Lemondott pozíciójáról az Országos Bírói Tanács elnöke, miután megállapodást kötött a kormánnyal.

Szabó Péter 2024. január 30-án lépett be az Országos Bírói Tanács élére, amikor is megválasztották elnökévé. - Fotó: Bődey János / Telex

Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke kedden lemondott tisztségéről a rendkívüli ülés keretein belül. Azonban a tanács tagjaként továbbra is aktívan részt vesz a munkában – értesült a Telex két független forrásból.

Szabóról azután tartottak kedden bizalmi szavazást, hogy a kormány új igazságügyi reformja miatt a bírók egy része a függetlenségét félti, zsarolást, politikai nyomásgyakorlást emleget, egy kiszivárgott belső beszélgetés szerint viszont Szabó Péter azt mondta: nem volt lehetőségük beleszólni a kormánnyal létrejött megállapodásba, és ha nem engedtek volna a minisztériumnak, nem lett volna fizetésemelés. A bírói függetlenségről pedig úgy fogalmazott: lehet ugyan miatta kényeskedni, de a megállapodást el kellett fogadni.

A bizalmi szavazás kezdeményezését öt bíró - Félegyházi Megyesy Fatime Mária, Hild Ágnes, Kardos Dóra, Kozlovzky Ágnes és Nagy István András - indította el az elnökük ellen.

A bírói önigazgatás legfontosabb testülete, az Országos Bírói Tanács, november 20-án megszavazta az igazságügyi minisztérium által benyújtott, nagy vitákat generáló javaslatot. Ez a tervezet több mint 130 milliárd forintnyi forrást irányoz elő a bírók és az igazságügyi dolgozók béremelésére, de a támogatásért cserébe a bírói vezetőknek el kell fogadniuk bizonyos szervezeti reformokat. Az egyik javasolt változtatás lehetővé tenné, hogy a bírók akár 70 éves korukig is folytathassák hivatali tevékenységüket, miközben az alsó korhatárt 35 évre emelnék a bírói kinevezések esetén. A kormány tervei között szerepel az is, hogy a külsős pályázók számára kedvezőbbé váljon a rendszer, mivel a kinevezések során nagyobb hangsúlyt helyeznének a különböző jogi területeken szerzett tapasztalatokra.

A megállapodás a Tuzson Bence által vezetett Igazságügyi Minisztérium, valamint az igazságügyi szervezetrendszer három szereplője, az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria és az Országos Bírói Tanács (OBT) között jött létre. Ez azért volt meglepő, mert az OBT korábban többször került konfliktusba az igazságszolgáltatás függetlensége miatt az Országos Bírói Hivatallal, amit azért hozott létre a kormány 2011-ben, hogy növelje befolyását az igazságszolgáltatásban.

A Magyar Bírói Egyesület (Mabie), amely a bírók és igazságügyi szakemberek érdekeit képviseli, már az alkut ünneplő napján heves kritikát fogalmazott meg. Szerintük az egyezség komoly veszélyt jelent a bírói függetlenségre. A szervezet honlapján több mint száz, névvel és titulussal ellátott tiltakozó nyilatkozatot tettek közzé, melyekben bírók, fogalmazók és bírósági titkárok fejtették ki véleményüket az ügy kapcsán, részletezve, miért utasítják el a megállapodást.

Beszédes, hogy maga az OBT is megosztott volt a kérdésben: a 15 fős testület 14 választott tagja közül ugyanannyian ellenezték, mint ahányan támogatták a megállapodást, utóbbi táborba tartozott az OBT elnöke is. Így végül Varga Zs. András, a Kúria elnökének szava döntött, aki hivatalból tagja az OBT-nek. Nem meglepő, hogy a Kúria elnöke támogatta a kormány ajánlatát, hiszen maga is aláírta a négyoldalú megállapodást. Korábbról tudható: az ítélkezési tapasztalattal nem rendelkező Varga Zs. András a Fidesznek köszönheti, hogy egyáltalán kúriai elnök lehetett.

A helyzet súlyosságát jól tükrözi, hogy Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának tanácselnöke és a Res Iudicata Egyesület elnökségi tagja, a kormány és az Országos Bírósági Hivatal (OBT) közötti megállapodás következtében lemondott bírói pozíciójáról. Laczó több mint két évtizede szolgálta a jogrendszert, és ő vezette azt a pert is, amely a korrupcióval vádolt korábbi fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György ügyét tárgyalta. „Mindig hitelesen és meggyőződéssel hoztam döntéseket. Sajnos az az igazságszolgáltatás, amelynek elkötelezett támogatója voltam, mára már nem létezik. Más lehetőségem nem lévén, ma lemondtam a bírói tisztségemről” – fejtette ki a döntésének okát.

Mert már önmagában az kikezdi a függetlenségüket, hogy csak abban az esetben kapják meg a régóta várt fizetésemelést, ha belemennek a kormány által tervezett reformokba. A tiltakozó bírók azzal érvelnek, hogy az igazságszolgáltatás függetlenlenségét biztosító bérrendezés nem lehet alku tárgya, nem köthető semmilyen feltételhez.

Szintén politikai nyomásgyakorlásra utal, hogy a megállapodás titokban és rohamtempóban készült. A HVG információ szerint az OBT-tagok és a Magyar Bírói Egyesület is csupán két nappal a november 20-ra összehívott ülés előtt kapták meg a végleges tervezetet. Az is aggodalomra adhat okot, hogy a megállapodás semmiben nem akadályozza meg abban a kormányt, hogy aztán olyan jogszabállyal álljon elő, amilyennel akar. Ezt gyakorlatilag Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke is elismerte, amikor arról kérdezték, milyen jogi ereje van a megállapodásnak.