Milyen biztonsági biztosítékokra támaszkodhat Ukrajna Trump távozása után, ha kizárólag Európára számít?
Washington arra számít, hogy Moszkva mihamarabb nyilvánosságra hozza a követelményeit.
Ez a téma jelenleg a közös európai külpolitika középpontjában áll, különösen miután Donald Trump amerikai elnök a hétfői csúcstalálkozón világossá tette az uniós vezetők előtt, hogy az Egyesült Államok csupán másodlagos szereplőként lépne fel egy esetleges újabb orosz invázió esetén. A feladatok zömének elvégzése Kijev európai szövetségeseire hárulna, ami új kihívások elé állítja a kontinens politikai vezetőit.
A biztonsági garanciák valóban csak akkor nyernek értelmet, ha előbb létrejön az orosz-ukrán békeszerződés. A legrosszabb forgatókönyv Kijev számára az, hogy Oroszország a szankciók eltörlését és a békét arra használja, hogy újjáépítse haderejét, majd egy újabb invázióval folytassa azt a pusztítást, amit már megkezdett – azaz teljes mértékben bekebelezze Ukrajnát. A garanciáknak elrettentő hatással kell bírniuk, hogy megakadályozzák Putyint a békemegállapodás megszegésében és a további támadások indításában.
Miközben a színfalak mögött a Trump által végül magukra hagyott európai vezetők a garanciák kidolgozásán fáradoznak, Putyin szerdán este 574 drónnal és 40 rakétával újabb monumentális támadást indított Ukrajna ellen, ezúttal olyan városokat célba véve, amelyek távol esnek a frontvonaltól. A kárpátaljai Munkácson például egy amerikai elektronikai gyárat sem kíméltek. Ezen felül, péntekre virradóra a Magyarországot orosz olajjal ellátó Barátság csővezeték már a harmadik ukrán támadást szenvedte el egy héten belül, most éppen az orosz-belorusz határ közelében, ami ismét leállította a szállításokat.
A békekötés első lépése egyértelműen távol van tőlünk, és a második lépés, amely a béke megőrzésére irányuló program kidolgozását jelenti, sem vált könnyebbé. Trump elzárkózása miatt ez a folyamat most már európai belügyként kezelendő, ami finoman szólva is megnehezíti a helyzetet.
