Fedezd fel a lélegzetelállító Majrés utazást a varázslatos Csorba-tóhoz! A libegő utazás során gyönyörű panorámában gyönyörködhetsz, ahogy a fák fölött szállva a természet csodáit élvezed. A Csorba-tó kristálytiszta vizének tükrében a környező hegyek leny

Fedezd fel a természet csodáit: kalandos kirándulások, izgalmas utazások, lenyűgöző túrák, magával ragadó hegycsúcsok, buja völgyek, titokzatos barlangok és történelmi várak várnak rád!
A libegők számomra igazi varázslatot jelentenek! Kényelmes ülésben, szinte hangtalanul siklani a magas fenyők között, miközben a lágy szellő simogatja az arcomat, és a napfény aranyszínű sugarai átjárják a lelkemet – ez valóban különleges élmény. Olyan érzés, mintha a levegőben repülnénk. A lenyűgöző panoráma, amely a lábunk alatt terül el, csak fokozza a csodálatot. Bár tériszonyom van, a libegők sosem okoztak problémát számomra – egészen mostanáig. Az utolsó kirándulásom során, ahogy felfelé haladtunk, a félelem lassan elkezdett mellém ülni, és a lefelé vezető út még hátra volt... De ne hagyja, hogy ez bárkit is elriasszon! A Csorba-tó mellett található libegő a Predné Solisko csúcsához repíti a természetkedvelőket, és az utazás vele valóban felejthetetlen élményt nyújt! Nézzétek meg, milyen csodás!
Hol található? Szlovákia északi vidékén, a lengyel határ szomszédságában terül el, az Eperjesi kerület szívében, a Poprádi járás területén, a Magas-Tátra déli oldalán, közvetlenül Csorbató (Štrbské pleso) települése mellett. Térképen ezt az idilli helyszínt ITT találhatod.
Az úticél megközelítése lehetséges autóval is, de a szerpentinek és a parkolási nehézségek miatt sokkal praktikusabb vonattal utazni. Ha nyugatról érkezel, Liptószentmiklós, míg keletről Poprád felől érdemes indulni. A Csorba település vasútállomásáról fogaskerekű vonattal juthatsz fel, vagy választhatod a "tátrai villamost" is, amely valójában egy villanyvonat, de a helyiek így nevezik. Ráadásul a vonatjegy ára igazán kedvező! :)
Csorbató festői üdülőfalujából kisétálva először a jegypénztárhoz érkezünk, amely a monumentális síugró sáncok szomszédságában található.
Nyáron, a napfényes időjárásban sokan úgy vélik, hogy a libegőzés izgalmas élmény, amit érdemes összekapcsolni egy kellemes túrával. Az információs központban könnyedén beszerezhetjük a helyi tájékoztató anyagokat, ráadásul az épületben mosdó is található, így kényelmesen felkészülhetünk a kalandra.
Mellette pedig szokás szerint nagy térképen áttekinthetjük a túra-útvonalakat, a turista jelzéseket, és a libegő útvonalát is.
Most már elindulhatunk, hogy rátaláljunk a libegőre, ami egy kicsit feljebb található, nem pedig a pénztárnál.
A lanovka alsó állomása csupán egy egyszerű fordítóhely, épület nélkül, csupán a kezelők kis bódéja áll itt, ami a működést biztosítja.
A bejáratnál a mágneskártyánk segítségével léphetünk át a forgó kapun. Egy figyelmeztető tábla hívja fel a figyelmünket arra, hogy ha egyedül érkezünk, érdemes a középső helyet választanunk, nem pedig a széleket. Ha viszont többen vagyunk, ügyeljünk arra, hogy a libegő ülését nagyjából kiegyensúlyozva foglaljuk el.
A beléptető kapu után egy apróbb kapu vár ránk, ami a következő lépésünket jelzi. Mivel a libegő négy üléses, a négy kis kapu mögött könnyedén elrendeződhetünk, hogy kiválasszuk a számunkra legkedvesebb helyet. Ha többen érkezünk, négyes csoportokban is felállhatunk, amíg a következő ülés megérkezik.
A kis ajtók csupán akkor nyílnak meg, amikor az előző találkozó már véget ért, és közeledik a következő.
Általában a libegők környékén jól láthatóan jelezve van, hogy hol érdemes megállni, hogy az ülés pontosan a megfelelő helyre érkezzen. Nos, itt a felfestés igazán figyelemfelkeltő és egyértelmű...
És ha a megfelelő helyen belehuppantunk a libegő ülésébe, már csak a lábtartót kell lehajtani, és kezdődhet a hangtalan suhanás a fák között.
Az alsó állomás 1386 méteres tengerszint feletti magasságban található, innen indul a libegő a Predné Solisko csúcs közelébe.
De mi is valójában ez? Ez egy egysebességes ülőlift, más néven libegő. A folyamatosan mozgó drótkötélpályán számos négyfős ülőke kering, amelyek szorosan rögzítve vannak a drótkötélen, lehetővé téve a kényelmes és élvezetes utazást a magasban.
Egy kisebb hátránya az, hogy az ülőkék rögzítettek, beleértve a visszafordító szakaszt is. Ennek következtében a felvonó utazósebessége némileg csökkentett, ami szükséges a biztonságos ki- és beszálláshoz. Ugyanakkor ez a megoldás előnyöket is rejthet magában, hiszen így hosszabb ideig élvezhetjük a libegőzést és a fák koronái között való lebegést.
Márpedig az nagyon jó dolog! Hangtalanul suhanni a hatalmas fenyők lombja között, hallgatni a madárcsicsergést, a szél zúgását, élvezni a repülést - fantasztikus érzés! :)
Egy kis meglepi, hogy bár fölfelé libegőzünk, mégis a libegő útja itt lefelé fordul, átlibeg egy völgy fölött, hogy aztán ismét fölfelé induljon.
A völgy mélyén a fenyők hirtelen összeszűkülnek, és a magas fák helyett csak alacsonyabbak állnak. Ahogy haladunk előre, egyre közelebb kerülünk az erdő határához, és már érződik, hogy magasan járunk.
A másik oldalon pedig csodálatos panoráma nyílik a Solisko csúcsára, ahol a csúcskereszt büszkén áll a magasban.
És, hogy mikor ült mellém a majré? Hát nagyjából ezen a környéken. A fotó természetesen nem adja vissza, de egyre magasabbak lettek az oszlopok, vagy csak az egyre alacsonyabb fenyők miatt tűntek annak, és a jobb oldalon egy mély völgy húzódott alattunk, amitől még magasabbnak éreztem a libegőt.
Nyilván nem volt olyan borzalmas (ha visszatekintek rá), de abban a pillanatban egy furcsa nyugtalanság fogott el, ahogy észrevettem, hogy a mély völgy peremén haladunk. Már nagyon sóvárogtam, hogy minél hamarabb elérjük a biztonságos földet, és végre szilárd talajra léphessek.
Nem kellett sokáig várakozni, hiszen innen már csupán egy karnyújtásnyira volt a felső állomás. Valójában ez is csupán egy fordulópont, ahol épületet nem találni a libegőhöz.
Az utolsó oszlop már egészen alacsony, és tábla jelzi rajta, hogy most már lassan nyithatjuk a lábtartót, hogy majd időben ki tudjunk ugrani az ülésekből.
A libegő nem áll meg, így menet közben kell felugranunk, és a felfestett nyilak szerint elhagyni az üzemi területet. Az oszlopon található kis kék tábla pedig arra figyelmeztet minket, hogy ez nem csupán egy egyszerű felvonó, hanem egy sífelvonó, hiszen az a bizonyos irányt jelzi, amerre sílécekkel folytathatjuk az utunkat.
A libegő felső állomása 1814 méteres magasságban található, innen már csodálatos kilátás tárul elénk majdnem minden irányba.
Csorbató üdülőfalujának varázslatos panorámája tárul elénk, ahol a kristálytiszta tó partján impozáns szállodák sorakoznak, míg a hegyoldalból kiemelkedő síugró sáncok lenyűgözően dominálják a tájat. A táj szépsége és a sportolás lehetősége egyedülálló élményt nyújt a látogatóknak.
A felső állomás mellől számtalan túraút indul. A legnépszerűbb persze a Solisko csúcsra felvivő szerpentin. Kb. 1 óra alatt lehet felmászni a 2117 méter magas csúcsra. Ez a Szoliszkó gerinc első kiemelkedése. Onnan tényleg 360 fokban csodálhatjuk meg a környező tájat.
A libegő állomása mellett felfedezhetünk egy tágas teraszos éttermet, ahol ínycsiklandó pizzák várják a látogatókat. Miután alaposan gyönyörködtünk a panorámában a csúcson, kezdetét veheti a lefelé vezető kalandunk.
A felső állomásnál se ki-, se beengedő kapu nincs. Még el is gondolkodtam, hogy nahát, lefelé ingyen van a libegő? (De nem... alul derült ki, hogy kijutni viszont csak a jeggyel lehet.)
A libegőzés során a lefelé vezető út mindig lenyűgöző élményt nyújt, hiszen ahogy haladunk, a táj fokozatosan kibővül előttünk, és lehetőségünk nyílik elmerülni a lélegzetelállító panorámában.
Aztán ismét jön egy kis majré, mert a hegyoldal erősen lejt a bal oldalon, de hamar túl lehet lenni rajta. Érdemes inkább a távoli tájat figyelni és a szállodákat meg a tavat csodálni. :)
Természetesen, nehéz figyelmen kívül hagyni, hogy egy elég meredek lejtőn haladunk, de némi izgalomra szükség van az utazás során. Hamarosan elérjük a völgy mélyét, és aztán újra felfelé vesszük az irányt – pedig most éppen lefelé tartunk... Értitek, miről beszélek? :)
A libegő építése 2002-re datálható, és az utasok számára a felemelkedés közel 7 percnyi izgalmas élményt kínál.
Ahogy a fák egyre csak nőnek, újra elérünk a fenyőerdő varázslatos világába. Amint a fák teteje a fejünk fölé emelkedik, a drótkötélpálya magassága már nem tűnik olyan félelmetesnek.
Nyáron a forgalom viszonylag enyhe, azonban a síszezon beköszöntével a látogatók száma jelentősen megnövekszik. A libegő óránként 1600 fő szállítására képes, ami igencsak impozáns kapacitásnak számít.
És hamarosan vissza is érkezünk az alsó állomásra, sajnos hamar végetér a kellemes repülés.
A technikai információk a www.lift-world.info oldalról származnak.
Tehát nem elhanyagolható, mikor és hogyan szerzünk be a jegyeket, hiszen jelentős eltérések lehetnek, főleg ha több jegyet vásárolunk. Az online jegyvásárlás során egy adott napra lehet előre jegyet venni, és függetlenül az időjárási viszonyoktól, csak ezen a napon látogathatunk el a helyszínre. Ezzel szemben a pénztárban történő jegyvásárlás előnye, hogy a kirándulásról akkor hozhatunk döntést, amikor már a helyszínen vagyunk, figyelembe véve az aktuális időjárást.
Ha valaha is erre kalandoztok, ne felejtsétek el felfedezni a misztikus nevű Štrbské pleso-t, más néven Csorbatót, amely a klímás üdülőhelyek egyik gyöngyszeme! Itt télen és nyáron egyaránt varázslatos élmények várnak rátok. Mindenki megtalálhatja a számára legkedvesebb kikapcsolódási formát: vágyhattok a csendes pihenésre vagy éppen egy felejthetetlen bulira, lehetőségetek nyílik aktív túrázásra, wellness kényeztetésre, sőt, akár fitt életmódra is! Az ízlelőbimbóitokat is kényeztethetitek, hiszen a helyi kulináris csodák éppúgy elérhetők, mint a gyorsan bekapható finomságok. És ne feledkezzünk meg a remek sörökről, a vásárlás öröméről és a friss, tiszta levegőről sem, ami igazi felüdülést nyújt a testnek és a léleknek. Itt mindenki megtalálja a számításait!
Erdő, patak, tó, hegy, libegő, mi kellhet még? Ja vonat! Na abból is van választék. :)