Macron "Franciaországának" lakói fokozott figyelemmel és tudatossággal néznek szembe az antiszemitizmus régi szellemeivel.
Emmanuel Macron, a francia elnök, szombaton bejelentette, hogy július 12-e nemzeti emléknappá lép elő, tisztelegve Alfred Dreyfus előtt, akit a 19. század végén alaptalanul vádoltak hazaárulással. Macron hangsúlyozta, hogy ezen a napon emlékezni fogunk Dreyfusra, az igazságszolgáltatás és az igazság győzelmére a gyűlölet és antiszemitizmus ellen. Az első hivatalos megemlékezést 2026-ban tartják majd, amikor is a Semmítőszék 120. évfordulóját ünneplik, hiszen 1906-ban végül felmentették Dreyfust a vádak alól és visszahelyezték a hadsereg kötelékébe. Macron kifejtette, hogy Dreyfus és mindazok, akik az ő nevében a szabadságért, egyenlőségért és testvériségért küzdöttek, továbbra is példaként szolgálnak, inspirálva a jövő nemzedékét. Dreyfus ügyét a francia igazságszolgáltatás egyik legnagyobb tévedésének tartják. A százados ellen indított per azzal a váddal kezdődött, hogy kémkedett a németeknek, és a "Dreyfus-ügy" mára a francia antiszemitizmus elleni harc jelképévé vált. 1894-ben Dreyfust hazaárulásért elítélték, és hamis vádak nyomán a francia-guyanai Ördög-szigetre száműzték, mely vádakat a korabeli antiszemitizmus táplált. Macron figyelmeztetett, hogy a 20. század elején és közepén a Dreyfus-ellenes és antiszemita tendenciák soha nem tűntek el teljesen. "Mindig ébernek és kitartónak kell lennünk a gyűlölet által vezérelt régi antiszemita démonokkal szemben. Ma, talán még inkább, mint valaha" – tette hozzá. A belügyminisztérium adatai szerint 2025 januárja és májusa között 504 antiszemita cselekményt regisztráltak Franciaországban, ami 24%-os csökkenést mutat az előző évhez képest, ám még mindig duplája a 2013-as év hasonló időszakának. A francia Nemzetgyűlés pedig június 3-án posztumusz dandártábornoki rangra emelte Dreyfust, ezzel 130 évvel elítélése után véglegesen befejezve rehabilitációját.
