A nyugdíjkorhatár alakulása férfiak és nők számára eltérően formálódik. Az egyes országokban különböző szabályok és irányelvek érvényesek, amelyek figyelembe veszik a társadalmi és gazdasági tényezőket. A következő években várhatóan fokozatosan emelkedik
A javaslat szerint a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz szeretnék igazítani, ami azt jelentené, hogy a korhatár emelkedne, ha az életkilátások javulnak.
A nyugdíjrendszer és a nyugdíjkorhatár kérdése hazánkban mindig is a társadalmi diskurzus középpontjában állt, hiszen az időskori ellátás biztosítása mindannyiunkat érint. A 1997. évi LXXXI. törvény határozza meg a nyugdíjkorhatárt, amely a következő két évben, 2024-ben és 2025-ben is a jelenlegi jogszabályoknak megfelelően nem változik. De miért merül fel a korhatár emelésének szükségessége, és milyen tényezőket vesznek figyelembe más európai országokban a döntéshozók?
A nyugdíjkorhatár megállapítása komplex feladat, amely számos gazdasági és társadalmi tényező alapos mérlegelését igényli. Vizsgáljuk meg, miért kulcsfontosságú a rendszer fenntarthatósága szempontjából:
A fokozatos emelés már 2014 óta zajlik, és jelenleg a 65. életév betöltése az általános nyugdíjkorhatár. A különböző születési évjáratokra vonatkozó szabályok pontosan meghatározzák, mikor válhat valaki jogosulttá öregségi nyugdíjra - írja a Profitline.
Az MNB új javaslatai a nyugdíjrendszer finomhangolására irányulnak, hogy jobban illeszkedjenek az európai normákhoz. A jegybank véleménye szerint a nyugdíjkorhatárt a várható élettartam változásaival kellene összhangba hozni. Ez azt jelenti, hogy ha az életkilátások javulnak, a nyugdíjkorhatár emelkedhet. Ez a megközelítés már több európai országban sikeresen működik.
Európában többféle megközelítést alkalmaznak. Például:
Hazánkban a várható élettartam jelentős elmaradást mutat az EU-s átlagtól, különösen az egészségben eltöltött évek száma tekintetében. Ez súlyos problémákhoz vezethet:
Bár a következő évtizedek során a jelenlegi nyugdíjkorhatár várhatóan változatlan marad, hosszú távon elengedhetetlen lesz annak újragondolása. Az MNB ajánlásai szerint egy rugalmas nyugdíjrendszer bevezetése tűnik a legjobb megoldásnak, amely figyelembe veszi a várható élettartamot, valamint az egészségügyi mutatókat is.
A nyugdíjkorhatár kérdése mindannyiunk életére hatással van. Bár a változások nem azonnaliak, érdemes felkészülni rájuk, hiszen a gazdasági és demográfiai kihívások hosszú távú megoldásokat igényelnek.
