Kövér László szavaival élve, napjaink társadalmi diskurzusában két jelentős értékrend feszül egymásnak: az egészséges, normális szemlélet és az aztól eltérő, abnormalitást képviselő nézőpontok.

A politikai élet és a szélesebb közélet kaotikus zajában ma sincs megbízhatóbb szellemi támpont, mint a józan ész - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke a pénteken megrendezett első Magyar-Német Ifjúsági Parlament ünnepélyes plenáris ülésén, az Országház falai között.

Kövér László szavaiból kiderül, hogy a nyugati kultúra és civilizáció fundamentuma a józan ész, ám az utóbbi időszakban "kíméletlen tudatipari támadások" célkeresztjébe került, amelyek a józan ész fogalmát próbálják túszul ejteni és újraértelmezni. A házelnök hangsúlyozta, hogy a nyugati politikai tájképen egyre inkább elmosódnak a hagyományos politikai ideológiák, mint a jobboldali, baloldali vagy liberális jelzők, és a politikai nézetek az eddigi kategóriák, mint a jobbközép vagy balközép, már nem alkalmasak a beazonosításra. Jelenleg két domináns értékrend csap össze: a normalitás és az abnormalitás. Kiemelte, hogy az európai politikában az abnormalitás egyre nagyobb teret hódít, és egyre inkább próbál dominálni, olyannyira, hogy már a normalitás létezésének jogát is megkérdőjelezi.

Kövér László a fiatalokhoz szólva hangsúlyozta: ha azt akarják, hogy a szabadság és a demokrácia, amelybe beleszülettek, "érvényesíthető jog" maradjon, akkor a józan eszükre támaszkodva kell megtalálniuk a jó válaszokat az európai jövőt meghatározó fontos kérdésekre. A házelnök a jelenlegi európai politikát meghatározó "égető ügyek" között említette a háború, az illegális migráció, a klímavédelem, a genderelmélet vagy a demokrácia értelmezésének kérdéseit. Azt is javasolta a fiataloknak, hogy a kérdésekre adandó válaszokat ne a virtuális világban keressék, hanem a hús-vér közösségekben. Megjegyezte: a személyes tapasztalati tudás közelebb visz a valósághoz, mint minden egyéb információ, különös tekintettel a sokféle érdekek és az algoritmusok által manipulált médiaközlésekre.

Az Országgyűlés elnöke felidézte: a második világháború után a működő demokrácia valósága emelte magasba Németország nyugati felét, és a demokrácia eszménye tartotta a lelket Németország keleti felében és Magyarországon is. "Tragikus lenne, ha a XXI. században Európát - benne Németországot és Magyarországot -, bármilyen erő képes lenne letéríteni a demokrácia és a józan ész útjáról" - állapította meg. "Önökön és európai kortársaikon múlik, hogy a jövőben meg tudják-e védeni mindazt, amiben a szüleik és nagyszüleik hittek, és amiért megdolgoztak" - mondta a jelenlévőknek.

Knut Abraham, a Német Szövetségi Parlament tagja, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke, a "Deutsch-Ungarisches Jugendwerk e.V." elnökségi tagja nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy részt vehet az ifjúsági fórumon, ami szavai szerint nagyon fontos a német-magyar kapcsolatok szempontjából, új dimenziót adva hozzá ehhez a partnerséghez.

A demokrácia valódi működése a demokraták elkötelezettségén múlik, különösen azon egyénekén, akik készek felelősséget vállalni - hangsúlyozta. Kiemelte, hogy létfontosságú eszmét cserélni és vitázni az Európai Unió szerepéről, a migrációval kapcsolatos kérdésekről, a társadalmi problémákról, és nem utolsósorban a háború és béke dilemmájáról, amely Oroszország Ukrajna ellen irányuló agressziója nyomán Európára nehezedik. Knut Abraham hangsúlyozta, hogy személyesen is sok szállal kötődik Magyarországhoz, hiszen a nyolcvanas évek vége óta különböző pozíciókban dolgozik a kétoldalú kapcsolatok erősítésén. A fiataloknak azt üzenete, hogy a parlamenti képviselői szerep nagyszerű lehetőség, de egyben óriási felelősség is. A kompromisszumok keresése során elkötelezett és szenvedélyes munkát kell végezni, mindig szem előtt tartva, hogy azokat képviseljük, akik bizalmat szavaztak nekünk - tette hozzá.