Gazdasági együttműködési megállapodás készül Magyarország és Montenegró között A közeljövőben fontos lépés várható Magyarország és Montenegró gazdasági kapcsolataiban, mivel a két ország közötti együttműködési megállapodás kidolgozása folyamatban van. A
A Külgazdasági és Külügyminisztérium legfrissebb közleménye szerint a tárcavezető, Filip Ivanovic montenegrói kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a tavalyi év folyamán a Magyarországra irányuló export Montenegróba több mint százmillió eurós értéket képviselt, ezzel új rekordot állítva fel. Ezen kívül a nyugat-balkáni országba folyamatosan érkeznek magyarországi beruházások, amelyek tovább erősítik a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat.
"A legújabb technológiák terén a magyar vállalatok hozzájárulása jelentős mértékben segíti a montenegrói gazdaság növekedését, különösen az informatikai, telekommunikációs és pénzügyi szektorokban" - közölte.
Majd kifejtette, hogy a felek ezért egy átfogó kormányközi gazdasági együttműködési megállapodáson dolgoznak, hogy a magyar vállalatok az eddiginél is nagyobb szerepet tudjanak játszani a montenegrói digitális és infrastrukturális fejlesztésekben.
A tavalyi magyar EU-elnökség alatt Montenegró jelentős előrelépéseket tett az integrációs folyamatban, amivel a büszkeségét is kifejezte.
"Három csatlakozási tárgyalási fejezet sikeres lezárására került sor a magyar elnökség időszakában, és örömmel támogatjuk, hogy Montenegró a jelenlegi lengyel elnökség alatt is további fejezetek véglegesítésére lehetőséget kapjon" - hangsúlyozta.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az Európai Unió jelenleg különösen kényes helyzetben találja magát, mind gazdasági, mind pedig biztonsági vonatkozásban. A közösség versenyképessége és globális súlya jelentősen csökkent, ami komoly kihívások elé állítja a tagállamokat.
"Ezért jelenleg az Európai Uniónak új impulzusra, friss inspirációra és energikus kezdeményezésekre van szüksége. Ha körülnézünk, világosan látható, hogy ezek a lehetőségek csupán egyetlen forrásból, a Nyugat-Balkán térségéből származhatnak" - hangoztatta.
"Ezért az Európai Uniónak kiemelt célja, hogy a nyugat-balkáni országokat a lehető leghamarabb integrálhassuk." - tette hozzá.
Egyúttal hangsúlyozta, hogy mindezek ellenére a brüsszeli bürokrácia és számos tagállam akadályozza az EU ezen irányú bővítését, ami teljesen ellentétes a közösség érdekeivel.
Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a Nyugat-Balkán államai már átlagosan 14,5 éve várják a tagságukat, és ebben az időszakban "számtalan ígéretet és oktatási jellegű kritikát" kaptak az Európai Uniótól.
"Úgy vélem, hogy a több mint 14,5 éves várakoztatás rendkívül tiszteletteljes hiányára utal, és mondhatni, hogy megalázó módon viselkedik a büszke nemzetekkel szemben" - fogalmazott.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy Brüsszel durva kettős mércét alkalmaz Ukrajna és a nyugat-balkáni országok vonatkozásában.
"Ukrajna már több mint két éve várakozik a tagságra. Ezzel szemben Ursula von der Leyen legfrissebb kijelentése alapján 2030-ig tervezik az Európai Unióhoz való csatlakozásukat. (...) Számunkra ez egyértelműen elfogadhatatlan, és határozottan elutasítjuk ezt a kettős mércét" - hangsúlyozta.
"A Nyugat-Balkán országai minden tekintetben sokkal jobb állapotban vannak, mint Ukrajna, ezért elképzelhetetlen, hogy Ukrajnát a Nyugat-Balkán bármely országa előtt felvegyék az Európai Unióba. Ráadásul a nyugat-balkáni országok csatlakozásával az Európai Unió jól járna, Ukrajna csatlakozása pedig számos veszélyt hozna, és tönkrevághatja az európai gazdaságot és az európai mezőgazdaságot is" - sorolta.
"Ez a kettős mérce indokolja, hogy a magyar állampolgárok kifejezhessék véleményüket Ukrajna várható európai uniós csatlakozásával kapcsolatban" - tette hozzá.
