Az Orbán által hivatkozott, 80 fideszes egyéni győzelmet tükröző közvélemény-kutatási eredmények esetleg manipuláltak lehetnek.
Orbán Viktor Tusványoson tartott beszédében a Fidesz választási esélyeivel kapcsolatos megjegyzéseket tett, amelyek jelentős figyelmet kaptak. A rendezvény színhelyén készült fotót Hevesi-Szabó Lujza örökítette meg a Telex számára.
Az idei tusványosi Orbán-beszéd egyik emlékezetes része volt, amikor a miniszterelnök megnyugtatta a Fidesz támogatóit, akik a Tisza előnyét mutató közvélemény-kutatások miatt aggódtak. Orbán azt mondta, a saját méréseik szerint fölényesen vezetnek, és a 106 egyéni körzetből 80-at megnyernének. Hogy ki készítette ezeket a felméréseket, azóta is rejtély, Gulyás Gergely még akkor is kikerülte a választ, amikor direktben rákérdeztünk a Kormányinfón. Márpedig egy ekkora felmérés - 116 választókörzet 500-500 fős mintával - nemcsak rengeteg pénzbe kerül, de a magyar piacon nehezen elképzelhető kapacitást is igényel.
"Elképzelhetjük, milyen kihívást jelentett 58 ezer valós telefonbeszélgetés lebonyolítása – még ha csupán rövid párbeszédekről volt is szó, ez mégis több call center havi kapacitását igényelte. Ráadásul az összes számot egyetlen alkalommal hívták fel, így a válaszadók körét is szűkítették: jellemzően idősebb, de nem teljesen iskolázatlan és nem extrém szegénységben élő nőket kerestek. Ennek következtében a választókerületenkénti 500 fős kvótába fiatalokat alig bevontak. Nem meglepő, hogy a saját nevük alatt senki sem kívánta közzétenni az eredményeket." – vélekedik Tóka Gábor, a Vox Populi választási elemzője.
Tusványos után néhány héttel az Orbán Viktor által említett kutatási adatsorok elkezdtek napvilágot látni a kormányhoz közeli Index hírportálon. Eddig hat választókerület adatait tették közzé, amelyek rendre a Fidesz győzelmét vetítik előre. Azonban érdekes módon sehol sem említik, hogy a közvélemény-kutatások esetében alapvető fontosságú tényező, a kutatási minta reprezentativitása hogyan viszonyul az adott választókerület lakosságához.
A Választási földrajz a nyilvánosságra hozott eredményekből azt a következtetést vonta le, hogy azoknak legalább egy része szinte biztosan manipulált, kozmetikázott adatokat tartalmaz. A másik lehetőség, hogy egyik napról a másikra a fejük tetejére álltak évtizedes statisztikai megfigyelések, de csak szelektíven, pár választókerületben, másokban pedig változatlanok maradtak.
A Vox Populi és a Választási földrajz is abból a megfigyelésből indul ki, hogy bár egy párt (esetünkben a Fidesz) országos támogatottsága elég nagy tartományban ingadozhat, a tapasztalat azt mutatja, hogy a támogatottság területi eloszlása viszonylag stabil marad. Ezt a 2010 óta tartott választásokon az eredmények nagyon szépen mutatták is: attól függetlenül, hogy a Fidesz országos eredménye éppen 44 vagy 54 százalék volt, az egyes választókerületekben elért eredmény ettől való eltérése aránylag állandó maradt mindenhol. Egy példa: Bács-Kiskun 3. számú választókerületében (Kalocsa és környéke) a Fidesz rendre 5-6 százalékkal teljesítette felül az éppen aktuális országos eredményét. Ez az adat a választókerületek nagy részében hasonlóan stabil az elmúlt 10-15 év választásain.
Ha az elmúlt néhány választás adatai alapján viszonylag stabilnak tekinthetjük, hogy a Fidesz egyes választókerületekben mennyire tér el az országos eredményeitől, akkor az Indexen kiszivárogtatott választókerületi információk segítségével egyszerűen meghatározhatjuk, hogy ezek milyen országos szintű Fidesz-eredményeket sugallnak. Ekkor azonban megjelennek a teljesen zavarba ejtő adatok, amelyek értelmezése nehézségekbe ütközik.
Az Orbán által említett 80 fideszes győzelem esetén a választókerületi térkép így festene, amely országos szinten 48%-os fideszes és 37%-os tiszás támogatottságot tükrözne a Választási földrajz modellje szerint. Érdekesség, hogy ekkora előnyt még a legelkötelezettebb fideszes kutatóintézetek sem mérnek manapság; a Nézőpont legutóbbi felmérése 44:39-es arányt mutatott, míg a független intézetek, amelyek nem kötődnek a kormányhoz, már egy ideje stabil, 10 százalékpontos Tisza-előnyt jeleznek. A probléma az, hogy az egyes választókerületek eredményei drámai eltéréseket mutatnak, annak ellenére, hogy az országos Fidesz-eredmény másképp alakul.
A kalocsai választókerületből kiszivárgott eredmények szerint a Fidesz 10 százalékpontos előnyre tett szert. Ugyanakkor, ha a párt valóban 80 választókerületet nyerne, akkor itt 20 százalékpontos vezetés lenne szükséges. Sátoraljaújhely esetében a Fidesz előnye 11 százalékpont, de ahhoz, hogy a 80 megnyert körzetet elérjék, legalább 31 százalékpontos vezetésre lenne szükség. A mátészalkai adatok a legmegdöbbentőbbek: a Fidesz itt csupán 8 százalékponttal áll jobban, miközben Orbán Viktor győzelme 40 százalékpontos előnyt feltételez. Ha tényleg csak 8 százalékkal nyer a Fidesz ezen a környéken, az egy kétharmados többség eléréséhez országos szinten is rendkívüli Tisza-előnyt igényelne a választási statisztikák szerint. Érdekes, hogy a három további, eddig nyilvánosságra hozott adatsorban nem találhatóak hasonló matematikai ellentmondások.
Ezekre az eltérésekre két magyarázat lehet, írja a Választási földrajz: "Vagy olyan elképesztő térbeli átalakulása lesz a szavazótáboroknak, amilyet a '90-es évek óta nem láttunk (ez a kevésbé valószínű), vagy már a Fidesz belső méréseiben is a kétharmados Tisza-győzelem közelében vannak az erőviszonyok, és a nyilvánosságra hozott mérések némelyikét úgy kozmetikázzák, hogy az beleilleszkedjen a narratívába. A számok vagy a matematika világába ugyanis a nyilvánosságra hozott, kormányhoz köthető felmérések egyáltalán nem illeszkednek."
A Telex folyamatosan követi a 21 Kutatóközpont, az Idea, a Medián, a Nézőpont, a Publicus, a Republikon és a Závecz június 9. óta publikált, nyilvánosan elérhető és leginkább összevethető kutatásait. Az egyes kutatások eredményeit a pontokra kattintva lehet megnézni, a vonal pedig a pártok átlagát jelzi. Ez alapján jól megfigyelhető egy általánosabb trend, hogy miként alakult a Fidesz, a Tisza és más pártok támogatottsága az elmúlt időszakban.
