Zalában már virágzik az aranycserje, ami igazán meglepő, hiszen a tavasz még csak most kezdődik. Vajon mit hoz ez az időjárás? Elgondolkodtató, hogy minden növény elfagyhat idén? + Kép - Pénzcentrum
Miközben a január enyhe tavaszi napjai után február hirtelen visszahozta a hideget, a Bükk hegységben már 10 centiméter friss hó borította a tájat. Eközben Zalában a napfényes órákban már pompázik az aranyvessző, amit sokan tévesen aranycserjének hívnak. Ez a gyönyörű tavaszi bokor a természet egy csodás ajándéka. Az idei év azonban különös fordulatokat tartogat: a természet naptára felborult, és felmerül a kérdés, hogy a hirtelen támadó fagyok túlélhetők lesznek-e, vagy a klímaváltozás következményeként idén elmarad a tavaszi virágeső.
Saját szemünkkel tapasztaltuk, hogy február 2-án Zalában már aranysárgán ragyogott az aranycserje, holott általában csak március végén vagy április elején várható a virágzása. Ez a gyönyörű kora tavasszal virágzó cserje, más néven aranyfa (Forsythia x intermedia), élénk sárga virágaival igazán különleges díszét képezi a tavaszi kerteknek. Érdemes megjegyezni, hogy sokan, megszokásból, aranyesőként emlegetik, de ez valójában egy másik növény, a Laburnum, amely csak később, május környékén bontogatja virágait.
A helyzetet tovább árnyalja a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis), egy impozáns, magas évelő növény, amely szintén élénk sárga virágaival tűnik ki, azonban sem formájában, sem virágzási időszakában nem hasonlítható az aranycserjéhez. Ráadásul, tél végén és kora tavasszal kinyílik a téli jázmin (Jasminum nudiflorum) is, amelyet a tapasztalatlan szemlélő könnyedén összetéveszthet az aranyfával.
Zalában most éppen a csodálatos aranyfa bontogatja virágait. Ez a különleges lombhullató cserje William Forsyth brit királyi kertész nevét viseli, aki 1833-ban hozta el Kelet-Ázsiából Európába. Az aranycserje március-április fordulóján, még a lombfakadás előtt, ragyogó aranysárga virágait bontogatja, lenyűgözve a szemlélődőket. Az elvirágzást követően a bokor világoszöld levelei veszik át a főszerepet, majd őszre újra feltűnővé válik, amikor levelei napsárgára változnak, így a természet színes palettáján egy igazán élénk foltot képez.
Ez a növény különösen alkalmazkodóképes, hiszen nem válogatós a talaj minőségét illetően, és remekül bírja a városi levegő kihívásait. Ennek köszönhetően sok kertben és parkban fellelhető. Napos és félárnyékos helyeken egyaránt szépen növekszik, de a legszemet gyönyörködtetőbb virágzást a napfényes helyeken tapasztalhatjuk.
Bár a korai virágzás időszaka a váratlanul visszatérő fagyok miatt veszélybe kerülhet, maguk az aranycserjék meglehetősen ellenállóak a hideg időjárással szemben. Amennyiben az éjszakai hőmérséklet -5°C-ra vagy az alá csökken, a kinyílt virágok és bimbók jelentős kockázatnak vannak kitéve, hiszen ezek különösen érzékenyek a fagyra. Ennek következtében elhervadhatnak, megbarnulhatnak vagy akár teljesen el is pusztulhatnak. Ha a hőmérséklet még ennél is alacsonyabbra, -10°C alá süllyed, akkor a még ki nem nyílt rügyek egy része is károsodhat, ami gyengíti a jövőbeli virágzást. Tartósan -15°C körüli fagy esetén a friss hajtások is sérülhetnek, de a vastagabb ágak általában megússzák. A jó hír az, hogy ha egy évben elmarad a virágzás, az aranycserje nem hal el; a következő szezonban jellemzően újra megmutatja színpompás virágait.
