Ilyen formában mutatkozhatna meg a magyar lakhatási válság? Talán érdemes elgondolkodni rajta!

A magyar lakosság jelentős része számára a lakóingatlan a legfontosabb vagyontárgy, ami különösen igaz a középkorúakra is. De vajon milyenek is ezek az ingatlanok? A kérdésre választ ad a K&H Biztos Jövő program felmérése, amely már évek óta folyamatosan gyűjti és elemzi az adatokat. A legfrissebb, harmadik negyedéves kutatás az 30-59 éves korosztály lakáshelyzetének részleteit tárja elénk.

Mindez most azért is érdekes, mert magasabb fordulatszámra kapcsolhat 2025-ben a lakáspiac részben az állami lépések eredményeként. Ilyen például az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélokra történő adómentes felhasználásának lehetősége. Emellett az állampapírok egy részénél jövőre lesz a kamatforduló: a hozamok jelentős csökkenése miatt a lakáspiaci befektetések szintén attraktívabbá válhatnak.

A megkérdezettek körében végzett felmérés alapján a válaszadók körülbelül 60%-a, azaz tízből hatan, önálló családi házban élnek. Ezzel szemben a résztvevők 16%-ának otthona házgyári technológiával készült panellakás. A társasházban lakók aránya 10%, míg az iker- és sorházak, valamint a lakóparki ingatlanok egyaránt 7%-os részesedéssel bírnak.

A legfrissebb adatok nem mutatnak jelentős változást a korábbi évek felmérési eredményeihez képest. A településtípus továbbra is komoly befolyással bír az ingatlanpiacra: a falvakban élők körében a családi házak aránya 90 százalék, míg Budapesten ez az érték csupán 18 százalék. A panellakások népszerűsége Budapesten és a megyeszékhelyeken kiemelkedően magas, előbbi esetében 32, utóbbiaknál pedig 28 százalékos a lakók aránya. Ezzel szemben a nem panel alapú társasházi lakások jellemzően a fővárosra koncentrálódnak, ahol a lakosság 24 százaléka él ilyen típusú ingatlanban.

A jövedelem szerinti elemzésből egyértelműen látható, hogy a panellakások főként a közepes jövedelműek körében népszerűek, hiszen ezek a válaszadók 23%-ot képviselnek. Ezzel szemben a magas jövedelműek csupán 11%-a, míg az alacsony jövedelműek 18%-a él ilyen típusú ingatlanban. A nők, valamint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők körében viszont a családi házak dominálnak, hiszen e csoportok esetében a mutatók 66%-ot és 63%-ot mutatnak.

A legfrissebb felmérés adatai alapján a megkérdezettek körében a saját tulajdonú ingatlanok aránya 71%-ot képvisel, és érdekes módon a kor előrehaladtával ez az arány folyamatosan növekszik. Az ötvenes éveikben járók 77%-a rendelkezik saját lakóingatlannal, míg a negyvenesek körében ez az arány 73%. A harmincas korosztály esetében viszont csupán 64% él saját ingatlanban.

- ismertette az eredményeket Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.

Összességében évtizedes távlatban a lakóingatlanok értéke jelentősen emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal lakásárindexe szerint az idei második negyedévben a lakóingatlan-árak nominálisan 199 százalékkal haladták meg a 2015 szintet, a reálértéket nézve pedig több mint 82 százalékos volt a drágulás.