkentése és a működési környezet egyszerűsítése érdekében. Ennek részeként 2025. január 1-től a könyvvizsgálati értékhatár jelentős változáson megy keresztül: az eddigi 300 millió forintról 600 millió forintra emelkedik. Ez a módosítás összesen 16 ezer vállalkozás számára kedvező hatásokat hoz.
Az adórendszerben már jelenleg is számos, a KKV-k terheit csökkentő egyszerűsítés érhető el. Annak érdekében ugyanakkor, hogy ezek az intézkedések úgy csökkentsék a legkisebb vállalkozások terheit, hogy közben ne gátolják az azokat kinövő vállalkozások méretugrását, szükséges a kedvezményezetti körből kieső vállalkozásokra vonatkozó átmeneti szabályok lehető legrugalmasabb kialakítása és az értékhatárok rendszeres valorizálása is.
A vállalkozások számára kedvező változás előtt állunk: 2025. január 1-jétől, visszamenőlegesen, 12 millió forintról 18 millió forintra emelkedik az alanyi áfamentesség értékhatára. Ez a szabályozás minden vállalkozásra kiterjed, de különösen jelentős lehet a kata alanyok számára, akik így az új határig mentesülnek a bevételarányos adófizetés alól. Az áfamentesség választása komoly adminisztratív terheket csökkenthet, de főként azok a cégek profitálhatnak belőle, amelyek jelentős lakossági ügyfélkörrel bírnak, hiszen az áfa-visszaigénylés lehetősége csupán az áfaalanyok számára adott. Ez a lépés tehát új lehetőségeket teremt a vállalkozások számára, különösen a kisebb cégek számára, akik eddig nehezen tudtak megfelelni az áfa-szabályoknak.
Jelenleg mintegy 830 ezer gazdasági szereplő (egyéni cég, társas cég és adószámos magánszemély) élvezi az áfamentességet Magyarországon.
A legújabb intézkedés következtében a vállalkozások adóterhei 15-20 milliárd forinttal mérséklődnek, emellett közel 30 ezer új vállalkozás válik jogosulttá az alanyi áfamentesség igénybevételére.
A szóban forgó vállalkozások leginkább a kereskedelmi szektorban és az építőipar területén tevékenykednek, de jelentős szerepet játszanak a különféle szellemi tevékenységekben is, mint például a szakmai, műszaki és oktatási szolgáltatásokkal foglalkozó mikrovállalkozások.
A kisvállalatok versenyképes adózásában kulcsfontosságú a kisvállalati adó (kiva). A kiva a foglalkoztatottakkal is rendelkező, növekedésre képes vállalkozók igényeire szabott adónem, amelyet 2025-ben már közel 100 ezer vállalkozás alkalmaz. Fontos előnye, hogy annak választásával csökkenthetőek a foglalkoztatás munkáltatói adóterhei, a vállalkozás nyeresége pedig mindaddig adómentes, amíg azt a vállalkozás további fejlesztésére fordítják.
A KIVA-t jelenleg azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek árbevétele és mérlegfőösszege 3 milliárd forint alatt mozog, és a munkavállalóik létszáma legfeljebb 50 fő lehet. Fontos szempont volt, hogy az adónem ne akadályozza a vállalkozások növekedését, ezért azok, akik a KIVA-t választják, addig élvezhetik ennek előnyeit, amíg árbevételük nem haladja meg a 6 milliárd forintot, és létszámuk nem lépi át a 100 főt. Ráadásul, kilépés esetén is kedvező átmeneti szabályok segítik azokat, akik a KIVA keretein belül elért nyereségüket további fejlesztésekre kívánják fordítani.
Célunk, hogy fokozatosan bővítsük azon kis- és középvállalkozások körét, amelyek jogosultak az adónem választására. A közeljövőben tervezett felülvizsgálatok keretében értékhatárok módosítása is várható. Hosszú távú célunk, hogy a kiva alanyiságát minden kisvállalkozás, valamint a kisvállalkozásból középvállalattá fejlődő cégek is igénybe vehessék. Az értékhatár megduplázása révén körülbelül 5000 új vállalkozás csatlakozhatna a jogosultak köréhez, amelyek összesen több mint 150 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Érdemes kiemelni, hogy az érintett cégek jelentős hányada, körülbelül negyede, hazai ipari termelő vállalkozás.
A helyi iparűzési adó rendszerében 2023-tól jelentős változások léptek életbe az egyszerűsített adóalap-megállapítás szabályait illetően. E változások különösen kedvező hatással lehetnek az önfoglalkoztatókra és a mikrovállalkozásokra, hiszen az adóelőleg-fizetési kötelezettség eltörlése egy újabb egyszerűsítést nyújthat számukra. Emellett érdemes megfontolni azt a lehetőséget is, hogy ezen vállalkozói kör számára az adóbevallás kötelezettségét teljes mértékben kiiktassuk, így az adó megfizetése elegendő lenne a bevallási kötelezettség kiváltására.
Az átalányadózó egyéni vállalkozók számára 2023-tól érdemi adminisztrációs könnyítést jelent, hogy ebben a körben már csak negyedévente kell benyújtani a járulékbevallásokat. A közeljövőben megvizsgáljuk annak lehetőségét is, hogy ezt a könnyítést kiterjesszük a tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozókra is.
Az adózás mellett a vállalkozások működésére érdemi hatással vannak a vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok. A fogyasztóvédelemben az elsődleges célon túl egyre nagyobb hangsúly kerül a vállalkozások támogatására is. A kormányzat tervezett és már bevezetett intézkedései egyszerűsítik a szabályok betartását, csökkentik az adminisztrációs terheket, és méltányosabb eljárásokat biztosítanak a vállalkozások számára. A preventív eszközök, edukációs programok és digitális megoldások segítségével, ezáltal a KKV-k helyzetének javulásával a fogyasztó is kedvezőbb pozícióba kerül.
A Nemzetgazdasági Minisztérium és a 2025. január 1-jén megalakult Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság középpontjában áll a piaci egyensúly megőrzése a fogyasztók és a vállalkozások között. Ennek érdekében alaposan felmértük, hogy milyen szabályozási keretek és egyéb, úgynevezett soft eszközök állnak a rendelkezésünkre a vállalkozások jogkövetésének elősegítésére, mindeközben a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítását is szem előtt tartva.
Jelenleg is lehetőség van arra, hogy kisebb súlyú jogsértések esetén a bírság helyett figyelmeztetést alkalmazzunk, amennyiben várható, hogy ez elegendő visszatartó erővel bír. A fogyasztóvédelmi jogsértések jelentős része, mint például a jótállási jegyek formai hibái, gyakran az előírások téves értelmezéséből ered. Éppen ezért sok esetben elegendő lehet egy figyelmeztetés, valamint az előírások helyes alkalmazására történő figyelemfelkeltés. Figyelembe véve ezt, a jövőben azon dolgozunk, hogy támogassuk a kis- és középvállalkozásokat, lehetővé téve, hogy első alkalommal elkövetett jogsértés esetén még szélesebb körben alkalmazhassuk a figyelmeztetést a bírság helyett. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a fogyasztók széles rétegeit érintő, jelentős vagyoni hátrányt okozó vagy az életüket és egészségüket veszélyeztető jogsértések esetén a jövőben is elrettentő mértékű bírságra számíthatnak a vállalkozások. A magyar családok és fogyasztók védelme számunkra kiemelt prioritás.
Lényeges továbbá, hogy a fogyasztóvédelmi előírások megsértése esetén jelenleg főszabályként az objektív felelősség elve érvényesül. Ebből adódóan a gyakorlatban az értékesítési láncok összetettsége és sok szereplős volta miatt gyakori, hogy a vállalkozás annak ellenére kénytelen viselni a jogsértés esetén alkalmazott szankció súlyát, hogy annak felmerülésében csak részlegesen működött közre. Éppen ezért vizsgáljuk annak szabályozási lehetőségét, hogy kimentéssel élhessenek a vállalkozások abban az esetben, ha a jogsértés számukra nem felróható (harmadik személy, pl. a beszállítók hibájából valósul meg).
Az adóigazgatási eljárás keretein belül 2018 óta működő támogató eljárás jogintézménye rendkívül hasznos lehetőséget kínál. Érdemes lenne megfontolni, hogy hasonló jellegű lehetőségeket vezessünk be a fogyasztóvédelem és az élelmiszer-kereskedelem területén is. A hatóság szakmai iránymutatása mellett, a tradicionális hatósági intézkedések helyett, a vállalkozások önálló hibajavító lépéseket tehetnének. Ez a megközelítés nem csupán a feltárt problémák orvoslását könnyítené meg, hanem hozzájárulna a "kezdő" vállalkozások zökkenőmentes elindulásához is.
A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások számára a jogszabályi változások nyomon követése és a megfelelés folyamatos biztosítása sokszor nagyobb kihívást jelent, mint a nagyvállalatok esetében. Célunk, hogy aktívan támogassuk a kereskedőket abban, hogy helyesen értelmezzék a jogszabályi előírásokat, és biztosítsuk számukra a szükséges segítséget a jogszabályok betartásában. Gyakran előfordul, hogy a vállalkozások nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy egy marketing szöveg vagy ígéret, amely elsőre vonzónak tűnik, valójában megtévesztő lehet a fogyasztók számára, és ezáltal tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot eredményezhet. Ennek elkerülése érdekében tematikus, gyakorlati útmutatókkal, kézikönyvekkel, előadásokkal és támogató ellenőrzésekkel igyekszünk segíteni a KKV-kat abban, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően járjanak el.
Folytatjuk a vállalkozói szektor adminisztrációs terheinek mérséklésére irányuló, korábban megkezdett kezdeményezésünket. Ennek keretében a jótállási jegy ezentúl már alapértelmezés szerint elektronikus formában is rendelkezésre állhat. E következő lépésként pedig a használati-kezelési útmutatók átadásának módját szeretnénk rugalmasabban szabályozni, ezáltal még egyszerűbbé téve a vállalkozások számára a szükséges információk elérhetőségét.
A fogyasztók és a vállalkozások közötti jogi nézeteltérések esetén a békéltető testületek kiváló, gyors és költségmentes alternatívát nyújtanak a viták rendezésére. A kis- és középvállalkozások támogatása érdekében elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások is hozzáférhessenek ehhez a több szempontból előnyös jogérvényesítési lehetőséghez. Például, ha egy céges telefon használata miatt merülne fel jogi probléma, a mikro-, kis- és középvállalkozások kérelmezőként bátran fordulhatnak a békéltető testülethez.
Összességében megállapítható, hogy a Kormány szándéka a vállalati szektorban a bizalom és az együttműködés újbóli megerősítése. Ennek érdekében a 2025-ös évben várhatóan felülvizsgálják az aktuális adózási kereteket és a fogyasztóvédelmi előírásokat, ami hozzájárulhat a célok eléréséhez.
A cikk a szerző egyéni nézőpontját tükrözi, amely nem biztos, hogy összhangban van a Portfolio szerkesztőségének véleményével. Ha szeretné megosztani gondolatait a témával kapcsolatban, kérjük, írjon a [email protected] e-mail címre.
