Japánban már a belpolitikai diskurzus középpontjába került a Budapesten meggyilkolt nő esete.

A Japánban tavaly elfogadott törvénymódosítás, amely a válás utáni közös szülői felügyelet bevezetését célozza, komoly aggodalmakat és heves vitákat generált. A téma újra napirendre került február elején, amikor egy tragikus esemény történt Budapesten: egy ír férfi megölte japán feleségét - számolt be róla a Japan Today.

Az eset előzménye, hogy a nő 2025. február elején szerette volna elhagyni Magyarországot, és gyermekeivel együtt hazatérni Japánba. Emiatt felvette a kapcsolatot a japán nagykövetséggel, hogy gyermekei számára útlevelet állítsanak ki. A hivatal azonban tájékoztatta őt arról, hogy Magyarország elhagyásához szükség van a volt férj hozzájárulására is, így végül nem adta be hivatalosan a kérelmet.

A tragikus események után Japánban felerősödtek azok a félelmek, hogy a közeljövőben hasonló incidensek ismétlődhetnek. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a 2024-ben tervezett törvénymódosítás lehetővé teszi az elvált szülők számára a közös szülői felügyeletet, ami újabb kérdéseket vet fel a családi kapcsolatok és a gyermekek biztonsága kapcsán.

A japán Demokrata Párt (DPJ) egyik parlamenti képviselője február 28-án a japán parlamentben is felszólalt az ügyben, jelezve: a nő korábban többször értesítette a hatóságokat volt férje erőszakos viselkedéséről, aki állítása szerint korábban már fojtogatta őt. Ivamoto Keiicsi, a japán külügyminisztérium konzuli osztályának vezetője ugyanakkor elmondta, hogy a nő 2022 júniusában a nagykövetségtől azt a tanácsot kapta, forduljon a helyi rendőrséghez, ha családon belüli erőszakot tapasztal.

Saját országa nagykövetségétől is segítséget kért a lakástűzben meggyilkolt japán nő Öt rendőr ellen fegyelmi eljárás indult a lakástűzben meggyilkolt japán nő ügye miatt, egy osztályvezetőt felmentettek

A nagykövetség egyik tisztviselője elmondta, hogy a nő hivatalosan nem nyújtotta be útlevélkérelmét, mivel amikor érdeklődött a lehetőségekről, tájékoztatták, hogy gyermekei hazautazásához a volt férje engedélye is szükséges. A nő barátja megjegyezte, hogy ez a helyzet mélyen megrendítette őt. Az áldozat 2022 júniusában kapott útmutatást a nagykövetségtől, miszerint családon belüli erőszak gyanúja esetén forduljon a helyi rendőrséghez. 2023-ban a nő ezt követően többször is jelezte a hatóságoknak, hogy volt férje erőszakos magatartást tanúsít, és még egy olyan levelet is bemutatott, amelyben a férfi halálos fenyegetéseket fogalmazott meg vele szemben.

Fél év alatt ötször ment rendőrségre volt férje miatt a lakástűzben meggyilkolt japán nő A japán külügyminiszter megerősítette, hogy a Budapesten meggyilkolt japán nő már 2022-ben is segítséget kért

A japán külügyminisztérium egyik tisztviselője hangsúlyozta, hogy mivel Japán a hágai egyezmény tagja, minden külföldi képviseletükben tájékoztatják az érintett szülőket arról, hogy ha önállóan viszik el gyermekeiket, fennáll a kockázata annak, hogy emberrablás gyanújával vádolják meg őket, vagy jogi eljárás indulhat ellenük.

A japán jogszabály módosítása komoly aggodalmakat keltett, mivel a 2026-tól hatályos polgári törvénykönyv visszamenőlegesen is érinti azokat a szülőket, akik már korábban elváltak. Az új rendelkezések értelmében elvileg mindkét szülő részesülhet a gyermek felügyeletéből és neveléséből, de erőszakos cselekedetek esetén a kizárólagos szülői jogok fenntartása továbbra is lehetséges. A közös felügyelet hívei azzal érvelnek, hogy az új rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy mindkét szülő aktívan részt vegyen a gyermek életében. Ezzel szemben az ellenzők aggodalmuknak adnak hangot, miszerint a törvény potenciálisan veszélyeztetheti azokat a szülőket, akiknek nehézséget okoz bizonyítani a bántalmazó házastárs viselkedését.

Isii Makiko, nemzetközi válásokkal foglalkozó ügyvéd bírálta a japán nagykövetség eljárását. Úgy véli, a követség tisztviselőinek családon belüli erőszakra specializált szakembereket kellene alkalmazniuk." Hangsúlyozta, hogy bár Japán módosított polgári törvénykönyve tartalmazza azt a lehetőséget, hogy "sürgős körülmények" esetén az egyik szülő egyedül gyakorolhatja a szülői felügyeleti jogot, "előfordulhat, hogy egy életveszélyes helyzetet nem ítélnek elég sürgősnek."

Spronz Júlia: Megelőzhető lett volna a japán nő halála, a rendszer úgy rossz, ahogy van