Felfoghatatlan, de Oroszország akár az egyik legfontosabb olajvásárlóját is képes lehet elveszíteni.

Oroszország újabb csapást szenvedhet el, mivel egyik legnagyobb törökországi vásárlója bejelentette, hogy a szankciók miatt február 27-től nem fogad több orosz nyersolajat, amennyiben az nem felel meg a G7 által meghatározott árplafonnak. Amennyiben ez megvalósul, az orosz olajipar egy újabb kulcsfontosságú kereskedelmi partnerét veszítheti el, amely eddig az ország teljes olaj exportjának több mint 5%-át biztosította.

Törökország legnagyobb olajfinomítója, a Tüpras, reagálva az orosz energiaágazatot sújtó legújabb amerikai szankciókra, bejelentette, hogy átalakítja beszerzési politikáját. A cég célja, hogy új irányvonalat kövessen, és ezzel biztosítsa működésének folyamatosságát és hatékonyságát. A vállalat tervei szerint...

február 27-től nem fogadja el az orosz kőolajtermék szállítmányokat, amelyek nem felelnek meg a G7 csoport olajárplafonjának

- nyilatkozta a Bloombergnek egy, az ügyhöz közel álló informátor.

Az ársapka maximális értékét a nyersolaj esetében hordónként 60 dollárban határozták meg. A finomított kőolajtermékek között a dízel és a kerozin felső határa 100 dollár hordónként, míg a kedvezményes termékek, mint például a fűtőolaj, esetében 45 dollárra korlátozták.

Az árplafon betartásának elfogadása azt jelzi, hogy Tüpras reagál a G7-ek törekvéseire, amelyek már hosszú ideje igyekeznek megszorítani Oroszország hozzáférését a petrodollárokhoz. Oroszország korábban kijelentette, hogy nem kíván üzletelni olyan entitásokkal, amelyek tiszteletben tartják ezt a limitet.

A petrodollár olyan amerikai dollár, amelyet olajexportőr országok kapnak a kőolaj eladásáért. A kifejezés az 1970-es években vált elterjedtté, amikor az OPEC-országok (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) olajukat kizárólag dollárért értékesítették a globális piacon.

Akkor hát komoly mennyiségi csökkenésről van szó: a vállalat tavaly körülbelül 180 ezer hordó orosz uráli minőségű olajat exportált.

ami a teljes orosz tengeri nyersolaj-export nagyjából 5,5%-át teszi ki

A Bloomberg által közzétett hajózási adatok világossá teszik a helyzetet. A CREA riportjára hivatkozva pedig még aggasztóbb képet kapunk: Törökországba irányuló orosz olajexport bevételei 18%-kal emelkedtek éves szinten, mindezt pedig a kőolajtermékek importjának 34%-os növekedése tette lehetővé.

Az orosz nyersolaj legnagyobb importőrei közé tartozik Kína, amely a globális kereslet 47%-át teszi ki, és India, amelynek részesedése 37%. Ezzel szemben az Európai Unió és Törökország egyaránt körülbelül 6%-os részesedéssel bír, így jelentős lemaradásban vannak a két ázsiai óriás mögött.

Ahogy ma beszámoltunk róla, Oroszország számára elkerülhetetlenné válhat az olajkitermelés csökkentése, mivel az amerikai szankciók és az ukrán dróntámadások egyre komolyabb kihívások elé állítják az orosz olajipart. Az export csökkenése, a finomítók ellen irányuló támadások, valamint a szankciók által okozott szállítási problémák miatt a következő hónapokban a kitermelés napi 9 millió hordó alá is süllyedhet. Moszkva eközben új lehetőségeket kutat a hagyományos módszereken túl, például egy kisebb hajókból álló tankeres flotta kialakításával.