Itt van az új uniós megállapodás, amely az ukrajnai konfliktus és a migráció kezelésének támogatására összpontosít. Érdekes módon, a Tisza Párt végül mégis rábólintott a dokumentum aláírására.

Friss együttműködési megállapodás született az Európai Parlament falai között, melyet a liberális Újítsuk meg Európát (Renew Europe), az Európai Néppárt (EPP) és A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) frakciói kötöttek.

A november közepén létrejött megállapodás részleteit Valérie Hayer, a liberális képviselőcsoport vezetője osztotta meg közösségi média platformján. Az egyezmény több fontos témát érintett, például a migrációs paktumot, Ukrajna szilárd támogatását a háború alatt, valamint a jogállamiságot védő eszközök átfogó alkalmazását.

A hosszú távú koalíciós megállapodás az alábbi kilenc kulcsfontosságú elemet foglalja magában:

Az új koalíciós egyezményt az Európai Néppárt tagjai, köztük Magyar Péter is támogatta. A Tisza Párt elnöke korábbi nyilatkozataiban még nem értett egyet az ukrajnai háború támogatásával, és az illegális bevándorlók kötelező betelepítésével sem.

Júliusban a Tisza Párt az Európai Parlament plenáris ülésén elutasította Ukrajna teljes körű támogatását. A párt közleménye szerint nem tudták maradéktalanul támogatni az Ukrajnát érintő határozattervezetet. Ezen kívül a Tisza Párt nem értett egyet azzal a kritikával sem, amely Orbán Viktor vétójogának esetleges visszaélésére vonatkozott Ukrajna segítése kapcsán.

"A Brüsszel Péter elnevezés már nem csupán találó, hanem egyenesen ténykérdés" - írta friss Facebook-bejegyzésében a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője.

Dömötör Csaba úgy véli, hogy a hosszú távú koalíciós megállapodás révén "minden homályos részlet tisztázódott, és mindenki a megfelelő pozícióba került". A kormánypárti politikus említette, hogy Manfred Weber szerdán Strasbourgban tartott beszédében újra Magyar Pétert ajánlotta Magyarország vezetőjeként.

Mint mondta, a megállapodás szövege szerint a baloldali-néppárti frakciók együttműködése az egész európai parlamenti ciklusra szól, tehát öt évre.

Az aláírók elkötelezettek a migrációs paktum teljes körű végrehajtása mellett, amely a bevándorlók elosztásának kérdését célozza meg, és súlyos szankciókat helyez kilátásba azokkal szemben, akik nem kívánnak részt venni ebben a folyamatban. Továbbá, határozottan kiállnak Ukrajna háborús támogatása mellett, elvetve a béketárgyalások lehetőségét, függetlenül az amerikai választások kimenetelétől és a háború eszkalációjának növekvő valószínűségétől. Fenntartják a jogot a jogállamisági eszközök alkalmazására, és támogatják azt az intézkedést, hogy Magyarország uniós forrásait visszatartsák - tájékoztatott a nyilatkozat.

Dömötör Csaba kiemelte: "A megállapodás magában foglalja, hogy új bevételi forrásokra van szükség az Európai Unióban. Ez azt jelenti, hogy további terheket próbálnak az európai állampolgárok és vállalkozások vállára helyezni, hogy megoldást találjanak a kialakult, tarthatatlan helyzetre: a háborúra elköltött pénz miatt üresen tátongó kasszára."

Hangsúlyozta, hogy a baloldali-néppárti paktum alapvetően ellentétben áll Magyarország érdekeivel: Magyarország elutasítja a bevándorlást, a migráció helyett határvédelmet akar, ellenzi a háborút és nem szeretné, hogy a háború miatt kiürüljön az EU kasszája. Ellenzi azt is, hogy Brüsszel nagyobb pénzügyi mozgásteret kapjon a tagállamok rovására.

"Ezért Gyurcsány Ferenc és Magyar Péter szövetsége valójában azok érdekeit képviseli, akik hosszú évek óta az országuk ellen munkálkodnak, valamint azokét, akik úgy érzik, hogy mindenben alkalmazkodniuk kell az EPP politikai irányvonalához. A gyakorlatban ez világosan látható. Ez az ára annak, ha egy politikust a brüsszeli elit a magyar közvélemény elé terjeszt" - hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy míg a szocialista és liberális frakciók lelkendezve hirdették meg a paktumot, addig az EPP igyekezett "kijátszani" a témát, és elkerülni a részletes tájékoztatást.

"Ez a megállapodás természetesen alapvetően befolyásolja azt, hogy a Patrióta frakció hogyan szavaz majd szerdán az Európai Parlamentben az új Európai Bizottság egészéről" - zárta nyilatkozatát Dömötör Csaba.

Németország külön kérésére az Európai Tanács novemberi napirendjére tűzte a magyar soros elnökség a Magyarország ellen folyó, 7. cikk szerinti eljárást. Az ügy gyökerei egészen 2018. szeptember 18-ig nyúlnak vissza, amikor az Európai Parlament kezdeményezésére megkezdődött a folyamat, amely a rendszerszintű jogállami problémákra világít rá Magyarország esetében.

Hat év telt el azóta, de az eljárás a kezdeti szakaszban megrekedt. A következő lépéshez, legyen az a folyamat folytatása vagy megszüntetése, a tanácsnak szavazást kellene tartania, amelyhez négyötödös többség szükséges. Alternatív megoldásként ajánlásokat is tehetne a magyar kormány felé, ám úgy tűnik, erre nincs hajlandóság. Így az eljárás sorsa továbbra is kérdéses.

Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter, egy nemrégiben készült interjúban az Indexnek kifejtette véleményét a Magyarországnak járó uniós források visszatartásának kérdéséről.

Az Európai Bizottság elvárásait kizárólag politikai indokokra vezethetem vissza. A bizottság önmagát politikai testületként definiálja, ami azt jelenti, hogy az alapszerződések szellemétől eltérően, saját politikai célkitűzéseit érvényesíti, és az elérhető erőforrásokat ennek a politikai programnak a megvalósítására fordítja.

- hangsúlyozta Bóka János.

A bizottság álláspontját jelentősen befolyásolja az Európai Parlamenttel kialakult sajátos viszonya. Az EP világosan politikai szereplő, és többsége kritikusan viszonyul a magyar kormányhoz, ami miatt folyamatos nyomást gyakorol a bizottságra, különösen a pénzügyi források kapcsán. Az elnökválasztás és a biztosi kollégium megalakítása is az EP jóváhagyását igényli, így ahogy közelednek a választások, a bizottság valószínűleg egyre inkább korlátozva érzi magát abban, hogy függetlenül cselekedjen, és elkerülje a politikai befolyásokat.

Kiemelte, hogy "gyökeresen eltérő nézeteink vannak arról, mi indokolja az Európai Unió létét, és mikor lenne hatékonyabb az együttműködés. Ezt számos módon meg lehet fogalmazni, de minden ellentmondás e kérdéskör körül forog. A kormány teljesen másképp viszonyul az Európai Unióhoz, a tagállamok és az EU viszonyához, mint ahogyan azt az Európai Parlament többsége látja."