Hol rejtőzik az a nyár... Cybertruck újratöltve?

Nem régiben – még azelőtt, hogy valóban megvásárolhatóvá vált volna – a Tesla kisteherautója, a Cybertruck körül hatalmas felhajtás alakult ki, hiszen egy millió előrendelés érkezett. Nem rossz teljesítmény egy olyan járműtől, amely egy töltéssel nem igazán képes 500 km-nél nagyobb távolságot megtenni. Ráadásul a Cybertruck mérete és súlya is figyelemre méltó, és inkább megdöbbentő, mint vonzó. Az ára pedig, ami átszámítva 21-35 millió forint környékén mozog, jellemzően inkább az utóbbi értékhez közelít. Ez tehát egy 100 ezer dolláros termék. A bemutató, mint mindig, most is vegyesen szenzációs és humoros volt, igazi Tesla-Musk stílusban. Nyilván ennek is köszönhető a hatalmas érdeklődés, ami azonban végül nem öltött formát jelentős vásárlási hullámban.

Bár egyes gyártók örömmel fogadnák a 30 ezer értékesített járművet, a 1 milliós célhoz viszonyítva ez inkább csalódásként könyvelhető el. Az előrendelők többsége vagy visszakérte a befizetett összeget, vagy ugyan nem kéri vissza, de nem hajlandó kifizetni a teljes árat, hogy megkapja az új, kocka formájú pickupját. Ennek több oka is van: egyrészt a magas ár, másrészt pedig az, hogy az autó lényegében csak a brutális gyorsulással kecsegtet, különösebb többletet nem kínál. Ráadásul Musk már többször is jelentős árcsökkentéseket eszközölt, amit az amerikai vásárlók is figyelembe vehetnek ‒ bár eddig még nem mutatkozik jele annak, hogy türelmesen várnának.

A jelenség mindenképpen figyelemre méltó, és az Auto Check Center szervizhálózat legújabb írásában arra vállalkozunk, hogy feltárjuk a mögöttes okokat. Miért vált olyan népszerűvé, és miért tapasztalható most a gyártósor mellett a dolgozók várakozása ‒ szó szerint? Itt az ideje, hogy mérlegeljük az érvek és ellenérvek oldalait.

A szóban forgó pickup különleges előnyökkel bír, hiszen rozsdamentes, vastag acéllemezekből készült "karosszériával" rendelkezik. Ez nemcsak hogy eltér a hagyományos személyautók gyengébb anyagaitól, hanem olyan szintű tartósságot is biztosít, hogy egy mérges rácsapás sem hagy maradandó nyomot rajta. Az anyag vastagsága hasonlít egy átlagos talicskáéhoz, de itt a rozsdásodás nem jelent problémát. Mindez viszont azt is jelenti, hogy a pickup súlya meghaladja a három tonnát, ami befolyásolja a kezelhetőséget. Érdekesség, hogy az inox felületeken minden ujjlenyomat azonnal láthatóvá válik, sőt, ha ráteszünk egy mágnest, az hosszú távon kikezdheti a karosszéria épségét, ahogy a legújabb hírek is figyelmeztetnek.

Bár sok helyet kínál, mégis hátrányban van a számos, akár fele annyiba kerülő amerikai pickupokkal szemben, amelyekkel könnyedén lehet hosszú utakat tenni. Nem meglepő, hogy ez a jármű – ha nevezhetjük így – 5,7 méter hosszú és 2,4 méter széles. Az alváshasmagassága 20-40 cm között állítható, és a legizgalmasabb verziója mindössze 2,7 másodperc alatt éri el a 100 km/h-t. Az állandó összkerékhajtás, a hátsókerék-kormányzás és a lenyűgöző terepjáró képességek mind hozzájárulnak a teljesítményéhez. Minden egyes példány üvegtetővel rendelkezik, öt felnőttnek kényelmes helyet biztosít, és a platója közel 2 köbméter teret kínál – de a vezetőtérben és elöl is bőven van hely. Képes 5 tonnát vontatni, ráadásul az üvege is páncélozott. Persze, mindez az Egyesült Államokban, mert az európai szabályozásokkal ez a jármű egyszerűen nem fér össze.

Ez a különleges jármű valóban úgy fest, mintha egy futurisztikus tank és egy holdjáró szerelemgyereke lenne, egy igazi retrofuturisztikus álom, amely az 1980-as évek jövőképeit idézi, amikor Musk még csak gyerek volt. Nem meglepő, hogy az amerikaiak, akik hajlamosak a technológiai újításokra, azonnal felfigyeltek rá ‒ bár egy millióan már így is elég sokan vannak. De miért nem látni ennél sokkal nagyobb érdeklődést a gyakorlati használat iránt?

Nos, ez valóban egy érdekes kérdés, és talán nem is mentes néhány rejtett ellentmondástól. Egyrészt, a villanyautózás még mindig nem a legegyszerűbb dolog, még ha a Tesla folyamatosan bővíti is a töltőhálózatát. Vidéki környezetben, ahol egy 6 méteres, 3 tonnás platós járműnek szabad mozgástere van, a gyorstöltés nem éppen magától értetődő, és a 100 ezer dolláros ár sem elhanyagolható összeg. Ráadásul, miután megvásároltuk az autót, részletesen meg kell terveznünk az útvonalunkat a töltőállomások figyelembevételével, akár még a szomszédos államokban is. Persze, az autó képes önállóan is navigálni, ha megadom neki a célt, de ez akkor is egyfajta korlátozást jelent, ami nem biztos, hogy illik egy igazi cowboy életstílusához.

A helyzet az, hogy az energiaárak folyamatosan emelkednek, és a nyilvános töltőpontokról történő üzemeltetés sem olyan olcsó, mint régen. Az autó rengeteg lenyűgöző extrát kínál, például a lámpák, amelyek akár 480 méterre is világítanak, és a jól ismert Tesla innovációk, de a belső tér meglehetősen hűvös, szegényes és barátságtalan érzést kelt. Mindez pedig a komfortos megoldások, mint a memóriás vezetőülés és a fedélzeti szórakoztató központ ellenére van így. Az egész élményt a kemény műanyagok, silány műbőr és a nem mindig precíz szerelés rontja. Ha figyelembe vesszük, hogy ennyi pénzért milyen csodálatos autók érhetők el, nemcsak az európai és amerikai gyártók, hanem a kínaiak kínálatában is, érdemes elgondolkodni. Az Egyesült Államokban például már villany pickupok is széles választékban elérhetők; a Ford olcsóbb alternatívát kínál, míg a Rivian nem feltétlenül olcsóbb, de autóként sokkal inkább megállja a helyét, és műszaki szempontból sem marad el. Persze ez főként azok számára lehet vonzó, akik a vidéki életstílust össze tudják egyeztetni a villanyautózás előnyeivel. Az Egyesült Államokban viszont úgy tűnik, hogy nem elegendő az ilyen igény, míg Európában a Cybertruck ebben a formájában soha nem válik a közlekedés domináns szereplőjévé. Túl méretes, túl nehéz és túl szögletes ahhoz, hogy elnyerje a közönség tetszését, függetlenül attól, hogy hol próbálják bevezetni. Talán Ausztráliában, az arab olajállamokban vagy Kanadában van némi esélye, de a Távol-Keleten és Dél-Amerikában valószínűleg soha nem fog elterjedni – túl „UFO”-s és túlságosan drága, ráadásul a töltési lehetőségek is korlátozottak.

A gyártók természetesen tudatosan készültek mindezekre ‒ lehet, hogy nem éppen ezzel a 30 ezres számadatával, de arra már számítottak, hogy ez nem a legfőbb modelljük lesz. Viszont alkalmazták a drót nélküli, fizikai összeköttetés nélküli kormányzási megoldásukat, a hátsókerék-kormányzást, a 48 voltos kisfeszültségű rendszert, az új akkucelláikat és még sok más innovációt is. Mivel a Teslák modellciklusa a mai trendekhez képest rendkívül hosszú, elképzelhető, hogy néhány év múlva azt fogják mondani: megérte bevezetni a piacra.