Lillafüred - varázslatos titok az éj sötét ölelésében.
A Bükk keleti csúcsainak ölelésében, a Szinva és a Garadna patak völgyében rejtőző Lillafüred nem véletlenül szerepel Magyarország hét csodája között. Ez a festői tájon fekvő üdülőhely, melyet a hirtelen emelkedő hegyek vesznek körül, nem csupán természeti szépségeivel bűvöl el, hanem gazdag történelmi örökségével is. A helyi házak, kertek és sétányok mind-mind mesélnek a régmúlt időkről. Merem állítani, hogy a látogatók többsége, körülbelül 98 százalék, csak a nappali arcát ismeri ennek a varázslatos helynek, de Lillafüred éjjeli szépsége is megér egy felfedezést, hiszen az éjszakai fények és a csillagok fénye új dimenziót ad a tájnak, így igazi különlegességgé válik.
Lillafüred, Miskolc gyönyörű városrésze, könnyedén elérhető autóval, tömegközlekedéssel, vagy akár egy izgalmas gyalogtúra keretein belül az erdőn át. Bár hivatalosan csak egy városrész, a látogatók számára olyan élményt kínál, mintha egy teljesen új világba lépnének: lélegzetelállító vízesések, impozáns hegyek, titokzatos barlangok, színes virágos kertek és parkok, valamint egy festői tó és egy romantikus kastély várja az ide érkezőket. A Bükk gyöngyszemének tartott üdülőhely nem csupán a turisták körében népszerű, hanem a természetkedvelők, túrázók és fotósok szívét is elrabolja. Ez az egyedülálló helyszín tökéletesen ötvözi a múlt emlékeit a jelen szépségeivel, miközben lehetőséget teremt a pihentető kikapcsolódásra – legyen szó aktív felfedezőutakról, romantikus sétákról, vagy csupán a tóparton való csendes álmodozásról.
Lillafüred varázsa minden évszakban más-más formában bontakozik ki: tavasszal színek kavalkádjával ékesíti a tájat, nyáron pedig kellemes hűsölést kínál a fák árnyékában. Ősszel az arany- és vörös árnyalatokkal festi meg a környezetét, míg télen, hófehér takarója alatt, mesebeli, de kissé zord világot teremt. De nem szükséges az évszakok váltakozását várni ahhoz, hogy Lillafüred elbűvölő oldalát felfedezzük; elég csupán megvárni, amíg a napkorong a Bükk csúcsai mögé süllyed, és az est leszáll. Ilyenkor a táj egy új, titokzatos köntösbe bújik, amely csak arra vár, hogy felfedezzük.
Nappal Lillafüred vibráló életet sugároz, a Palotaszálló környéke hemzseg a turistáktól, és a vízesés melletti függőkertben a látogatók elengedhetetlenül megörökítik a varázslatos pillanatokat. Ám ahogy a nap lemegy, és a fák sötét árnyékokat vetítenek a Bükk erdeinek mélyére, a Hámori-tó vízének fodrai csupán a csillagok gyengéd fényében tündökölnek. Ekkor a hely egy másik, titokzatosabb, csendesebb és mélyebb arca tárul elénk. Az éjszakai séta Lillafüreden nem csupán egy program, hanem egy felejthetetlen élmény, amely az érzékekre és a lélekre gyakorol varázslatos hatást.
A nappal zajai lassan elhalkulnak, helyüket átveszi a patak csobogása és a távolban neszező erdő misztikus hangjai.
Éjszaka sétálni itt olyan, mint egy hosszan tartó, megnyugtató lélegzetvétel. Azok, akik egyszer megtapasztalják, sosem tudják kitörölni emlékeik közül.
A természet zenei dallamai, a táj rejtélyes varázsa és a béke harmóniája együttes erővel alkotják meg azt a csodát, amit a nappali világban ritkán élhetünk át.
Amikor a Palotaszálló környékén sétálunk, a díszkivilágítás varázslatos fényjátékot teremt, amely sejteket formálva emeli ki az épület neoreneszánsz íveit és részleteit.
úgy fest, mintha egy tündérmese díszlete lenne.
A függőkert ösvényei és a vízesés éji köntöse is különleges élményt nyújt a félhomályban, de a Hámori-tó vízén pihenő csónakok, a fények tükörképe és a vasútállomás környékén álló famatuzsálemek sziluettje is nyugalmat sugárzó.
A Palotaszálló és az Anna-barlang között elterülő lépcsőzetes függőkert Lillafüred szívében található, és Magyarország egyik legértékesebb természeti és kertészeti kincse. A kert már a kezdetektől fogva lenyűgöző látványt nyújtott, de az elmúlt évtizedben végrehajtott alapos felújítás során újabb varázslatos elemekkel gazdagodott. A teraszokat friss gyep borítja, míg a szalagágyak és virágos parterek színesítik a tájat. A gondosan megtervezett buxus-labirintusok szigorú geometriai formáikkal még inkább felerősítik a kert egyedi karakterét, lehetővé téve a látogatók számára, hogy egy kis ízelítőt kapjanak a múlt csodáiból.
A kert területén található, úgynevezett sziklakibúvások felszínén a tájhonos, lágyszárú növények megmaradtak, továbbá
a kerttervezőkben erős szándék volt a táj bükki szurdokerdei vegetációjának megidézésére,
A Bükk hegység varázslatos tájain számos jelentős természetvédelmi érték található, amelyek közé tartozik egy sor különleges, hideg időszaki maradványnövény is. Ilyen például a gyönyörű sárga ibolya, a ritka havasi ikravirág és a jellegzetes poloskaszék. Ezen kívül a párás, hűvös klímát kedvelő páfrányfajok, mint a karéjos vesepáfrány és a gímpáfrány, szintén otthonra lelnek ebben a lenyűgöző környezetben. A Bükk nem csupán a természet szerelmeseinek igazi kincsesbányája, hanem a biodiverzitás megőrzésének szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír.
E területnek főleg a madárvilága jelentős, amelyből a Szinva-és Garadna patakok folyása mellett gyakran előforduló, de országos viszonylatban igen ritka hegyi billegetőt érdemes említeni, valamint a korábban a vadszőlővel befuttatott szálló falain telente feltűnő hajnalmadarat, amely az egyik legszebb és ugyancsak legritkább madárfajunk. Itt a természettel való bensőséges találkozás lehetősége minden évszakban csodás élményeket kínál a látogatók számára. A függőkert az év minden napján, 0-24 látogatható, a közvilágításnak köszönhetően az esti, éjszakai órákban is páratlan szépségű.
A bükki eredésű, közel húsz kilométer hosszú Szinva-patak kelet-nyugati irányban szeli át Miskolcot, majd a Sajó folyóba torkollik. A patak mai, ismert medre azonban csak a Palotaszálló építéséhez kapcsolódó munkálatok során alakult ki. Régi felvételeken és térképrészleteken még jól látható, hogy a Garadna-patak által is táplált tó déli oldalán több forrás, valamint a Szinva vize is hozzájárult a tó vízellátásához. A tó északnyugati végében alakították ki azt a zsilipet, amelyen keresztül a víz egy kis mesterséges zuhatagon, az úgynevezett "kis vízesésen" át távozott, és folytatta útját a település felé.
1928-ban, a Palotaszálló körüli park megújításának keretében a Szinva folyó új, formás medret kapott, mely szebbé tette a környezetet.
Az új meder egy sziklafalról való, 20 méteres zuhanással hozta létre a ma ismert "nagy vízesést", amely ezzel hazánk legmagasabb, de emberkéz által alakított vízesésévé vált. Azóta a Szinva-forrást bekapcsolták Miskolc ivóvízhálózatába is, így a patak vízhozama erősen függ az időjárástól. Szárazabb időszakokban, különösen nyáron, a felső szakasz akár ki is száradhat. A turisztikai szezonban ezért a Hámori-tóból szivattyúval biztosítják a vízesés látványos működését még aszályos időben is. A vízesés nemcsak tavasszal, hóolvadáskor látványos: télen a megfagyott zuhatag jégcsapjai különleges élményt nyújtanak, és gyakran szolgálnak témául a fotózás szerelmeseinek.
Lillafüred és környéke igazi kincseket rejt a barlangok világában. A híres Anna-barlang, amely a gyönyörű függőkertek szomszédságában helyezkedik el, nem az egyetlen izgalmas látnivaló. A Szent István-cseppkőbarlang, amelynek régi neve Kutyalyuk, szintén népszerű célpont a látogatók körében. A legenda szerint 1913-ban egy kutya esett bele a barlang fölött található, 15 méter mély nyílásba, és hosszú napokig hallatszott az ugatása. A helyi lakosok figyeltek fel a hangokra, és végül két fiatalember, bátorságukat összeszedve, kötélen leereszkedett a mélybe, hogy megmentsék a hűséges állatot. Ekkor fedezték fel a barlang bejáratát, amely azóta is izgalmas felfedezések színhelyévé vált.
Az István-barlang első felfedezője Kadic Ottokár volt, aki jelentős lépéseket tett a barlangi kutatások terén. A Szeleta-barlangban 1906 és 1913 között végzett ásatások során kiderült, hogy a Kárpát-medence a jégkorszak alatt sem volt lakatlan, ami ellentmondott a Bársony-házi "szakócák" felfedezése előtti nézeteknek (1891). A Szeletában nem csupán barlangi medvék és más jégkori emlősök csontjait tárták fel, hanem tűzhelyeket és pattintott kőeszközöket is, amelyek között a babérlevél és a fűzfa levél formájú lándzsahegyek különösen figyelemre méltóak. Ezek a felfedezések hozzájárultak a nemzetközileg is elismert Szeleta-kultúra megkülönböztetéséhez, amely a korai emberi élet gazdag örökségét tükrözi.
A csodálatos táj, a lebegő függőkert, a Hámori-tó, valamint a hatalmas erdőségek mind különböző módon, de egyformán megérintik az embereket. E varázslatos környezet ihletet adott költőknek, színészeknek és filmrendezőknek egyaránt, akik műveikben tükrözték vissza a táj szépségét. Számos jelentős irodalmi alkotás született itt, köztük József Attila ikonikus és lenyűgöző szerelmes verse, az Óda, amely 1933-ban íródott Lillafüreden, ahol az Írók Gazdasági Egyesülete első írótalálkozójára gyűltek össze a művészek.
1934-ben itt forgatták a Meseautót, mely hazánk egyik legismertebb zenés, romantikus vígjátéka olyan művészek szereplésével, mint Perczel Zita, Kabos Gyula, Tolnay Kári, Gózon Guyla vagy éppen Gombszögi Ella. Ezzel az egy filmmel azonban nem zárult le a Palotaszálló filmes "karrierje".
Itt rendezték meg Kristóf István igazgatása alatt az első magyar Nemzeti Filmhetet (1938. július 3-11.). Olyan színészek, rendezők, írók és zeneszerzők vettek részt a rendezvényen, mint Tolnay Klári, Turay Ida, Fényes Szabolcs, Páger Antal, Zilahy Lajos vagy Fedák Sári. 1939 júniusában megrendezték a második filmhetet, majd a záró napon meghirdették a harmadikat is, de ez már nem valósulhatott meg.
Évtizedekkel később Lillafüred varázslatos tájai adtak otthont az 1970-ben készült, nemzetközi szinten is elismert magyar film, a Szindbád egyes jeleneteinek. Különösen emlékezetes pillanat, amikor Latinovits Zoltán, a film főszereplője, a Hámori-tó jegén korcsolyázik szerelmével, Fruzsinával, akit a tehetséges Nagy Anna formált meg. Lillafüred és környéke a 21. században sem veszítette el filmtörténeti jelentőségét; a 2004-es Magyar vándor és A miskolci Bonnie és Clyde című alkotásokban is felbukkantak e csodás tájak, tovább erősítve a helyszín filmes örökségét.
Lillafüred varázsa mindenkit elbűvöl. Legyen az napfényes délelőtt vagy csillagfényes éjszaka, a település minden évszakban más-más arculatát mutatja, mindig új élményeket kínálva. A Bükk gyöngyszeme nem csupán egy röpke látogatásra hívogat; e csodás helyszín bőséges történelmi és természeti kincseket rejt magában. Csónakázás a Hámori-tó tükröződő vízén, a kisvonattal való döcögés, a Zsófia-kilátó meghódítása, vagy a titokzatos barlangok felfedezése mind izgalmas kalandok, amelyek várnak ránk. A közeli őskohó látogatása, a Bükk-fennsík túrázása, libegés a Fehérkőre, valamint legendák és mesék nyomába eredve felfedezni a tájat – mindezek a lehetőségek gazdagítják Lillafüred varázslatos világát. Az itt lélegző friss levegő pedig nem csupán a testet, hanem a lelket is felüdíti; ezért érdemes ezt a páratlan élményt felfedezni és magunkévá tenni.
Nyitóképként egy varázslatos pillanat tárul elénk: a Palotaszálló parkja, melyet az esti fények ölelnek körül. A lenyűgöző látványt Demecs Norbert, a Demecs Norbi túrái fotósorozatának keretében örökítette meg.
