Lánczi megszólalt: "Ha valakinek nincs rejtegetnivalója, miért érezne félelmet a következményektől?"

Lánczi Tamás szerint az, hogy az oroszhoz hasonlítják a magyar átláthatósági javaslatot, tipikus dezinformáció, "amivel idehaza és külföldön is megpróbálják lejáratni a magyar kormányt, megpróbálják diszkreditálni az európai vitákban a magyar álláspontot".

"Nem értem, miért éreznek félelmet azok, akiknek nincsenek titkolnivalóik. A helyzet az, hogy mindenkinek, aki érintett, világosan kell kommunikálnia, hogy honnan származnak az anyagi támogatások, amikkel a saját szervezetét működteti, legyen szó akár egy civil szervezetről, egy sajtótermékről vagy bármilyen más intézményről" - nyilatkozta ma reggel a Kossuth Rádióban Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke az átláthatósági törvénnyel kapcsolatban. Hozzátette: izgalmas felfedezések várhatnak ránk, ha megvizsgáljuk, kik állnak azok mögött, akik "szó szerint az ukrán titkosszolgálat kommunikációs stratégiáit közvetítik a magyar közvélemény felé".

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a tegnapi sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a frakció teljes mértékben mögött áll a Halász-javaslat minden aspektusának.

A tervezetet Halász János (Fidesz) kedden éjfél előtt nyújtotta be a parlamenthez. Elemzői véleményekkel kapcsolatban pedig itt és itt találhatóak részletek.

Az elemzők szinte kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy a javaslat a putyini modell alapján készült.

Lánczi Tamás a Kossuth Rádióban ma arról beszélt, hogy a közelmúltban benyújtott átláthatósági törvényjavaslatot egyesek az orosz jogszabályhoz hasonlítják. Ezt a kritikus média emeli ki, noha az Egyesült Államokban a FARA sokkal szigorúbb kereteket szab a hasonló ügyeknek. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szavaiból kiderült, hogy ez a kritika nem új keletű, hiszen már 2023 decemberében is hallhattunk róla a szuverenitásvédelmi törvény elfogadása kapcsán. Lánczi Tamás hangsúlyozta, hogy ez a jelenség tipikus dezinformáció, amelynek célja, hogy itthon és nemzetközi szinten is aláássa a magyar kormány hitelességét, valamint diszkreditálja az ország álláspontját az európai vitákban.

Lánczi Tamás azt mondta: ha valaki veszi a fáradságot, hogy megnézze az érintett törvényeket, törvényjavaslatokat, akkor világosan látszik, hogy az a külföldi ügynökökről szóló 1938-as amerikai törvénnyel állítható párhuzamba.

"Ebben az esetben fontos, hogy azokat a szervezeteket, amelyeket külföldi források támogatnak, jegyzékbe vegyék, mivel ezek külföldi befolyás alatt állhatnak" – emelte ki. Továbbá, a szervezeteknek saját maguknak kell jelentkezniük a regisztrációhoz – tette hozzá. A magyar jogszabály az amerikai jogszabályhoz hasonlítható, "ezért nem Moszkvát kell vizsgálni, hanem Washingtont, hiszen ott található a magyar törvény alapjául szolgáló modell" – hangsúlyozta.

Lánczi Tamás azt mondta: a magyar törvény számos tekintetben sokkal "szofisztikáltabb és sokkal enyhébb", mint az amerikai, például az amerikai törvénynek van egy megbélyegző jellege, mert az minden külföldről finanszírozott sajtót külföldi ügynöknek nevez, "a magyar törvény nem csinál ilyet" - tette hozzá.

A Századvég legfrissebb felmérése ezt a megállapítást tette.

A magyarok véleménye egyértelmű: a politikai színtéren és a médiában nem fogadható el külföldi befolyásolás - jelentette be szerdán a Századvég.

A legfrissebb közleményükben bejelentették, hogy az Országgyűlés napirendjére került "A közélet átláthatóságáról" című törvényjavaslat. Ez a javaslat lehetőséget teremt arra, hogy nyilvántartásba vegyék azokat a külföldről támogatott szervezeteket, amelyek veszélyeztethetik Magyarország szuverenitását. A jogszabály megalkotásának hátterében az a felismerés áll, hogy az utóbbi években bizonyos magyarországi szervezetek, beleértve egyes médiákat is, külföldi finanszírozás révén próbálták befolyásolni a hazai közéletet, mindezt anélkül, hogy a politikai pártokra vonatkozó pénzügyi korlátok és tilalmak rájuk is érvényesek lettek volna.

A Századvég e fejleményekre tekintettel feltérképezte a magyarok véleményét a médiumok, újságírók és politikai szervezetek politikai befolyásszerzést célzó külföldi finanszírozásáról.

A lakosság elítéli a külföldről fizetett politikai szereplőket és újságírókat - közölték.

A javasolt törvény értelmében, amennyiben egy külföldi forrásból támogatott szervezet olyan tevékenységet folytat, amely a választói akarat befolyásolására irányul és ezzel veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára a kormány felveszi a szervezetet egy különleges jegyzékbe. Ennek következményeként az ilyen szervezetek a jövőben csak a pénzmosás elleni hatóság engedélyével fogadhatnak el külföldi adományokat, nem kaphatnak támogatást a személyi jövedelemadó 1%-ából, és vezetőik, alapítóik, valamint a felügyelő- vagy ellenőrző bizottság tagjai kötelesek lesznek vagyonnyilatkozatot benyújtani. A javaslat tehát szigorúbb ellenőrzéseket vezet be a külföldi finanszírozású szervezetek működése felett.

A kutatásuk eredményei világosan mutatják, hogy a hazai közvélemény határozottan elutasítja a Magyarországra irányuló külföldi politikai befolyásolási törekvések minden formáját. Legyen szó politikai szereplőkről, vagy éppen a médiát és újságírókat érintő külföldi finanszírozásról, az emberek egyértelműen kifejezik ellenérzésüket ezekkel a beavatkozásokkal szemben.

A legfrissebb felmérés adatai alapján a válaszadók 62%-a negatív érzéseket táplál a külföldről érkező politikai szervezetek és aktivisták iránt, míg csupán 24%-uk látja őket kedvező fényben.

A legfrissebb felmérések szerint a magyar lakosság 57%-a kedvezőtlenül vélekedik a külföldről finanszírozott magyar médiáról és újságírókról, míg mindössze 30%-uk nyilatkozott pozitívan róluk – számoltak be a kutatás eredményeiről.

Elfogadhatatlan a magyar belügyekbe való külföldi beavatkozás

Nagy port kavart a nemzetközi diskurzusban, hogy Donald Trump hivatalba lépése után jelentős mértékben leállította az USAID projektek egy jelentős hányadát. E döntés hátterében az a meggyőződés állt, hogy a Biden-adminisztráció ezeket a projekteket a balliberális politikai agenda globális népszerűsítésére használta fel - hívják fel a figyelmet elemzők.

Az ügy közéleti jelentőségét mutatja, hogy a válaszadók közel háromnegyede (73 százaléka) hallott arról, hogy a nemrég leköszönt Joe Biden vezette amerikai baloldali kormányzat az USAID keretében többek között Európában és Magyarországon politikai befolyásszerzés céljával újságírókat, médiumokat és politikai szervezeteket pénzelt.

Kiemelendő, hogy a 2022 és 2025 februárja közötti időszakban az USAID 3,5 milliárd forintot, míg az Európai Bizottság saját programjain keresztül körülbelül 19,5 milliárd forintot biztosított a Magyarországon tevékenykedő politikai nyomásgyakorló szervezetek támogatására - olvasható a Századvég legfrissebb közleményében.

A magyar lakosság egyértelműen elítéli ezt a finanszírozási gyakorlatot. A felmérés rávilágít, hogy a magyarok kétharmada (66 százaléka) egyetért azzal az állítással, hogy egy külföldi országnak vagy politikai szervezetnek nincs joga magyar újságírókat és médiumokat fizetni azért, hogy a mindenkori magyar kormányról videókat, cikkeket készítsenek - annak céljait támadva és hiteltelenítve azokat -és ezzel befolyásolják a közvéleményt, ugyanis ez beavatkozás egy független ország belügyeibe - tudatta a Századvég.

A közvélemény jelentős része egyetért azzal, hogy a külföldi finanszírozás átláthatóbbá váljon.

A közélet átláthatóságát célzó törvényjavaslat reagálni kíván arra a kihívásra, hogy az USAID-támogatások csökkenésével az Európai Unió lehet a következő lépés, amely teljes mértékben átvállalja a szóban forgó szervezetek, újságírók és médiák finanszírozását. E finanszírozás célja lehet többek között a háborúpárti álláspontok, valamint Ukrajna érdekeinek előtérbe helyezése, ami nyilvánvalóan ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel.

"Egyrészt a korábban említett európai uniós támogatási programok a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus végéig tartanak, így a jövőben további összegek kifizetése várható az Európai Bizottság részéről a magyarországi politikai viszonyok befolyásolása érdekében. Ezenfelül Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő 2025 februárjában nyíltan kijelentette, hogy az USAID-projektek leállításával a Magyarországot célzó programokkal kapcsolatos finanszírozási hiányt az EU-nak "kötelessége lenne betölteni" - idézik fel.

A kutatási eredmények alapján egyértelmű, hogy a lakosság egyre inkább igényt tart a külföldi finanszírozás átláthatóságára. A válaszadók több mint 77%-a kifejezte támogatását annak érdekében, hogy nyomozzák ki, hogyan használták fel az USAID és az Európai Unió pénzügyi támogatásait - áll a Századvég jelentésében.