Grönland mezőgazdasági tevékenységei jelentősen eltérnek a tradicionális értelemben vett mezőgazdaságtól, amelyet más országokban ismerünk. A sziget zord éghajlati viszonyai és a legtöbb területet borító jégmezők miatt a mezőgazdaság itt meglehetősen korl
A Grönland név a "zöld föld" jelentésével bír, bár a valóság az, hogy a sziget területének csupán 15 százaléka borított zöld növényzettel. Érdekes módon a névadás mögött egy korai marketingstratégia húzódik meg, amely arra törekedett, hogy vonzóbbá tegye a területet a telepesek számára.
A nevet a 10. században Vörös Eric, a híres felfedező adta a szigetnek, miután ő volt az első, aki rátalált. Célja az volt, hogy a norvégokat is letelepedésre ösztönözze, így tudatosan választotta a névadást, hogy felkeltse az érdeklődést. Így született meg Izland neve, amely a Jégország ellentéteként vonzotta a kalandvágyó telepeseket.
Grönland gyarmatosítása során a növénytermesztés első kísérletei már megkezdődtek. A vikingek, akik felfedezték a szigetet, magukkal hozták az árpát, ami új lehetőségeket nyitott meg a telepesek előtt. Az akkori időjárási körülmények állítólag kedveztek a kenyérsütésnek és a sörkészítésnek is. A kutatók azonban még mindig nyomozzák, hogyan tudtak a középkorban, a szigeten uralkodó speciális körülmények között, még ha csupán kis területen is, gabonát termelni.
A burgonya termesztése csupán korlátozott mértékben zajlik, és a nagyüzemi termelés teljesen hiányzik. Helyette inkább kisebb, önellátó gazdaságok működnek, amelyek saját igényeik kielégítésére fókuszálnak.
A halászat viszont meglehetősen fejlett a szigeten, ezért nagyon fontos helyet foglalnak el a lakosok étrendjében.
A grönlandi mezőgazdaság alapját a juhtenyésztés alkotja, a szigeten körülbelül 50 aktív gazdaság működik. A sajátos éghajlati viszonyok miatt a legeltetési időszak rendkívül rövid, így a juhok táplálkozásában kiemelkedő szerepet játszik a széna. A takarmányellátás több mint 50%-a importból származik, ami jelentősen megemeli a termelési költségeket. Érdekes megemlíteni, hogy a szántóföldi művelés szinte kizárólag takarmánytermesztésre korlátozódik. 2014-ben körülbelül 1000 hektáron folyt a termesztés, míg nyáron a természetes legelők akár 240 000 hektáros területet is magukba foglalnak, beleértve a hegyvidéki lejtőket és a művelésre alkalmatlan területeket.
Bár a termelés mértéke alig meghaladja a jelképes szintet, a grönlandi mezőgazdaság meglepően fejlett gépesítettséggel büszkélkedhet.
Grönland élelmezésbiztonsága teljes mértékben a külső ellátástól függ. Folyamatban vannak azonban olyan projektek, amelyek célja a sziget élelmiszer-önellátási kapacitásának növelése.
Érdemes megjegyezni, hogy a Grönland lehetséges mecenatúrájáról szóló jelenlegi elképzelések nem újak.
Az Egyesült Államok azonban akkor még a frissen vásárolt Alaszkával volt elfoglalva. Valószínűleg sikerült volna pénzt találni egy ilyen nagyszabású tranzakció finanszírozására, de az ötlet jelentős társadalmi és politikai ellenállásba ütközött. Egyébként akkoriban az amerikaiak Izland megvásárlását is fontolgatták. A téma a második világháború után ismét felvetődött. A tét azonban többek között a természeti lelőhelyek, a nyersanyagok és az egész Északi-sarkvidék és az Atlanti-óceán északi része feletti ellenőrzés volt. Grönland esetében senkit sem érdekel a mezőgazdaság.
