Felfedezték a neandervölgyi emberek migrációs pályáit - Üdvözlet Magyarország!

A neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis) hosszú ideje foglalkoztatja a tudósokat, különösen az, hogy miként terjedtek el szinte egész Eurázsiában. Egy friss kutatás most végre pontosabb képet adott arról, milyen útvonalakon vándorolhattak ezek a korai emberek Kelet-Európából Szibériába déli részébe, és Közép-Ázsiába mintegy 120-60 ezer évvel ezelőtt.

A neandervölgyiek a második jelentős migrációs hullám során hatalmas távolságokat tettek meg, azonban a régió nehéz terepviszonyai – mint a hegyek, gleccserek és a ritkán fellelhető régészeti leletek – megnehezítették az útvonal pontos nyomon követését, ahogy azt a Phys.org is említi. Emily Coco és Radu Iovita két kutató szuperszámítógépes szimulációk révén igyekeztek rekonstruálni a korabeli tájat, figyelembe véve a domborzati viszonyokat, az éghajlatot és az ősi folyókat. Ezen innovatív módszer segítségével sikerült azonosítaniuk a neandervölgyiek számára legoptimálisabb vándorlási útvonalakat.

A kutatások eredményei arra utalnak, hogy a neandervölgyiek valószínűleg a folyóvölgyeket használták természetes "autópályaként", hogy legyőzzék a hatalmas távolságokat. Egy északi irányban haladva körülbelül 3250 kilométert tehettek meg a Kaukázus-hegységtől Szibériáig, mindezt kevesebb mint 2 ezer év leforgása alatt. E gyors terjedés legfőbb oka valószínűleg a melegebb időszakok voltak, amikor a gleccserek nem akadályozták a hegyi folyóvölgyek átjárhatóságát. Két ilyen kedvező időszakot azonosítottak: az első körülbelül 125, a második pedig körülbelül 60 ezer évvel ezelőtt zajlott.

A kutatók hangsúlyozták, hogy bár a hegyek és nagy folyók akadályt jelentettek, a neandervölgyiek mégis meglepően gyorsan képesek voltak átkelni Észak-Eurázsián. Az IFLScience szerint a felfedezés megerősíti a korábbi genetikai feltételezéseket, amelyek gyors, és hosszú távú migrációkra utaltak, de amelyeket eddig kevés régészeti bizonyíték támasztott alá. Érdekesség, hogy a neandervölgyiek nemcsak az északi útvonalat használták. A Kaszpi-tenger déli részén, a mai Irán és Irak északi területén fekvő Zagrosz-hegységben is jelentős történések zajlottak. Itt a neandervölgyiek szaporodóképes kapcsolatba kerültek a korai Homo sapiens-szel, ami genetikai örökségükben ma is kimutatható a legtöbb európai és ázsiai emberben.

A kutatás nem csupán a neandervölgyiek elterjedésének útvonalait tárta fel, hanem azt is, hogyan találkozhattak és keresztezhették útjaikat más ősi emberi csoportokkal, mint például a gyeniszovaiakkal, akik a Szibéria déli részén fekvő Altaj-hegységben éltek. Ezek az interakciók jelentős szerepet játszottak az emberi evolúció bonyolult történetében. A PLOS One tudományos folyóiratban publikált tanulmány új megvilágításba helyezi, miként alkalmazhatók a modern számítógépes technológiák az ősi emberi vándorlások feltérképezésére, különösen akkor, ha a régészeti bizonyítékok hiányosak vagy nehezen hozzáférhetők.

A neandervölgyiek több ezer kilométeres vándorlása Észak-Eurázsián keresztül egy meglepően gyors és jól körülhatárolt útvonalon haladt, amelyet a folyóvölgyek és a kedvező éghajlati időszakok jelentősen megkönnyítettek. Ez a felfedezés mérföldkőnek számít az emberi őstörténet megértésében, és új perspektívákat nyit a korai emberi populációk mozgásának részletesebb tanulmányozásában.