Kádár határozottan elutasította az oroszok beavatkozását, és ennek következményeit a mai napig érezzük.
A románokat is érinthette volna a terv, ami végül bizarr viccelődéssel ment füstbe.
A Kárpátalja kérdéskörével kapcsolatos diskurzusok évtizedek óta megjelennek a különböző politikai érdekek tükrében. Azonban a háború jelenléte teljesen új dimenziót adott ezeknek a témáknak, amelyeket korábban, amikor még reális alternatívaként merült fel a magyarlakta területek "visszacsatolása" hazánkhoz, egészen más fényben láttunk. Bár lehet, hogy a történelmi körülmények kedvezőbbek lettek volna egy ilyen forgatókönyv megvalósulásához, a sors végül más irányba terelte az eseményeket.
Nyikita Hruscsov egy 1964-es tanácskozáson a szovjet pártvezetésnek vetette fel, hogy népszavazás útján "rendeznék" a kárpátaljai magyarok, illetve a terület kérdését. Szerinte ez semmiféle arcvesztést nem okozott volna a Szovjetuniónak, hiszen korábban is tettek már hasonló gesztusokat Finnország és Kína részére is. Hruscsov szerint ráadásul "kolosszális haszonnal" kecsegtetett volna a döntés.
