Kínában készülődik a világ legnagyobb hadihajója, amely nem csupán méreteivel, hanem félelmetes erejével is lenyűgöző. Egy igazi óriás, ami a tengerek urává válhat, és a haditengerészet technológiai fejlődésének új mérföldkövét jelképezi. Ez a monumentáli

Megkezdődött az egyelőre csak 004-es típusúnak nevezett szuperhordozó építése a kínai Dalian hajógyárban. Az új hadihajó az amerikai flotta Ford osztályának riválisa lesz, és megváltoztathatja az erőviszonyokat a Csendes-óceán térségében.

Kína megkezdte a negyedik repülőgép-hordozója, a nukleáris meghajtású Type 004 építését – jelentette az Army Recognition helyi forrásokra hivatkozva. A portál információi szerint a mérnökök célja egy olyan hajó létrehozása, amely képességeiben a USS Gerald Fordhoz hasonlítható, sőt, akár azt is felülmúlhatja. A Type 004 hossza 330-340 méter között mozog, míg a Gerald Ford 337 méter hosszú. A két hajó vízkiszorítása szintén hasonló, de a becslések szerint a kínai hordozó 100 ezer tonnával szemben 110-120 ezer tonnás vízkiszorítással rendelkezhet, így túlszárnyalva amerikai riválisát.

A népi felszabadító hadsereg haditengerészeténél ez lesz az első nukleáris meghajtású felszíni egység. (Atom-tengeralattjáró ugyanis már van a kínai flottánál.) A Type 004-est két Longwei nyomottvizes reaktor látja majd el 450-500 megawattnyi árammal, ami a hajtóművek mellett a repülőgépek indítására szolgáló, elektromágneses katapultot, a rendkívül fejlettnek ígért felderítő és harcvezető berendezéseket, illetve a jövőbeni energiafegyvereket látja el árammal. Az atomerőművek teljesítménye talán az egyetlen paraméter, amiben a kínai hajó elmarad az amerikaitól, mivel a USS Gerald Ford két reaktora 700 megawatt áramot állít elő.

A kínai haditengerészet új hajója lenyűgöző képességekkel bír, hiszen több mint 90 repülőgépet tud szállítani, míg az amerikai hordozó 75 repülőegységgel rendelkezik. A Type 004-es fedélzetén 24-30 darab J-15T nehéz vadászgép és több mint 20, a radarok számára nehezen észlelhető J-35 többcélú harci repülőgépet is bevethetünk. Továbbá, a hajón helyet kapnak KJ-600-as légtérellenőrzők is, amelyek a légifölény biztosításában játszanak kulcsszerepet. A jövőben várhatóan különböző feladatokra optimalizált drónok is csatlakoznak majd a fedélzeti fegyverzethez, ezzel még inkább növelve a hajó harci potenciálját.

Nyugati szakértők véleménye szerint a kínaiak valószínűleg azért törekednek arra, hogy annyi technológiai eszközt telepítsenek hajóikra, mert ezáltal kívánják kompenzálni az amerikaiak technológiai fölényét. Az amerikai haditengerészet legújabb büszkesége, a USS Gerald Ford, a hírek szerint úgy van megtervezve, hogy napi akár 160 légi bevetést is lebonyolíthasson. Eddig azonban nem sok konkrét információ látott napvilágot az amerikai flotta egyéb fejlett technológiáiról. Az Army Recognition elemzése alapján a kínaiak számára ez a helyzet egy jelentős hátrányt jelenthet a közeljövőben. Ahhoz, hogy hajóik új rendszereit maximálisan kihasználhassák, rengeteg gyakorlásra és alapos kiképzésre van szükségük.

Bár a kínai flottának ez lesz a negyedik anyahajója, igazából csak ez van azonos súlycsoportban az amerikai szuperhordozókkal. A legelső anyahajó, a Liaoning eredetileg a néhai Szovjetunió haditengerészetének épült, Kuznyecov néven. Aztán a kommunista birodalom széthullását követően az ukránokhoz került, akiktől egy kínai vállalkozó vette meg azzal, hogy úszó szállodát és kaszinót csinál belőle. De egyszer csak a haditengerészetnél bukkant fel. A sok műszaki problémával küzdő egységet inkább csak kiképzésre használják a kínaiak. A hajó kalandos történetéről az Infostarton is írtunk.

A Liaoning tapasztalataira építve alakították ki a valamivel nagyobb Shandongot, amely, akárcsak elődje, nem volt felszerelve a repülőgépek indítását megkönnyítő katapulttal. E helyett a hajók orrát egy síugrósánchoz hasonló konstrukcióval tervezték, ami részben elősegíti a gépek felszállását. Mindazonáltal a síugrósáncos indítással startoló repülők jelentősen kevesebb üzemanyagot és fegyvert tudnak magukkal vinni, mint azok, amelyek katapulttal startolnak. Éppen ezért a harmadik hajó, a Fucsien már az amerikai repülőgép-hordozók mintájára készült, és katapulttal, valamint két, egymással szöget bezáró repülőfedélzettel van ellátva.

Mindhárom korábbi kínai anyahajó hagyományos gőzturbinás meghajtással rendelkezik, ami jelentős korlátokat szab a tengeri üzemidőnek. Ezzel szemben a nukleáris reaktorok lehetővé teszik a hosszabb idejű hadműveleteket, hiszen ezek szinte korlátlan energiát biztosítanak. Csak az élelem és a repülőgép-üzemanyag feltöltésére van szükség, amit a nyílt tengeren időnként el kell végezni. Ez a technológiai előny vezetett ahhoz, hogy a kínaiak ezt a megoldást válasszák a legújabb és eddigi legnagyobb hajójuk számára.

A Type 004-es megjelenése óriási kihívást jelent a US Navy számára, még ha a kínai flotta jelenlegi állományában csupán ez az egy hajó található is. Peking ambiciózus tervei között szerepel, hogy további hasonló repülőgép-hordozókat építsen, ami újabb fegyverkezési versenyt indíthat el az Egyesült Államok és Kína között. A kínai hajógyártás jelentős kapacitásai miatt Washington arra törekszik, hogy felgyorsítsa saját, 10-11 egységre tervezett repülőgép-hordozó flotta építését. Emellett felmerült, hogy más országok, mint például Dél-Korea hajógyárai is részt vennének az építési folyamatban. A Ford-osztály második hajója, a USS John F. Kennedy várhatóan 2027-ben áll szolgálatba, míg a harmadik egység, a USS Enterprise két évvel később csatlakozna a flotta soraiba.