Bár sikerült összegyűjteni a szükséges aláírások számát, sajnos a vietnámi közösség nem fog hivatalosan elismert nemzetiségként szerepelni.
A Magyar Tudományos Akadémia álláspontja szerint a vietnámi közösség nem teljesíti a hivatalos hazai népcsoporttá nyilvánításához szükséges kritériumokat. Azonban 40 év múlva már lehetőség nyílhat arra, hogy újra megpróbálják ezt a státuszt elérni.
Már a közelgő tavaszi parlamenti ülésszakban, amely február végén veszi kezdetét, lehetősége nyílik az Országgyűlésnek arra, hogy határozatot hozzon a hazai vietnámi közösség hivatalos, államilag elismert nemzetiségi státuszáról. Jelenleg 13 másik nemzetiséggel együtt kerülhetnek a figyelem középpontjába.
Az erről szóló határozati javaslat már felkerült a parlamenti honlapra, és abban a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke, Sasvári Róbert rögzíti, hogy a honos népcsoporttá nyilvánítás érdekében gyűjtött érvényes aláírások száma elérte az ezret.
Ezzel a lépéssel a kezdeményezők egy fontos előfeltételt teljesítettek, mivel az Országgyűlés csak akkor kezd el foglalkozni a kérdéssel, ha legalább ezer olyan magyar állampolgár aláírása összegyűlik, akik magukat az adott nemzetiséghez tartozónak vallják, és ezeket az NVB hitelesíti.
Csakhogy van egy másik feltétel is: ki kell kérni a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalását az aláírók nemzetiséghez tartozásának tudományos jogosságáról, amelynél előírás a népcsoport folyamatos, 100 éves jelenléte Magyarországon.
A határozati javaslatban helyet kapott az MTA állásfoglalása is, amelyet Freund Tamás elnök fogalmazott meg. Az elnök kifejtette, hogy a vietnámi népcsoport létszáma eléri, sőt túlszárnyalja a törvényben előírt minimális létszámot, amely körülbelül 2000 fő. Azonban...
A 100 éves honossági követelményt nem tudják teljesíteni.
Az MTA elnökének tájékoztatása alapján megállapítható, hogy "Magyarországon e népcsoport tagjai az 1960-as évek közepén kezdtek el megjelenni. 1988/89 környékén létszámuk körülbelül 400-500 főre nőtt, ám ekkoriban viszonylag elzárkózva, zárt közösségként éltek."
Freund megjegyzi, hogy "kiváló természettudósok nőttek fel köztük, akik aktívan részt vesznek a hazai tudományos életben", ám ez nem lényeges. Amennyiben az Országgyűlés folytatja eddigi gyakorlatát, és figyelembe veszi az MTA állásfoglalását, várhatóan nemmel fog szavazni.
Pontosan így tett a törvényhozás legutóbb is, amikor 2023 decemberében elutasította a szkíták nemzetiségi státuszát, mert bár ők 1371 aláírást gyűjtöttek össze, az MTA megállapította, hogy valójában már kétezer éve nem léteznek:
Az utóbbi évek során több hasonló kezdeményezés próbálkozott a nemzetiségek elismerésével: 2005-ben a hun, 2017-ben a székely, majd 2018-ban az orosz nemzetiség státuszának megszerzésére gyűlt össze elegendő aláírás. Azonban az MTA egyik javaslatot sem támogatta, és az Országgyűlés mindhárom esetben elutasította a kérelmeket.
Az államilag elismert népcsoportok számára különleges jogok állnak rendelkezésre. Képesek helyi és országos önkormányzatokat létrehozni, valamint részt vehetnek a parlamenti választásokon is, ahol saját listát állíthatnak. Ha elegendő szavazatot kapnak, mandátumot is szerezhetnek, ahogyan azt például a német közösség esetében is láthatjuk.
Magyarország sokszínű társadalma jelenleg 13 különböző nemzetiséget ölel fel. A legnagyobb létszámmal a cigány közösség rendelkezik, mintegy 200 ezer fővel, míg a németek a második helyen állnak, 98 ezer fővel. Érdekes, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 2022-es népszámlálási adatai alapján a nem hivatalosan elismert kínai és orosz közösségek létszáma is jelentős, közel 11 ezer főt tesz ki.
