Milorad Dodik, a boszniai politikai színtér egyik meghatározó alakja, Donald Trumppal és Orbán Viktorral közösen készül egy ambiciózus, 100 milliárd dolláros fémbányászati projekt megvalósítására. Az együttműködés célja, hogy kihasználják a régió természe

Orbán Viktor és Milorad Dodik 2024 tavaszán találkozik Banja Lukában - Borislav ZDRINJA / BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA ELNÖKSÉG / AFP

Magyarország Balkán-politikája meglehetősen sajátos jelenség, hiszen míg itthon sok esetben csend övezi a témát, addig a balkáni vezetők gyakran hangoztatják ambiciózus terveiket. Ezt jól szemlélteti Észak-Macedónia legutóbbi bejelentése egy jelentős magyar hitel kapcsán, és most Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság (RS - Republika Srpska) elnökének nyilatkozata is felkeltette a figyelmet. A Glas Srpskának adott interjújában Dodik egy figyelemre méltó ajánlatot tett: a boszniai Szerb Köztársaság 100 milliárd dollár értékű lítium- és egyéb ásványi anyagok bányászatának lehetőségét tárta fel Donald Trump számára. A Bosznia-Hercegovina keleti területein található lelőhelyek feltárásáról szólva Dodik hangsúlyozta, hogy az ökológiai aspektusok kiemelt szerepet játszanak, ugyanakkor arról is beszélt, hogy...

"magyarországi barátainkat nem fogjuk megkerülni, sőt, éppen ellenkezőleg, Magyarország ebben segíteni fog nekünk."

A Telex már korábban is foglalkozott ezzel a jelentős lehetőséggel, amely, ha megvalósul, valamelyest rávilágíthat Orbán Viktor folyamatos, olykor meglepő barátkozására Milorad Dodikkal, az autoriter boszniai szerb politikai vezetővel.

Korábban már többször is beszéltünk arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen látogatják Banja Lukát, amely a Boszniai Szerb Köztársaság valódi központja (bár hivatalosan Szarajevó számít az RS fővárosának). A lítiummal kapcsolatos kérdésekről pedig az Átlátszó Vajdaság készített egy részletes összefoglalót.

Mint írtuk, eddig a legkonkrétabban Radovan Višković, az RS miniszterelnöke beszélt a projektről.

"A következő időszakban magyar partnereinkkel együttműködve felfedezhetjük azokat az értékes kincseket, amelyek Ozren, Lopare, Jezero, Mrkonjić Grad, Rudo, Čajniče és Zvornik térségében rejtőznek."

A boszniai lítiumlelőhelyek közül Lopare tűnik a legérdekesebbnek. Bár a helyi közösség hevesen ellenállt a bányászati tevékenységek megkezdésének, eddig nem látszik, hogy a tiltakozások eredményesek lettek volna. Lopare a Majevica-hegy ölelésében helyezkedik el, Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Dinári-hegység szívében. Az ásványi erőforrások geológiai feltérképezését a svájci Arcore AG horvát leányvállalata végezte, ami új lehetőségeket nyithat meg a térség gazdasági fejlődése előtt.

Petar Đokić, a Boszniai Szerb Köztársaság energiaügyi és bányászati minisztere korábban személyesen találkozott a magyar energiaügyi miniszterrel, Lantos Csabával, továbbá Holicza Péterrel, az EU-ügyekért felelős helyettes államtitkárral, valamint Horváth Gergellyel, az MVM igazgatójával. Ezeken a találkozókon mindkét fél kifejezte elkötelezettségét a Boszniai Szerb Köztársaság és Magyarország közötti együttműködés folytatása iránt.

Magyarország mindenesetre rendre nehezen érthető politikai gesztusokat tesz a boszniai szerbeknek, ezek közül a legkínosabb az volt, amikor tavaly május 23-án az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) közgyűlése a boszniai szerbek által a helyi bosnyákok ellen elkövetett 1995-ös srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapjáról szavazott. A határozat értelmében a jövőben július 11-én lesz a nemzetközi emléknap, de Magyarország - egyedüli EU- és NATO-tagként - nem szavazta meg a határozatot.

Orbán Viktor folyamatosan keresi a kapcsolatokat Milorad Dodikkal, aki azonban nem éppen a legmegbízhatóbb szövetséges. A konfliktus gyökere a boszniai szerb köztársaság államiságának ünneplésére irányul, ami Radovan Karadzic és Ratko Mladic rémséges múltjára emlékeztet. A szerb közösség, amely Bosznia-Hercegovina területének 49%-át uralja, mégis ezt a napot kívánja megünnepelni. Ezzel szemben Bosznia-Hercegovina más része alkotmányellenesnek tartja ezt a lépést, ami bírósági eljárást vonzott maga után. Dodik szerepe Boszniában rendkívül ellentmondásos, mivel korábban az állam vezetőjeként dolgozott, miközben nyíltan a szétesésért tevékenykedett, és ha Bosznia-Hercegovina a szomszéd Szerbiával játszott volna, ő szívesen támogatta volna a szerb csapatot.

Dodik esetét mindenesetre elítélte egy szarajevói bíróság, mivel nem volt hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit, és sőt, aláírta a nemzetközi főképviselő hatáskörének és intézményének elutasításáról szóló törvényt. Bosznia-Hercegovina eljárást indított ellene, és nemzetközi elfogatóparancsot szeretett volna kibocsátani. Azonban az Interpol ezt a kérését elutasította, hivatkozva a politikai üldözés tilalmára. Dodik ezt a helyzetet a maga módján kezelte:

Szeretném kifejezni hálámat Aleksandar Vučić szerb elnöknek a felajánlott támogatásáért, valamint Orbán elnöknek és minden más államfőnek, akik fellebbezéssel álltak ki mellettem, felismerve az engem érintő jogi eljárás politikai összefüggéseit.

Bosznia-Hercegovina helyzete korántsem stabil, és ezt nemcsak ez a történet tükrözi, hanem számos különös friss etnikai ügy is alátámasztja.

A három helyi etnikai csoport – a muzulmán bosnyákok, az ortodox szerbek és a katolikus horvátok – között gyakran feszültség alakul ki. Az elmúlt évek során az államban továbbra is folytatódott az etnikai fragmentáció. A muszlim bosnyákok a föderáció területére költöztek, míg a szerbek az RS (Republika Srpska) területén maradtak, a horvátok pedig Nyugat-Hercegovinában telepedtek le. Érdekes megfigyelni, hogy Szarajevóban szinte kizárólag bosnyákok élnek, míg Novo Szarajevóban a szerbek dominálnak, és a bosnyákoknak szinte nyoma sincs.

A nyelvhasználat kérdése igencsak megosztó téma, amely heves vitákat generál. Egy szobor körüli diskurzus is felerősítette ezt a feszültséget, hiszen az etnikai konfliktusok mélyen áthatják a sport világát is. Ezen kívül még az is komoly ellentéteket szül, hogy mely történelmi alakok méltóak arra, hogy a pénzérmék és bankjegyek képviseletét ellássák.

Magyarország határozottan Milorad Dodikra, a boszniai szerbek vezetőjére helyezte a fókuszt, Orbán Viktor pedig úgy véli, hogy ő a térség stabilitásának kulcsa. Ez a megállapítás meglehetősen paradox, hiszen Dodik folyamatosan a status quo megbontásáról beszél. Talán a magyar kormány furcsa álláspontját egyes gazdasági érdekek, például a várt lítiumprojekt magyarázhatják, amely egyfajta háttérmotorként funkcionálhat ebben a politikai játszmában.